Mit tegyünk, ha... ?
Veszélyes anyagok szállítása esetén
Árvíz: a folyó vízszintje hóolvadás, jégtorlódás vagy heves esőzések miatt megemelkedik, majd kilép a medréből és elárasztja a vidéket. Víz alá kerülhetnek lakot települések, ipari és más objektumok, termőföldek; sérülhetnek a víz- , gáz- villamos és hírközlő berendezések; fertőzés és járványveszély alakulhat ki.• Szerezzen be megfelelő védőruházatot: gumicsizmát, vízhatlan ruhákat, kesztyűt.
• Az udvarról vigyen be a lakásba minden olyan dolgot, amit a víz elsodorhat, vagy amiben kárt tehet.
• Értéktárgyait, háztartási eszközeit vigye fel a padlásra, illetve az emeletre, vagy szállítsa el.
• Ha van rá lehetősége, segítsen a szomszédainak, ismerőseinek, vagy jelentkezzen a hatóságoknál önkéntesnek.
Magatartási szabályok árvízveszély, kitelepítés esetén:
Ha elöntött területen, úttesten gyalogosan kell áthaladni, legalább ketten induljanak el, hogy segítséget tudjanak nyújtani egymásnak. Előtte győződjünk meg a víz mélységéről, és vegyünk fel megfelelően védő lábbelit. A leszakadt villanyvezeték életveszélyes!
• Figyelje a külső tájékoztatást, ha lehet a televízió és a rádió híradásait, a hangosbeszélőt, a szirénát.
• Ne telefonáljon, csak segélykérési céllal, mert a mentőerőknek szükségük lehet a vonalakra.
• Ha a hatóság a lakóhely elhagyására szólít fel, kövesse az utasításokat.
• Kitelepítés során érvényesül a család együtt tartásának elve.
• Mielőbb térjen a lakásába, hogy a kitelepítésre, kimenekítésre a család együtt tudjon felkészülni.
• Ha a veszélyhelyzet bekövetkeztekor a tanulók az iskolában tartózkodnak az osztályok tanulóiért a nevelő felel, ő viszi őket a kitelepítési gyülekező helyre, a befogadási helyen leadja a névsorukat.
• Készítse össze családja számára hátizsákban vagy válltáskában -hogy a keze szabadon maradjon - a legszükségesebb személyes felszereléseket (veszélyhelyzeti csomag).
• A lakásból való távozáskor zárja el víz- gáz-, elektromos vezetéket.
• Csukja be az ablakokat, az ajtókat kulccsal zárja be.
• A kályhákban, tűzhelyekben égő tüzeket oltsa el.
• A megadott gyülekezőhelyet lehetőleg gyalog közelítse meg, a kijelölt útvonalon.
• Csoportosan közlekedjen, hogy segíthessenek egymáson.
• Ne hallgasson rémhírekre, ne terjessze azokat.
• Mindenkinek eldöntheti, hogy a kijelölt befogadásra helyre vagy rokonokhoz, ismerősökhöz megy.
• A gyermekekre, idősekre és betegekre különösen oda kell figyelni. A gyülekezőhelyen be kell jelenteni a mozgásképtelen betegeket, akiket a mentő egységek szállítanak el, de magukra hagyni őket nem szabad.
• Ne veszélyeztesse senki az életét a család értékeinek védelmével, mert a hátra maradt ingatlanok, egyéb vagyontárgyak őrzését a rendőrség, polgárőrség, őrző-védő szervezetek végzik.
• Ne kíséreljen meg átkelni a hömpölygő vízen, mivel nem ismeri annak mélységét és sodrásának erejét – már a 20 centiméter magasságú vízfolyás is ledöntheti az embert a lábáról.
• Autóval se kísérelje meg az átkelést az áradaton – már a 30-40 centiméter mélységű víz is károsíthatja gépjárművét olyan mértékben, hogy az leálljon.
• Veszélyhelyzeti csomag: Könnyen szállítható, max.. 20 kg súlyú, feltüntetve rajta a tulajdonos neve.
Tartalmazza:
• A személyi okmányokat, értéktárgyakat, készpénzt, bankkártyát,
• Két- három napi élelmiszert -konzerv, nem romlandó élelmiszer-, egy liter ivóvizet (szükséges naponta 3000-3600 kalória),
• Az évszaknak megfelelő lábbelit, felsőruházatot, fehérneműt,
• Tisztálkodási eszközöket,
• Rendszeresen használt gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket (a gyógyszerérzékenységet jelezni kell),
• Takarót (esetleg hálózsákot, gumimatracot)
• Ha van, hordozható rádiót,
• A gyermek kedves játékát, megnyugtatásul.
Tudnivalók a visszatelepítésről
A veszély elmúltával a kitelepített lakosság visszatér a lakhelyére. A visszatérés lehetőségének a megállapítása a katasztrófavédelmi és a vízügyi szakemberek feladata.
Akiket szervezett formában telepítettek ki, azokat szervezett formában telepítik is vissza. Amennyiben önállóan tér vissza, ezt feltétlenül jelezze lakhelyén.
• A településre csak akkor szabad visszatérni, ha megtörtént a fertőtlenítés.
• Ha az orvosok javasolják, adassa be a védőoltást.
• Ha a házán, lakásán repedéseket, töréseket lát, kérje a szakemberek véleményét lakása biztonságát illetően.
• Ha romosodást talál, a romok eltakarítása nagy körültekintést igényel, mert a romok mozgatása újabb omlást idézhet elő. Sose kezdjen egyedül a munkához, kérje a szakemberek segítségét.
• Az állati tetemeket, szemetet, amelyet a víz hordott az udvarára, kertjébe, ne ássa el. A szakemberek begyűjtik azokat.
• A vizet, villanyt, gázt csak a vezetékek és a hálózat ellenőrzése után lehet bekapcsolni.
• Az átázott elektromos készülékeket, a gázkazánt, konvektorokat üzembe helyezés előtt vizsgáltassa meg szakemberekkel.
• A vezetékes víz használata a hatóságok engedélye alapján történhet meg.
• A kút vize sokáig alkalmatlan még emberi, állati fogyasztásra, használata csak fertőtlenítés és ellenőrzés után lehetséges.
Földrengésről akkor beszélünk, ha a föld felszínén és belsejében hirtelen mozgások keletkeznek, melyek hullámok formájában érik el a föld felszínét. A földrengés föld alatti fészkét (kirobbanási helyét) hipocentrumnak, ennek föld felszínére eső merőleges vetületét epicentrumnak nevezzük. A világon két fő földrengési öv van, az egyik a Csendes-óceáni, a másik a Földközi-tengeren át Ázsiáig húzódó öv, mely övek szélessége néhány száz, hosszúsága több ezer km. Hazánk egyik övbe sem tartozik, de kisebb rengések itt is előfordulnak.Jó, ha tudja
• A földrengések erősségét a 9-fokozatú Richter-skálán, míg a pusztítás intenzitását a XII-fokozatú Mercali skálán adják meg.
• Hazánk történetének legnagyobb földrengései 1763-ban Komáromban, és 1911-ben Kecskeméten a Mercalli-skála szerinti IX-es erősségű földrengések voltak.
• A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol ilyen erősségű földrengés előfordulhat, ott a jövőben is várható hasonló rengés.
Az alapvető magatartási szabályok földrengéskor a következők
• Amíg a rengés tart, addig ne próbálja
elhagyni az épületet!• Keressen menedéket egy ablaktól távol eső sarokban vagy egy asztal alatt!
• Ha már elmúltak a rengések, hagyja el az épületet!
• A liftet ne használja!
• Védje a fejét, arcát, szemét és szükség esetén a szabad bőrfelületét is!
• Nedves ruhával védekezhet a gázok és a füst ellen!
• Ne késlekedjen az állatok vagy fontos értékeid mentésével, mert az életébe kerülhet!
• Az út közepén, és ne a járdán haladjon
• Ha nem tudja elhagyni az épületet, zárja el a gázt, oltsa ki a nyílt lángot!
• Próbáljon az ablakból jelzést adni, hogy ki tudják menteni!
• Kapcsolja be a rádiót, TV-t, figyeljen a külső tájékoztatásra, hangosbeszélőre, szirénára, informálja a szomszédokat is!
• Ha tűz keletkezik, próbálja azonnal eloltani, lokalizálni!
• Védje magát az esetleg lehulló tárgyak ellen!
-Ne nézelődjük, a legrövidebb úton menjünk haza, vagy a legközelebbi fedett helyre és csukjuk be az ajtókat, ablakokat, kapcsoljuk ki a szellőztető berendezéseket.-Zárjuk fedett helyre a háziállatokat.
-Ha gépjárművel közlekedünk, menjünk a legközelebbi lakott településre, a gépjárműveket biztonságosan állítsuk le úgy, hogy a forgalmat, a mentést ne akadályozzuk és menjünk fedett helyre.
Kapcsoljuk be a rádiót és a televíziót, hallgassuk a - Kossuth - rádióadót ( KH: 540 kHz, URH: 71,21, 72,98, 107,8 MHz), vagy a helyi rádióadókat (pl: Kék Duna Rádió Tatabánya- 107,0 MHz, Kék Duna Rádió Esztergom- 92,5 MHz, Kék Duna Rádió Komárom 90,5 MHz) nézzük az MTV-1-et, így kaphatunk rendszeres és korrekt tájékoztatást a további teendőkről.
• Figyeljük a katasztrófavédelem (polgári védelem), a rendőrség és a tűzoltóság hangszórós közleményeit.
• Ha munkahelyen ill. intézményben vagyunk, az ottani vezetők utasításai szerint cselekedjünk.
• Készüljünk fel egy esetleges kitelepítés végrehajtására.
• Ne terheljük felesleges kérdésekkel, telefonhívásokkal a katasztrófa-elhárításban érintett szervezeteket!
Mit "mond" a sziréna?
A légiriadó jele: háromszor fél percig tartó, kétszer fél perces szünettel megszakított, váltakozó hangmagasságú hangjelzés.
A katasztrófa jele: két pecig tartó váltakozó hangmagasságú, de mélyebb tónusú hangjelzés.
A veszély elmúlt jelzés: kétszer fél perig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés. Mindkét jelzést (légi riadó, katasztrófariadó) feloldja!
Általános tudnivalók
Étkezési tanácsok
Öltözködési tanácsok
Tanácsok kisgyermekes családok részére
Orvosi tanácsok
Tanácsok a hőguta megelőzésére:
1) A nap égető erejétől széles karimájú kalappal, napszemüveggel és napkrémmel védje magát! Fényvédő krémmel naponta többször is kenje be a bőrét.
2) Azok, akik szívgyógyszert szednek, a vízhajtás mellett is fogyasszanak elegendő mennyiségű folyadékot a forró napokon, azaz a szokásosnál egy literrel többet.
Utazási, közlekedési tanácsok
Tanácsok strandoláshoz
1.Elzárkózás
Az elzárkózás lényege, hogy a radioaktív felhő elhaladásának idejére a lakosság tagjainak fedett helyen, zárt ablakok és ajtók mögött kell tartózkodni, a napi életvitelből a nyílttéri tartózkodás kihagyásával ugyanis jelentősen lecsökkenthető az elszenvedett sugáradag.
Az elzárkózásra legalkalmasabb hely a házak, lakások belső szobái, a lehető legkevesebb nyílászáróval, illetve a jól zárható alagsorok, pincék. Elzárkózás idejére a legfontosabb szükségleti eszközök:
• élelmiszer, elsősorban előre csomagolt termékek, konzervek;
• ivóvíz, naponta fejenként 3-4 literrel számolva;
• váltóruházat és cipő;
• műanyag zsákok a szennyezett anyagok és a szemét gyűjtésére;
• takarók;
• szükséges gyógyszerek;
• tisztító- és tisztálkodószerek
• elemes rádió és tartalék elemek;
• szükségvilágítás;
• elsősegélycsomag;
• ragasztószalag, ez felhasználható az ajtók és ablakok hermetizálására is.
Az elzárkózás előtt célszerű lezuhanyozni és az esetlegesen elszennyeződött ruházatot kicserélni tisztára. Hallgatni kell a Kossuth rádiót, ahol az óvintézkedések elrendelésére és feloldására vonatkozó információ hallható.
2. Jódprofilaxis - kálium-jodid
A kálium-jodid stabil jódizotópot tartalmazó só. A stabil jód a pajzsmirigy megfelelő működéséhez szükséges elem. A szervezetbe a szükséges jódmennyiség a táplálkozás során, az élelmiszerekkel jut be. A kálium-jodid gyógyszerként forgalomba hozott készítmény.
A nukleáris balesetek során a levegőbe radioaktív jód kerülhet, ami belégzés során, a tüdőn keresztül a szervezetbe juthat. A szervezetben lévő radioaktív jódot a pajzsmirigy veszi fel, ami ott feldúsulva különböző pajzsmirigy megbetegedéseket okoz.
A szervezet a stabil és a radioaktív jód között nem tud különbséget tenni. A kálium-jodidból, a szervezetben való felszívódás után, a stabil jód a pajzsmirigyben megkötődik, telíti azt, így a radioaktív jód ezután már nem tud megkötődni és a szervezetből kiürül.
FONTOS TUDNI! A kálium-jodid csak a pajzsmirigyet képes megvédeni és csakis a radioaktív jód megkötődése ellen. Amennyiben a levegőben nincs radioaktív jód, a kálium-jodid tabletta alkalmazása teljesen felesleges.
FONTOS TUDNI! A kálium-jodid sem nyújt 100%-os védettséget!
A védelem mértéke függ:
• Mennyi idő telt el a radioaktív jód belélegzése és a kálium-jodid tabletta bevétele között (minél kevesebb, annál jobb a hatás);
• Milyen gyorsan szívódik fel a kálium-jodid a vérből;
• Mekkora mennyiségű radioaktív jódot lélegzett be az ember.
• Mikor kell bevenni a kálium-jodid tablettát és hol lehet hozzájutni?
A kálium-jodid tablettát csak központi utasításra és csakis indokolt esetben szabad bevenni. Amennyiben központilag nem kerül elrendelésre a jódprofilaxis, a kálium-jodid tabletták bevétele nem javasolt, mivel indokolatlan esetben a kockázat nagyobb, m int a haszon.
Az alkalmazás az életkortól és az egészségi állapottól is függ, a gyógyszerhez csatolt utasítást be kell tartani! A kálium-jodid tablettákat a Paksi Atomerőmű Zrt. 30 km-es körzetében lévő településeken a gyógyszertárakban, vagy a polgármesteri hivatalokban tartják lekészletezve. Az ország emellett rendelkezik szükség esetén kiosztható központi készletekkel is.
3. Kimenekítés, kitelepítés.
Ha az esemény vagy baleset jelentős radioaktív anyag kibocsátásával jár, akkor az illetékesek a MTV1, illetve a Kossuth rádió útján, illetve helyi eszközökön értesítik a lakosságot a kitelepítés helyéről és idejéről. A kimenekítésnél mindig meg kell várni a központi utasítást, illetve ismerni kell a kimenekítési irányokat azért, hogy a radioaktív felhő és a szennyezett területek elkerülhetők legyenek. Önállóan, utasítás nélkül ne kezdjük meg a menekülést.
Mit kell tenni, ha elrendelik a kitelepítést?
Követni kell a helyi védelmi bizottságok, illetve az általuk megbízott hivatalos személyek utasításait. A lakásból való távozáskor:
• ki kell kapcsolni a villanyt, az elektromos készülékeket, a világítást,
• el kell zárni a víz- és gázvezetéket, berendezéseket,
• el kell oltani a kályhákban, tűzhelyekben az égő tüzeket,
• be kell zárni az ablakokat, leereszteni a redőnyöket,
• a lakásajtót kulcsra zárni,
• a mozgásképtelen beteg családtagokat a gyülekezési helyen be kell jelenteni, egy visszamaradó családtag felügyelete mellett meg kell várni, amíg az elszállításuk központilag megtörténik.
A kitelepítés folyamatának megkönnyítésére és a befogadóhelyen való letelepedés megkönnyítése érdekében túlélő csomagot kell összeállítani. A csomag kialakításánál feltétlenül számolni kell azzal, hogy központilag biztosított szállítóeszközön, esetleg gyalog történik a lakóhely elhagyása. Fontos, hogy az összeállított csomag könnyen szállítható legyen, nem haladhatja meg a 20 kg-ot. A csomagon fel kell tüntetni a nevet, a címet, a gyermek ruházatára lehetőleg fel kell írni, vagy varrni a nevét, születési évét. Mellékelni kell az esetleges gyógyszerérzékenységéről szóló iratot. A csomag javasolt tartalma:
• személyi okmányok, értéktárgyak, készpénz, betétkönyv, bankkártya,
• két- három napi élelmiszer (konzerv, nem romlandó élelmiszer) egy liter ivóvíz, tea, üdítő (az élelmiszereket úgy célszerű összeválogatni, hogy a napi kalória érték a 3000-3600 kalória tápértéket elérje)
• az évszaknak megfelelő lábbeli, felsőruházat, fehérnemű,
• tisztálkodási eszközök,
• rendszeresen használt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök
• egyéni védőeszköz (ha van) szükség szerint légzésvédő és bőrvédő eszközként - használható ruházat,
• takaró (esetleg hálózsák, gumimatrac,),
• ha van, hordozható rádió.
Az elmúlt évben több esetben kellett kivonulni a tűzoltóknak olyan tűzesetekhez, ahol a tüzet a tűzhelyen felejtett étel okozta. A figyelmetlenségből eredően a kezdeti konyhai tüzek gyakran az egész konyhára, illetve a lakásra átterjednek.
Rövid ismertetőnkkel a konyhai tüzek veszélyeire, a helyes oltási szabályokra szeretnénk felhívni figyelmüket.
Kevesen gondolnák, de az animáció megtekintésekor egyértelművé válik, hogy milyen veszélyekkel jár az égő lábos, vagy olajsütő vízzel oltása. A kísérlet során a tűzoltók a kereskedelemben kapható olajsütőt üzemi hőmérsékletre melegítették fel.
A frítőzben lévő olaj meggyulladt. A tűzoltók azt mutatják be - megfelelő védőintézkedések mellett -, hogy mi történik a sütőben, ha az égő olaj tűzét vízzel akarjuk eloltani. A magas hőmérséklet miatt a lángokra öntött vízből pillanatok alatt gőz keletkezik és az égő olaj robbanásszerűen kivetődik a frítőzből.
Tapasztalataink alapján a konyhában meggyulladt étolaj tüzét a konyhában szorgoskodók első ijedtségükben a bemutatóban látható módon vízzel próbálják meg eloltani. Ettől a konyhában tartózkodók égési sérüléseket szenvednek, a konyhában lévő tárgyak pedig meggyulladnak.
Mit tegyünk?
Helyes oltási módok:
- az égő lábosra, olajsütőre tegyünk egy fedőt - így az égés azonnal megszűnik- és zárjuk el a tűzhely csapját.
- a kereskedelmi forgalomban kapható lángmentesített takaróval fedjük le az égő edényt.
- a konyhában tartsunk készenlétben lehetőleg CO2 - tűzoltókészüléket (szén-dioxiddal oltót), amellyel a konyhában keletkező bármilyen tűz (elektromos, olaj) biztonsággal eloltható.
Fontos !
- Ne essünk pánikba! A keletkező tüzet kellő körültekintéssel könnyen elolthatjuk!
- Ha ijedtünkben a legrosszabb oltási módot a vízzel oltást választjuk súlyos égési sérüléseket szenvedhetünk, ráadásul a tűz pillanatok alatt szétterjedhet a lakásban.
1. Értesítsük a tűzoltóságot! (105; 112)
2. Képeket, éghető anyagot távolítsuk el a kémény faláról!
3. Zárjuk el a tüzelőberendezésen égési levegőszabályozó kart! (levegő utánpótlás csökkentése).
4. Felügyeljük a kéménytüzet a tűzoltóság kiérkezéséig (pincétől a padlásig).
5. Kéménytüzet vízzel oltani tilos! (a kémény belső hőmérséklete kb. 1000 °C)
6. Tájékoztassuk a kéményseprő szolgáltatót!
Kéménytüzek megelőzése:
1. Rendszeresen tisztítsa ki kéményét és tüzelőberendezését! Házilagosan kémény kiégetést soha ne végezzen.
2. Gyakran szellőztessen! Soha ne állítson fel tüzelőberendezést olyan helyiségben, ahol tűzveszélyes anyagot (pl. oldószert) tartalmazó levegő van vagy ahová ilyen levegő beszivároghat!
3. Gondoskodjék arról, hogy mindig megfelelő mennyiségű égési levegő álljon rendelkezésre! Ne tömítse le teljes mértékben az ablakok és ajtók réseit! 1 m3 földgáz, illetve 1 kg tüzelőolaj elégetéséhez 15-18 m3 levegő szükséges. 1 kg tűzifa elégetése kb. 12-15 m3 levegőt igényel. A kazánházba vagy a fűtőhelyiségekbe építtessen szellőzőnyílásokat és azokat hagyja szabadon!
4. Gondoskodjék arról, hogy a tüzelőberendezés-helyiségben (kazánházban) mindig kellő tisztaság legyen!
5. Ne tüzeljen el műanyagot, festett és rétegelt, nedves fát, lemezt, falemezt, vasúti talpfát, szemetet, hulladékot, fáradt olajat!
6. Csak engedélyezett begyújtó anyagot használjon a tüzeléshez!
7. Csak a tüzelőberendezéshez engedélyezett tüzelőanyagot használja!
8. Szél esetén vagy alacsony külső hőmérsékletnél a kémények huzata erősen megnőhet. Egy megfelelően beépített és működő huzatszabályozó sokat segíthet.
9. Laza, rosszul záródó kéményajtók, tömítetlen kazántagok, rosszul szigetelt égéstermékelvezető-csövek csökkentik a hatásfokot, ráadásul ezek tűzveszélyesek.
10. Kéményét és tüzelőberendezését rendszeresen ellenőriztesse szakemberrel! A kéményseprő szolgáltatót ne tekintse ellenségnek az Ön biztonsága érdekében szeretné a kéményt ellenőrizni.
Veszélyes anyagok szállítása esetén:
Ha tartályban szállít anyagot (gáz, folyadék), akkor számozott sárga tábla van rajta. Mivel gyakran előfordul ezeknek a járműveknek a balesete, jó tudni, mit is jelenthetnek ezek a számok. A tábla alapszíne narancssárga, fekete szegéllyel, amit középen egy vízszintes fekete vonal választ el. Felső részén a veszélyt jelző szám, alsó részén a szállított anyag beazonosítását segítő szám áll. Mit jelentenek ezek a számok? Az első szám a főveszélyt, a második és a harmadik szám a további veszélyeket jelzi.
Az alsó mezőben lévő négyjegyű szám a szakemberek számára pontosan megmondja, hogy milyen anyagot szállít a jármű. Nekünk elég, ha közelebbről megismerkedünk a felső mezőben lévő két számmal (néha három), ami megmondja, hogy milyen veszéllyel nézünk szembe
A veszélyt jelző számok jelentése:
2. gázkiszabadulás
3. gyúlékonyság (folyékony anyag)
4. gyúlékonyság (szilárd anyag)
5. oxidáló hatás
7. radioaktív hatás
6. mérgező hatás.
8 maró hatás
9. heves reakció veszélye
Ha ezeket a számokat tudjuk, minden elhaladó járműnél megállapíthatjuk a veszély mértékét. Ha az első számjegyet megkettőzik, azt jelenti, hogy az adott veszély nagyon erős. A számok előtt néha X-et is láthatunk ez a tűzoltónak nagyon fontos jelzés. Azt jelenti, hogy az anyag vízzel veszélyes módon reagál, ezért ilyen jármű tüzét vízzel oltani tilos.
A táblák titka
A veszélyes árukat szállító járműveken gyakran találunk érdekes jeleket tartalmazó táblákat. Ezeket a jellel ellátott táblákat bárcáknak hívjuk. Mivel használatuk nemzetközi előírás, a világ minden pontján felismerik őket. Nézzünk néhány példát!
• A csúcsára állított piros négyszög, benne láng: tűzveszélyes anyag, gyúlékony folyadék
• A csúcsára állított négyszög piros csíkokkal, benne láng: tűzveszélyes, gyúlékony szilárd anyag
• A csúcsára állított fehér négyszög, benne halálfej: mérgező anyag
• A csúcsára állított sárga négyszög, benne láng: vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyag.
• A csúcsára állított kék négyszög, benne láng: gyújtóhatású anyag stb.
A felnőttek teendői veszélyses árut szállító jármű baleseténél
• Értesíteni kell a mentőket, rendőrséget, tűzoltóságot
• Nem szabad a veszélyes anyaghoz érni
• A helyszínt le kell zárni
• A sérülteket ki kell menteni a széliránnyal szemben
Mit tegyen egy gyerek ilyen esetben?
Ha ilyen balesetet látunk, soha ne menjünk a jármű közelébe, ne érjünk a kiömlő anyaghoz, távolról próbáljuk leolvasni a tábla számjeleit! Ha veszélyes anyagot szállító jármű balesetét látod, jelezd a tűzoltóságnak. Mondjuk el:
Mi történt?
- milyen esemény (ütközés, borulás, tűz stb.),
- milyen jármű? (teherautó, tartálykocsi),
- milyen számokat látunk?
- került-e a szabadba veszélyes anyag?
Hol történt?
- hely, időpont.
Milyen sérülések vannak?
- emberekben,
- járműben,
- környezetben,
Ki a bejelentő?
- Név, cím, telefonszám
Ha pontosan jelzünk, a tűzoltók és szükség esetén a Veszélyhelyzeti Felderítő Csoport (VFCS) a megfelelő felszereléssel, már menet közben felkészülve tudnak a helyszínre érkezni.
A II. világháború során hazánk kiterjedt hadműveleti terület volt, ennek következményeként még napjainkban is napi rendszerességgel fordul elő, hogy valaki - általában építési munkák, vagy mezőgazdasági földmunkák során - robbanótestet, vagy ahhoz hasonló szerkezetet talál. A civil lakosságnak nem feladata egy gyanús szerkezetről megítélni, hogy az valóban robbanótest-e vagy sem, ezért minden esetben úgy kell eljárni, mintha éles robbanószerkezet volna.
Fontos, hogy ne essünk pánikba, hanem a lehető leggyorsabban és leghatározottabban értesítsük az illetékes hatóságot. A bejelentésnél pontosan határozzuk meg a talált robbanótest helyét és a közelben található esetleges veszélyforrásokat. A talált szerkezetet semmiképpen ne kíséreljük meg saját kezűleg hatástalanítani, esetleg szétbontani. Az eszközhöz hozzányúlni tilos és életveszélyes. Amíg az illetékes hatóság a helyszínre nem érkezik, lehetőleg biztosítsuk a helyszínt, hogy illetéktelen személyek a robbanótesthez ne férjenek hozzá.
A tűzszerészeti mentesítési feladatok ellátásáról szóló 142/1999. (IX. 8.) Korm. rendelet alábbiak szerint szabályozza a talált robbanószerkezettel kapcsolatos teendőket:
„Aki elhagyott robbanótestet, vagy annak tűnő tárgyat talál, illetve ilyen tárgy hollétéről tudomást szerez, köteles azt haladéktalanul bejelenteni a helyi rendőri szervnek, vagy ahol ilyen nincs, ott a települési önkormányzat jegyzőjének, aki a bejelentésről köteles értesíteni a területileg illetékes rendőri szervet.”
A települési önkormányzat jegyzője, vagy az illetékes rendőri szerv ellenőrzi a bejelentés valódiságát, megjelöli a feltételezett, vagy azonosított robbanótest helyét, elhelyezi a robbanásveszélyre utaló figyelmeztető jelzést, bejelentést tesz a Magyar Honvédség Tűzszerész Ügyeletére /06/1-410-97-90/ és indokolt esetben intézkedik a robbanótest közelében lévő lakóház kiürítéséről, a veszélyeztetett terület folyamatos őrzéséről, lezárásáról.
A talált robbanószerkezettel kapcsolatos bejelentést a 112-es egységes európai segélyhívószámra lehet megtenni.
A mustgáz valójában szén-dioxid, ami egy színtelen, szagtalan, a levegőnél nehezebb gáz. A levegő állandó alkotóeleme, így a természetben is előfordul. Cukortartalmú növények, gyümölcsök erjedése (amikor "forr" a must) során keletkezik. A cukor a mustban lévő baktériumoknak köszönhetően elbomlik, etil-alkohol és szén-dioxid vagy más néven mustgáz lesz belőle.
Ez egy enyhén savanykás ízű gáz, nem keverendő össze a szén-monoxiddal. Körülbelül másfélszer olyan nehéz, mint a levegő, tehát a mélyebb területeken, például pincékben összegyűlik, a levegőt kiszorítja és ezáltal oxigén-hiányos állapotot teremt. Ha valaki ilyen helyen tartózkodik, akár életét is veszítheti.
Az oxigénhiányos állapotba került szervezetünk nem lesz képes elhagyni a pincét,- noha érezzük a veszélyt- végtagjaink nem engedelmeskednek. Ezért tapasztalható, hogy az újbor forrásának időszakában gyakran lesznek rosszul az emberek a pincékben.
Megelőzés
Szerencsére Komárom-Esztergom megyében ilyen esetekhez nagyon ritkán riasztják a tűzoltókat. Magyarország más területén azonban számos alkalommal kell a lánglovagoknak segítséget nyújtani a pincében rekedteknek. Körülbelül 50%-ban már nem tudnak segíteni, mert nagyon gyorsan létrejön az eszméletvesztés és a haláleset. Megfelelő szellőzés kialakításával, valamint a hordók nagy térben történő elhelyezésével elkerülhető, hogy felhalmozódjon az erjedés közben keletkező szén-dioxid. A nagy borászati üzemekben ritka az ilyen jellegű baleset, mivel biztonsági berendezésekkel is fel vannak szerelve. Ugyanakkor egyszerűen meg is előzhető a baj, könnyen ellenőrizhető, hogy a helyiségben van-e mustgáz. Például gázérzékelővel, vagy egy meggyújtott gyertya is megteszi.
A meggyújtott gyertyát térdmagasságban tartva (vagy pálcára szerelve) kell lemenni a pincébe és leérve térdmagasságban elhelyezni. Ha a gyertya lángja menet közben vagy a pincében elhelyezve kialszik, akkor nagy valószínűséggel mustgáz van a helyiségben. Ilyenkor haladéktalanul a vissza kell fordulni, illetve el kell hagyni a helyiséget.
Ha baj van
Gyakori probléma, hogy megfelelő védelem nélkül próbálnak a segítségére sietni az összeesett, elájult embereknek. Bemennek a pincébe, fölé hajolnak, próbálják élesztgetni, és közben ők is belélegzik a veszélyes gázt. Így a segítők is könnyen bajba kerülhetnek, ezért senki ne próbáljon egyedül ájult ember segítségére sietni, mert nagyon könnyen ő is rosszul lehet. Minél hamarabb riassza viszont a katasztrófavédelmet a 112-es segélyhívó számon, mivel a mustgázmérgezést szenvedő embereket csak a tűzoltók tudják biztonsággal, légzőkészülék segítségével kimenteni.
A szmog fogalma és néhány alapinformáció
A szmog a légszennyező anyagoknak a határértékeket nagy területen és huzamos időn át, jelentős mértékben meghaladó felhalmozódása. A szó angol eredetű a smoke (füst) és a fog (köd) szavak összeillesztéséből alakult ki a smog szó, amelyet magyarul füstködnek is nevezünk.
A szmog kialakulásában három tényezőnek van meghatározó szerepe:
1. nagymértékű légszennyező anyag kibocsátás
2. kedvezőtlen meteorológiai körülmények, úgy mint szélcsend és inverzió
3. kedvezőtlen domborzati tényezők (szűk völgyek)
A szmognak alapvetően két fajtája van:
1. oxidáló, vagy nyári szmog (fotokémiai szmog)
2. redukáló, vagy téli szmog.
Szmog kialakulása és típusai:
1. redukáló, vagy téli szmog
Nagy mennyiségű fosszilis tüzelőanyag, elsősorban szén eltüzelésekor alakul ki. A téli szmog jellemző szennyezőanyagai a kén-dioxid, szén-monoxid, a korom és a különböző szilárd szennyezőanyagok, mint például a szálló por. A szén eltüzelése során ezek a szennyezőanyagok kerülnek ki a levegőbe.
Leggyakrabban a november és január közötti időszakban fordul elő, mert ekkor adottak a meteorológiai körülmények, valamint ekkor a legmagasabb a légszennyező- anyag kibocsátás is. Jellemzően a reggeli és kora esti órákban éri el maximumát, ami részben a kibocsátással, részben a meteorológiai körülményekkel van összefüggésben.
Elsősorban légzőszervi megbetegedéseket okoz, így köhögést válthat ki, asztmarohamot idézhet elő, de súlyos esetben tüdőödémát is okozhat és a szilárd szennyezőanyagok a keringési megbetegedésben szenvedők tüneteit is súlyosbíthatják. A szmogra különösen érzékenyek a csecsemők, időskorúak és a légzőszervi, vagy keringési megbetegedésben szenvedők.
2. fotokémiai szmog
A szmog a közlekedési kibocsátásokhoz köthető. A fotokémia szmog kialakulásához napsütéses, szélcsendes, vagy gyenge széljárás szükséges.
Ez a szmogtípus június-szeptember között jön létre elsősorban, mert ekkor adottak a meteorológiai feltételek a szmog kialakulásához.
A fotokémiai szmog fejfájást okozhat, nyálkahártya irritációt eredményezhet, nehéz légzéssel, rosszulléttel jár, de legrosszabb esetben növelheti a halálozás gyakoriságát is. A legveszélyeztetettebbek itt is a csecsemők, idősek, a légzőszervi és keringési megbetegedésben szenvedők.
Füstködkatasztrófa vagy szmogkatasztrófa
Akkor beszélhetünk szmogkatasztrófáról, ha a szmog következtében tömeges megbetegedések fordulnak elő, esetenként a halálesetek számának gyakoribbá válásával. Az áldozatok jellemzően a lakosság legérzékenyebb csoportjaiból kerülnek ki, így az idősek, a fiatalkorúak és csecsemők, valamint a keringési és légzőszervi megbetegedésben szenvedők.
Szmogriadó, vagy füstködriadó
A szmogriadóval kapcsolatos intézkedések rendszere, amelyet súlyos szmog esetén, a lakosság egészségének megóvása érdekében rendelnek el. Hazánkban füstköd-riadóra akkor kerül sor, ha a légszennyezettség tartósan és nagy területen meghaladja egy vagy több légszennyező anyag tájékoztatási, vagy riasztási küszöbértékét (szmoghelyzet). A füstködriadó elrendelését Magyarországon a 306/2010. (XII.23.) kormányrendelet szabályozza. A szmogriadót a közegészségügyi és a közlekedési hatóság, valamint a környezetvédelmi felügyelőség véleménye alapján, a meteorológiai előrejelzések figyelembevételével kell elrendelni. Azokon a településeken, ahol szmoghelyzetek előfordulásával számolni kell és a légszennyezettség mérésének feltételei adottak, ott szmogriadó-tervet kell készíteni. Szmoghelyzet esetén a szmogriadó tervben foglaltak alapján tájékoztatni kell a lakosságot és a tervnek megfelelően korlátozni, vagy tiltani lehet a légszennyezőanyag kibocsátást.
