A Zoltek Zrt. Létesítményi Tűzoltóságáról

A vállalat (Magyar Viscosagyár) 1939-es megalakulását követő években, a termelés megkezdését (1943) megelőzően megalakult létesítményi tűzoltóságunk is (1942). Kezdetben 23 fővel kezdődött meg a vállalat biztosítási feladata. Az első parancsnok id. Horváth András volt. Kézikocsival húzták a fecskendőket a keletkezett tűzesetekhez. A munkaidő letelte után 8 órás váltásokkal 2-2 fő járőrszolgálatot teljesített, illetve az őrszobában tartózkodott.

1944. decemberében a háborús időszak következtében a gyár leállt. A harcok során a területet kb. 500-600 bombatalálat érte. 1945. áprilisában megkezdték a helyreállítási feladatokat, melyben a tűzoltóság tagjai is nagy szerepet vállaltak.

1949-ben állami tűzoltó őrsöt hoztak létre a gyár területén. A személyi állomány egy részét az addigi vállalati tűzoltóság tagjai adták. 

1976. április 1-től a az őrsparancsnokság megszűnt és létrehozták a Nyergesújfalui Üzemi Tűzoltóparancsnokságot. Az üzemi parancsnokság illetékességi területe a Magyar Viscosagyár, a MÁV állomás és a lakótelepek, valamint az odatelepült kereskedelmi és szolgáltatólétesítmények területe lett.

 A Magyar Viscosagyár PAN programjának megvalósításával párhuzamosan döntés született a tűzoltóság fejlesztéséről, új tűzoltó laktanya építéséről és a tűzoltóság technikai ellátottságának korszerűsítéséről. 1976-ban a vállalat vásárolt egy, azóta már szintén selejtezett, Rába Tű IV.-es habbal oltó gépjárműfecskendőt - (2. kép). 1980-ban átadták az új laktanyát. (3. kép)

1984-ben a tűzoltóság illetékeségi területe kibővült Nyergesújfalu és Lábatlan egész közigazgatási területével. A bővítés folytatódott és 1988-ban Süttő és Bajót község területe is csatlakozott az illetékességi és vonulási területekhez.

1994. január 1-vel a BM Tűz- és Polgári Védelmi Országos Parancsnok intézkedésével a parancsnokság nevéből az „üzemi” megjelölést törölte. Állami fennhatóság alá került, a parancsnokság neve „Nyergesújfalui Tűzoltóparancsnokság” lett. Az illetékességi területek mellett egészen napjainkig a vállalat tűzvédelmét is biztosítják.

1949-től a Nyergesújfalui Üzemi Tűzoltóparancsnokság működésén felül a Vállalat létesítményi tűzoltóságot is működtetett, így a biztosítás duplikált volt. Erre az illetékességi területek megnövekedése miatt is szükség volt. Ebben az időszakban azon létesítményi tűzoltók száma, akik kizárólag az üzem védelmét és ellenőrzését biztosítását végezték kb. 50 fő volt.

A vállalati tűzoltóság feladata az állami őrs munkájának segítése volt. A mindennapi 8 órás járőr- és ügyeleti szolgálat megszűnt, a rendezvények és ünnepnapok biztosítására korlátozódott. 

1972-ben az önkéntes alapon működő vállalati tűzoltóságot megreformálták. Tagjait kijelölés és megbízás útján jelölték ki művezetőkből és csoportvezetőkből. A létszámot először 64, majd 80 főre emelték. 

A „Honvéd” típusú kismotorfecskendőket „Zsuk” típusú gépjármű (4. kép) váltotta, illetőleg beszerzésre kerültek hab-víz ágyúk (caccialinza) is.  (5. kép) Későbbiekben beszerzésre került 3 db BMG hab-vízágyú is.

1994-ben a rendszerváltást követő évek hatásai miatt a Magyar Viscosagyár is likviditási gondokkal küzdött. A tűzvédelmi kiadások szinte minimális szintre csökkentek, tűzvédelmi státusok kerültek megszüntetésre. A létszám kb. 50 főre csökkent.

2005. szeptember 01-vel a megváltozott szemlélet és a jogszabályi előírások és határozatok alapján 36 fővel átalakult és újraszerveződött a Létesítményi Tűzoltóság. A mostani név is ebből az időszakból ered: „Zoltek Létesítményi Tűzoltóság”.

Ismét fontos szerepe lett a helyi erőknek a tűzmegelőzés és kárelhárítás területén. A megnövekedett elvárással egyidejűleg a, már kiöregedett Zsuk és Rába helyett egy Iveco 1000 gépjárműfecskendő (6. kép), valamint egy egyedi tervezésű Fiat Ducato szállító gépjármű (7. kép) is beszerzésre került, amihez csatlakozott egy Ford Transit típusú kisteherautó (8. kép) is. A fejlesztésekkel az eddig használt eszközök száma és a technikai felszereltség is megnőtt, korszerűsítésre került. 

2016-ban a Zoltek Létesítményi Tűzoltóság a tűzvédelmi beruházások keretén belül megkapta a jelenleg használatban lévő, felújított szertárat. A szerek és felszerelések tárolása így rendeződött, valamint az állomány új oktatótermet is kapott.

A létszám az idő múlásával folyamatosan változott. Az átalakítások, bővítések figyelembevételével, valamint a hatósági előírásokhoz igazodva jelenleg műszakonként legalább 6 fő lát el készenléti szolgálatot munkavégzése mellett. Ezen felül két fő ügyeletet biztosít.

A múlt tűzoltói rengeteg országos versenyen vettek részt és szinte mindig dobogós helyen végeztek, ami jól tükrözte hozzáállásukat és képzettségüket. A 90–es évek elején még a szomszédos gyárakból is idejöttek betanulni a mostani csúcstartók. 

Napjainkban vonulásaink főleg technológiai jellegűek. Az elmúlt években elvétve volt egy-egy tűzeset (raktár, elektromos tűz). A vállalat életében a tűzoltóság tagjai nemcsak közvetlen, hanem közvetve is részt vesznek úgymond „termelés támogatóként” (pl. a folyamatos működését biztosító légző készülékek töltése, a tartálybeszállások biztosítása, tűzoltó felügyelet az alkalomszerű tűzveszélyes munkavégzéseknél stb.)

A vállalat felső küszöbértékű besorolását követően a megelőzés kiemelt szerephez jutott. A folyamatos felkészítések, a technikai fejlesztések, a változó technikák ismeretének elsajátítása, oktatása, a katasztrófavédelemmel közösen tartott bejárások és gyakorlatok mind az állomány szakmai tudásának bővítését segítik. A létesítményi tűzoltóság tagjai közül mindenki rendelkezik a szükséges egyéni védőeszközökkel (9. kép), a rendelkezésre álló eszközök és technikai felszereltség (10. kép) a biztonságos munkavégzéshez megfelelő szintű. 

Az állomány és a műszaki irányítótörzs részvételével megtartott Belső Védelmi Terv és Külső Védelmi Terv gyakorlatok (11. kép) rendszerint „megfelelő” értékelést kaptak, ezzel is bizonyítva a katasztrófa-helyzetek megfelelő kezeléséhez való felkészültséget.  

Az állomány tagjai a közélet területén is helytállnak. Szükség esetén segítséget nyújtanak egyes havária helyzetek elhárításában (pl. árvízi munkálatok), valamint a hivatásos és civil szervezésű versenyeken is. Szabadidőben is segítik egymást, egy jól működő „tűzoltó család” tagjai.


Széchenyi 2020 Kohéziós Alap