Hatósági Osztály

Hatósági jogkörök:

A hatósági tevékenység megyei koordinálása és irányítása keretében:

• a vármegye területén figyelemmel kíséri a tűzvédelmi, katasztrófavédelmi, továbbá az engedélyezés és a piacfelügyelet alapjául szolgáló szabványok, előírások műszaki követelményrendszerek teljesülését, javaslatot tesz módosításukra;
• szakterületét érintően továbbképzést, tájékoztatót szervez a helyi szervek hatósági tevékenységet végző állománya részére;
• irányítja és ellenőrzi a helyi szervek megelőző katasztrófavédelmi, valamint hatósági, szakhatósági munkáját, felügyeli a kirendeltségek hatósági, szakhatósági és szakértői tevékenységét;
• a vármegyében érvényre juttatja a szakterületét érintő hatósági, szakhatósági, valamint a megelőző katasztrófavédelmi tevékenységre vonatkozó országos érvényű szabályozásokat, irányelveket, ajánlásokat;
• megkeresés esetén véleményezéssel közreműködik a katasztrófavédelmet, tűzvédelmet érintő jogszabályok, szabványok, direktívák kidolgozásában, segíti a társszervek, valamint az önkormányzatok megelőző katasztrófavédelemmel kapcsolatos jogalkalmazó tevékenységét;
• figyelemmel kíséri a tűzvédelem műszaki követelményrendszerét, javaslatot tesz módosításukra;
• a jogszabályban foglalt tűzvédelmi szakvizsgával kapcsolatosan nyilvántartást vezet, ellenőrzést végez;
• közreműködik a statisztikai adatszolgáltató rendszer működtetésében, fejlesztésében;

Hatósági szakterületen:

• végzi és döntésre előkészíti a tűzvédelmi hatósági jogköréből a tűzvédelmi bírsággal kapcsolatos feladatokat;
• előkészíti az igazgatóság hatáskörébe tartozó szabványokban előírtaktól történő eltérési engedélyezési ügyeket;
• gyakorolja a jogszabályban meghatározott elsőfokú tűzvédelmi, katasztrófavédelmi szakhatósági jogköröket;
• ellátja a jogszabályban meghatározott másodfokú tűzvédelmi szakhatósági feladatokat;
• ellátja a jogszabályban meghatározott első- és másodfokú tűzvédelmi hatósági jogköröket;
• végzi az osztály tevékenységi körét érintő, jogszabályban előírt nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatokat;
• jelentéseket állít össze a szakterületét érintő ellenőrzésekről, feldolgozza, értékeli, elemzi és archiválja az azzal kapcsolatos anyagokat, és továbbítja az érintett szervek részére;

Piacfelügyeleti szakterületen:

• a jogszabályban foglalt tűzvédelmi szakvizsgával kapcsolatosan hatósági (előírás alapján elektronikus) nyilvántartást vezet, ellenőrzést végez;
• a hatáskörébe tartozó szolgáltatások felügyelete során külön rendeletben meghatározott szankciót alkalmaz.

Elsőfokú tűzvédelmi hatósági hatáskörben

a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése alábbi pontjai szerint a Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervét jelöli ki, amely

c) eljár – a (3) bekezdés i) pontjában meghatározott kivétellel – a Ttv. 12. § (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott tevékenységekkel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásokban,

d) a polgári repülőterek, a metró és földalatti vasúti létesítmények, valamint az Országház, Országgyűlési Irodaház, Miniszterelnökség létesítményei tekintetében az (1) bekezdés a)–g) és j)–k) pontjában meghatározott esetekben eljár,

e)

f) eljár a 3. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben az építmények beépített tűzjelző, tűzoltó berendezések engedélyezési ügyeiben,

g) azon beépített tűzoltó berendezések engedélyezési ügyeiben eljár, amelyek tervezése és kivitelezése jogszabályban, nemzeti szabványban teljes körűen nem szabályozott.

h) eljár – az 1. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott kivétellel – a Kstv. 7. §-ában meghatározott hatósági és felügyeleti eljárásokban,

i) a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott esetben megtiltja a tűzvédelmi szakvizsga megtartását, továbbá dönt a tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítványok érvénytelenítéséről,

j) a létesítmény, az építmény, a helyiség vagy szabadtér területén a tűzvédelmi létesítési és használati szabályok betartását, továbbá – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – járművön a tűzvédelmi használati szabályok betartását ellenőrzi,

k) az épületek, építmények tűzvédelmi használati előírásai, valamint a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos követelmények alól eltérést engedélyezhet,

l) lefolytatja a tűzvizsgálati eljárást,

m) a (3) bekezdésben meghatározott eljárások kivételével eljár a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő, a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási hatósági ügyekben (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy), ha kormányrendelet másként nem rendelkezik.

n) eljár az  R. 2. § (10) bekezdés a) pontjában, valamint az R. 3. § (7) és (8) bekezdésében meghatározott eljárásokban.

2. § (1) A Kormány másodfokú tűzvédelmi hatóságként – ha kormányrendelet másként nem rendelkezik – a területi szervet jelöli ki.

Első fokú tűzvédelmi szakhatósági hatáskörben

Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklete írja le a szakhatóságok hatáskörét: https://njt.hu/jogszabaly/2017-531-20-22

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások esetén: a fent említett kormányrendelet 1. § (4)  bekezdése alapján: A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő, a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási hatósági ügyekben, ha kormányrendelet tűzvédelmi ügyekben a katasztrófavédelem központi szervét jelöli ki eljáró hatóságként, akkor az 1. melléklet szerinti közigazgatási hatósági eljárásokban tűzvédelmi szakkérdésben eljáró szakhatóságként a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervét jelöli ki.

A tűzvizsgálatnál alkalmazott jogszabályok

• A 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

• Az 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről az a tűzoltóságról

• A 259/2011. (XII. 7.) Kormányrendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról

• 180/2005. (IX. 9.) Kormányrendelet a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról

• A Kormány 490/2017. (XII. 29.) Korm. rendelete a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó eljárási szabályokról

• A 44/2011. (XII. 5) BM rendelet a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról

• A 43/2011. (XI. 30.) BM rendelet a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről

• 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról 

A tűzvizsgálat

A tűzvizsgálat a tűz keletkezési idejének, helyének és okának felderítésére irányuló hatósági tevékenység. A hatóság hivatalból állapítja meg a tényállást, határozza meg a bizonyítás módját és terjedelmét, valamint e törvény keretei között felülvizsgálhatja döntését és eljárását. Az eljárás célja olyan tűzmegelőzési, tűzoltási beavatkozási tapasztalatok megszerzése, következtetések levonása, amelyek alkalmasak a tűzmegelőzési ismeretek bővítésére és a mentési beavatkozási feltételek javítására. A tűzvizsgálat hivatalból induló hatósági eljárás, az ügyfél kérelmére tűzvizsgálati eljárás megindítására a jogszabály nem ad lehetőséget.

Az I. fokú tűzvizsgálati hatósági eljárás lefolytatására jogszabályban meghatározott esetekben a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság jogosult.

Az eljárás megindításának okai lehetnek:

A tűzvizsgálati eljárást hivatalból kell lefolytatni az alábbi esetekben:

• a tűzesettel összefüggésben bűncselekmény gyanúja merül fel,

• a tűzeset következtében haláleset történt,

• a tűzeset minősített riasztási fokozata III-as vagy annál magasabb volt,

• a hatóság vezetője szakmai szempontból indokoltnak tartja.

A tényállás tisztázása

A tűzvizsgálat során minden esetben tűzeseti helyszíni szemlét kell lefolytatni. Az eljárás során a hatóság a szakmai szempontok figyelembevételével választja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközeit, például fényképeket készít, iratok bemutatását kéri az ügyféltől, nyilatkoztatja az ügyfelet, tanúkat hallgat meg, szakértőt rendel ki, szükség szerint bizonyítékot foglal le.