Veszélyes üzemek

2012. január 1-jén hatályba lépett a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény, melynek IV. fejezete foglalkozik a veszélyes ipari létesítményekkel. A törvény hatálya kiterjed a Magyarország területén működő veszélyes anyagokkal foglalkozó felső, alsó küszöbértékű és küszöbérték alatti üzemekre, létesítményekre, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésében, az ellenük való védekezésben érintett közigazgatási szervekre és gazdálkodó szervezetekre, helyi önkormányzatokra, természetes személyekre.

Az Iparbiztonsági Szakterület feladata a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekkel kapcsolatos engedélyezés, felügyelet és ellenőrzés. A lakosság, valamint a környezeti érték védelmét szem előtt tartva, a veszélyes üzemek azonosítása az új szabályozás szerinti küszöbérték alatti üzemekre, kiemelten kezelt létesítményekre is kiterjesztésre kerül.

Veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény: olyan, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem területén lévő – föld alatti vagy föld feletti – technológiai vagy termelésszervezési okokból elkülönülő műszaki egység, ahol egy vagy több berendezésben (technológiai rendszerben) veszélyes anyagok előállítása, felhasználása, szállítása vagy tárolása történik, magában foglal minden olyan felszerelést, szerkezetet, csővezetéket, gépi berendezést, eszközt, iparvágányt, kikötőt, a létesítményt szolgáló rakpartot, kikötőgátat, raktárt vagy hasonló – úszó vagy egyéb – felépítményt, amely a létesítmény működéséhez szükséges. [2011. évi CXXVIII. tv. 3. § 27.]

Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem: egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon terület egésze, ahol egy vagy több veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményben – ideértve a közös vagy kapcsolódó infrastruktúrát is – veszélyes anyagok vannak jelen a törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott küszöbértéket elérő mennyiségben, és ennek alapján alsó vagy felső küszöbértékűnek minősül. [2011. évi CXXVIII. tv. 3. § 28.]

Alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem: ahol az 1. melléklet alapján meghatározható alsó küszöbértéket elérő vagy meghaladó, de a felső küszöbértéket el nem érő mennyiségben veszélyes anyagok vannak jelen. [219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet. 1. § 1.]

Felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem: ahol a jelen lévő veszélyes anyagok mennyisége az 1. melléklet alapján meghatározható felső küszöbértéket eléri vagy meghaladja. [219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet. 1. § 2.]

Küszöbérték alatti üzem: egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon terület, ahol e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti alsó küszöbérték negyedét elérő vagy meghaladó, de az alsó küszöbértéket el nem érő mennyiségben veszélyes anyag van jelen, valamint a külön jogszabályban meghatározott, kiemelten kezelendő létesítmények. [2011. évi CXXVIII. tv. 3. § 14.]

Kiemelten kezelendő létesítmények:

a veszélyes anyagok, veszélyes hulladékok üzemen kívüli csővezetéken történő szállításának létesítményei, beleértve a szállító vezetékeket, szivattyú-, kompresszor- és elosztó állomásokat; kivéve a lakossági gázellátás elosztó vezetékeit és azok létesítményeit, valamint a szénhidrogén-bányászat gyűjtővezetékeit 400 mm névleges átmérő alatt;
az 1. melléklet 2. táblázatában szereplő veszélyes tulajdonságok valamelyikével rendelkező veszélyes hulladékok égetéssel történő ártalmatlanítással foglalkozó létesítmények, amennyiben nem tartoznak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körébe;
azon üzemek, amelyek területén klór vagy ammónia legalább 1000 kg mennyiségben van jelen, amennyiben nem tartoznak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körébe. [219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet. 1. § 3.]

Üzemeltetői feladatok

A felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemnek biztonsági jelentést kell készítenie a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X.20.) Korm. rendelet 3.mellékletében meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően. Az alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője a 4. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek
megfelelő biztonsági elemzést készít, és az abban foglaltak szerint köteles működni.

A biztonsági jelentésben vagy a biztonsági elemzésben az üzemeltető bemutatja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset megelőzésével és annak hatásai elleni védekezéssel kapcsolatban kialakított fő célkitűzéseit, valamint azt az üzemi szervezeti és eszközrendszert, amely biztosítja az egészség és a környezet magas fokú védelmét.

Tartalmi és formai követelményeit a rendelet 8. melléklete írja le. A küszöbérték alatti üzem üzemeltetője – ha számára a hatóság előírja – a biztonságos üzemeltetés bizonyítása érdekében a veszélyek azonosítására, a feltárt veszélyek megelőzésére és elhárítására az 5. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő súlyos káresemény elhárítási tervet készít,melynek védendő adatokat nem tartalmazó változatát is benyújtja a veszélyes tevékenység végzéséhez,folytatásához szükséges katasztrófavédelmi engedély iránti kérelme mellékleteként a hatóság részére.

Önkormányzati feladatok

A hatóság a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés megküldésével értesíti a veszélyeztetett települések polgármestereit a veszélyeztetett fővárosi kerületek polgármestereit, valamint a fővárosban a főpolgármestert az új veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem építésével, vagy a már működő, veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem jelentős változtatásával kapcsolatos engedélyezési eljárás megindításáról.
A veszélyes anyaggal foglalkozó üzem telephelye szerint illetékes polgármesternek az üzemeltetővel és a hatósággal együttműködve a 219/2011. (X.20.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint biztosítania kell, hogy a lakosság véleményt nyilváníthasson a fenti engedélyezési eljárásokra vonatkozó katasztrófavédelmi engedély kiadása előtt.

A felső küszöbértékű veszélyes üzem által veszélyeztetett település polgármestere a katasztrófavédelmi szervek közreműködésével külső védelmi tervet készít. A külső védelmi terv a súlyos balesetek elleni védekezés és a káros hatások csökkentésére irányuló tevékenység leírása. A védekezéssel kapcsolatos feladatokat, a védekezésbe bevont szervezeteket, erőket és eszközöket, a védekezésbe bevonható települési infrastruktúrát, valamint a lakosság és az anyagi javaik védelme érdekében hozott intézkedéseket, ezen belül a lakosság tájékoztatásának feladatait foglalja magában. A polgármester a súlyos baleset vagy a rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a külső védelmi tervben foglalt intézkedéseket azonnal foganatosítja. A külső védelmi terv a települési veszély-elhárítási terv része. A tervet a megyei védelmi bizottság elnöke – a hatóság egyetértésével – hagyja jóvá. Elkészítésének folyamata, mely során a lakosság is információkhoz juthat, véleményezhet, a következő:

A hatóság (BM OKF) megküldi a biztonsági jelentést a veszélyes üzem hatásai által veszélyeztetett település polgármesterének. A polgármester a biztonsági jelentés kézhezvételét követő nyolc napon belül a megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal együttműködésben elkészíti a külső védelmi terv koncepcióját, és erről, valamint a biztonsági jelentésről hirdetményt tesz közzé. A külső védelmi terv koncepciója tartalmazza a lakosság védelme érdekében alkalmazandó védelmi módszerek és intézkedések elgondolását.
A biztonsági jelentést és a külső védelmi terv koncepcióját a hirdetmény közzétételét követő huszonegy napig hozzáférhetővé kell tenni, ezen idő alatt a lakosság azokhoz észrevételeket tehet.
Új veszélyes üzem építése vagy már működő ilyen üzem tevékenységének a veszélyeztető hatás jelentős növekedésével együtt járó bővítése esetén, a veszélyes üzem telepítési helye szerint illetékes polgármester a biztonsági jelentés kézhezvételétől számított harmincötödik és negyvenötödik nap közötti időben nyilvános meghallgatást tart. A nyilvános meghallgatás közmeghallgatás keretében is megtartható.
A külső védelmi tervet legalább háromévente, illetve a biztonsági jelentés módosításának elfogadását követően felül kell vizsgálni.
A polgármester a külső védelmi tervben foglaltak megvalósíthatóságát rendszeresen ellenőrzi. Ennek érdekében évente folytat le olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek valamely részét, valamint háromévente olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek egészét gyakoroltatja.
A belső védelmi terv és a külső védelmi terv vizsgálata során a hatóság ellenőrzi, hogy a védekezést végrehajtó szervezetek alkalmasak-e a veszélyhelyzeti feladatok ellátására, valamint a szervezetek felszerelése és felkészítése megfelel-e a biztonság követelményeinek. A hatóság kijelöli a veszélyes üzem körüli veszélyességi övezet határait. A hatóság a veszélyességi övezet határairól tájékoztatja az érintett polgármestert, és kezdeményezi a veszélyességi övezetnek a településrendezési tervben való feltüntetését.
Az irányelv bevezetése és érvényesítése során kiemelt jelentősséget kap a lakossági tájékoztatás. A felső küszöbértékű veszélyes üzem által veszélyeztetett település polgármestere a polgári védelmi kirendeltség közreműködésével tájékoztató kiadványt készít. Ebben a lakosságot tájékoztatja a veszélyes üzemről, a lehetséges súlyos balesetekről és az ellenük való védekezés lehetőségeiről. A tájékoztató kiadványt a biztonsági jelentés vagy a külső védelmi terv módosítása esetén haladéktalanul, de legalább háromévente felül kell vizsgálni. A tájékoztató kiadványt szükség esetén, de legalább ötévenként újra ki kell adni.
A tájékoztató kiadvány a biztonsági jelentés és a külső védelmi terv alapján közérthető formában meghatározott tartalommal készül. A kiadvány nyilvánosságra hozataláról a polgármester gondoskodik.

Biztonsági dokumentációk felülvizsgálata:

A már megszokottakon túl az üzemeltetőknek a biztonsági dokumentációkat soron kívül felül kell vizsgálni veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset bekövetkezését követően (R. 11. § (2) d)). A belső védelmi terv felülvizsgálatát legalább háromévenként, továbbá a biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés soros és soron kívüli felülvizsgálata esetén kell elvégezni (R. 20. § (2)), mely eljárásban a hatóságnak 21 napos ügyintézési határidő áll a rendelkezésére.

Településrendezési tervezéssel kapcsolatos módosítások:

A hatóság a biztonsági elemzés, biztonsági jelentés alapján, annak feltételek nélküli elfogadását követően külön döntésben jelöli ki a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem körüli veszélyességi övezet határait (R. 28. § (1)). Az övezet határait a polgármester köteles figyelembe venni a kijelölt területen történő esetleges fejlesztések során, függetlenül attól, hogy az a településszerkezeti tervben már feltüntetésre került-e (R. 28. § (3)). A veszélyességi övezetben történő fejlesztésekről a fejlesztés engedélyezése előtt a polgármesternek minden esetben kezdeményeznie kell az illetékes népegészségügyi hatóság, környezetvédelmi hatóság, természetvédelmi hatóság, bányahatóság, vízvédelmi hatóság, vízügyi hatóság, továbbá a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem és a fejlesztéssel érintett települési önkormányzat képviselőiből álló bizottság létrehozását (R. 29. § (1)).

Megszűnt tehát a katasztrófavédelmi hatóság által adható állásfoglalás lehetősége. A polgármesternek biztosítania kell továbbá, hogy a fejlesztéssel kapcsolatos döntés meghozatalakor a bizottság állásfoglalást és az érintett nyilvánosság észrevételeit a tervezett fejlesztés kialakításakor kellő mértékben figyelembe vegyék (R. 29.§ (5)).

Iparbiztonsági jogszabályok a veszélyes üzemek tekintetében:

2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzákapcsolódó egyes törvények módosításáról;
2004. évi CXL. tv. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.);
2004. évi XXIX. törvény az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról;
219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről;
208/2011. (X. 12.) Korm rendelet a katasztrófavédelmi bírság részletes szabályairól, a katasztrófavédelmi hozzájárulás befizetéséről és visszafizetéséről;
51/2011. (XII. 21.) BM rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés hatósági eljárásaiban az igazgatási szolgáltatási díj fizetési körébe tartozó hatósági eljárásokról, igazgatási jellegű szolgáltatásokról és bejelentésekről, továbbá a fizetendő díj mértékéről, valamint a fizetésre vonatkozó egyéb szabályokról.