A katasztrófavédelmi hozzájárulással kapcsolatos kérdések és válaszok

Fogalom-meghatározások
Kik a katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetésére kötelezettek?
Ha egy vállalkozás a Kat. szerinti üzemeltetőnek minősül és veszélyes áruk tárolását/gyártását/feldolgozását is végzi, mindkét jogcímen kell-e hozzájárulást fizetnie?
Kell-e hozzájárulást fizetni az élelmiszergyártással/italgyártással foglalkozó gazdálkodó szervezeteknek? Kapnak-e felmentést a Kat. 79. § (2) c) pontja alapján, hiszen tevékenységük lakossági szolgáltatás nyújtásához kapcsolódik?
Kell-e hozzájárulást fizetni a mezőgazdasági szántóföldi növénytermesztést végző termelőknek?
Kell-e hozzájárulást fizetni a hűtőházaknak/vágóhidaknak, illetve olyan élelmiszeripari üzemeknek, ahol ammóniás hűtőkört alkalmaznak? Ha igen, mi alapján kell meghatározni a hozzájárulás mértékét?
Mi alapján kell meghatározni azon hűtőházak katasztrófavédelmi hozzájárulását, amelyek nem ammóniás hűtőkört alkalmaznak, illetve nem minősülnek a Kat. szerint üzemeltetőnek?
Kell-e hozzájárulást fizetni a benzinkutaknak?
Kell-e hozzájárulást fizetni az üzemeltetőnek vagy a gazdálkodó szervezetnek a „beragadt”, felhalmozott, túlkészletezett veszélyes anyagok továbbértékesítéséből származó bevétel után?
Ha egy üzemben veszélyes anyagok felhasználásával nem veszélyes anyagot/terméket állítanak elő, akkor az eladásból származó bevételből levonható-e a veszélyes alapanyagok, segédanyagok beszerzési értéke, hiszen azok után a gyártónak szintén befizetés
Ha egy vállalkozásnak több telephelye is van, és nem mindegyik tartozik a Kat. hatálya alá, akkor hogyan kell figyelembe venni őket? Csak a Kat. hatálya alá tartozó telephelyek után kell fizetni?
Az éves nettó árbevétel tartalmazza az előző években előállított, de később értékesített termékből származó árbevételt is. Ezek figyelmen kívül hagyhatók a hozzájárulás megállapítása során?
Ha egy üzemeltető olyan raktározási tevékenységet végez, ahol veszélyes anyagok és nem veszélyes anyagok is előfordulnak, akkor a nem veszélyes anyagok értékesítéséből származó árbevételét figyelmen kívül hagyhatja-e?
Milyen számítási módszer alkalmazható, ha az üzemeltető nem tudja pontosan meghatározni a veszélyes tevékenységgel összefüggésben keletkezett árbevételét? Alkalmazhat indirekt megközelítést is?
Ha az üzemeltetőnek, illetve gazdálkodó szervezetnek a jogszabályban foglalt számítási módszer alkalmazása aránytalan többletköltséggel járna (pl. nyilvántartási rendszer fejlesztése, adminisztrációs idő- és költségnövekedés, szakértő igénybevétele s
A tárolás után mely esetekben kötelező katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni?
Kell-e katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni abban az esetben, ha a veszélyes anyaggal foglalkozó üzem vagy küszöbérték alatti üzem biztonsági jelentése/elemzése, a SKET, vagy egyéb, a hatóság által elfogadott dokumentáció által bizonyított, hogy
Melyik évben kell először hozzájárulást fizetni?
A 208/2011. (X.12.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség teljesítése érdekében mikorra várható a formanyomtatvány közzététele?
A 208/2011. (X.12.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti iratok fajtájára vonatkozóan van-e valamilyen speciális elvárás, vagy bármilyen okmány elfogadható, amely hitelt érdemlően és ellenőrizhetően igazolja a hozzájárulás kiszámításának módját?
A 208/2011. (X.12.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése alapján a hatóság tárgyév október 31-ig dönt az előleg befizetését követően fennmaradó összegről, melyet december 31-ig kell megfizetni. Megelőzi/megelőzheti-e a hatósági döntést hatósági ellenőrzés (pl. helyszíni ellenőrzés, a számítási módszer okmányainak ellenőrzése)?
A 208/2011. (X.12.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdése szerinti befizetés esetén az adószám feltüntetése megfelelő-e a gazdálkodó azonosításra?
A 208/2011. (X.12.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése alapján a 2011. évi CXXVIII. törvény IV. fejezete hatálya alá tartozó eljárásban a Korm. rendelet 2. mellékletében szereplő szabálytalanságok esetén katasztrófavédelmi bírság szabható ki. Tekintettel arra, hogy a katasztrófavédelmi hozzájárulás jogintézményét a törvény VII. fejezete tartalmazza, alkalmazható-e szankcióként a katasztrófavédelmi hozzájárulással kapcsolatos valamilyen kötelezettség megszegése esetén (pl. a bejelentési kötelezettség március 31-i határidejének elmulasztása, vagy a június 30-ig beadott nyilatkozat ellenőrzése során kiderül, hogy az téves adatokat tartalmazott) a katasztrófavédelmi bírság?
A 20/1979. (IX.18.) KPM rendelet (ADR jogszabály) tartalmaz pl. szállítás jellegéből adódó mentességeket, amikor az ADR előírásait nem kell alkalmazni. Keletkezhet-e katasztrófavédelmi hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége a 2011. évi CXXVIII. tv. 79. § (1) bek. b) pontja alapján olyan veszélyes áruval kapcsolatban, amelyre egyébként – valamilyen mentességi jogcím alapján – az ADR előírásait nem kellene alkalmazni?
Az interneten találtunk egy, a Belügyminisztérium által 2011 decemberében kiadott „állásfoglalást” az élelmiszergyártókra vonatkozóan a katasztrófavédelmi hozzájárulás megfizetésének kötelezettségével kapcsolatban. A levélben szereplő álláspontot tekinthetjük-e általánosságban alkalmazandó szakmai iránymutatásnak?
Kell-e fizetni katasztrófavédelmi hozzájárulást a Kat. 79. § (1) b) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezetnek, amely veszélyes áruk kereskedelmét végzi anélkül, hogy az áru valamely telephelyén fizikailag megjelenne?
Előfordulhat-e, hogy egy adott veszélyes anyagra vonatkozóan többen is kötelezettek lesznek katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetésére?
Keletkezhet-e katasztrófavédelmi hozzájárulás-fizetési kötelezettség gazdálkodó szervezetek esetében, ha a veszélyes anyag pl. saját célú felhasználása esetén közvetlen árbevétel nem keletkezik? Például egy gyártó cégen belül a munkatársak − a gyáron belüli nagy távolságok miatt − személyautóval közlekednek az egyes osztályok, gyáregységek között. A személyautókat a gyár területén lévő üzemanyagtöltő állomáson tankolják. Tekintettel arra, hogy veszélyes anyag tárolása történik, felmerülhet a katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetési kötelezettség. Ugyanakkor árbevétel nem keletkezik a veszélyes anyaggal kapcsolatban.
Kell-e katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni olyan cégeknek, amelyek veszélyes anyagokat/árukat/készítményeket használnak fel, de a termék nem veszélyes anyag?
Mekkora veszélyeshulladék-mennyiség után kell katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni?
Mely veszélyes hulladékok után kell katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni (pl.: fáradt olaj, festékes oldószer, olajos iszap)?
Amennyiben egy gazdasági szervezet egyik telephelye sem éri el az alsó küszöbérték 25%-át, tehát azok nem minősülnek veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemnek, de a telephelyein veszélyes árut (pl. festék, disszugáz stb.) használ fel, akkor a Kat. 79. (1) § b) alapján mindenképp köteles hozzájárulást fizetni?
Létezik olyan, hogy egy vállalat a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzeme alapján a Kat. 79. § (1) a) pontja, illetve ilyen üzemnek nem minősülő munkaterületén felhasznált veszélyes anyagok után a Kat. 79. § (1) b) pontja alapján is hozzájárulás fizetésre kötelezett?
Kell-e katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetnie a küszöbérték alatti üzemnek sem minősülő vállalkozásoknak?
Bevételnek számít-e az, ha a hulladék akkumulátorokért a hulladék átvevője kilónkénti árat fizet? Ez is számításba veendő-e a hozzájárulás mértékének megállapításakor?
Alanyai-e a katasztrófavédelmi hozzájárulással kapcsolatos jogszabályoknak a közfinanszírozásban nem részesülő egészségügyi szolgáltatók?
Mi abban az esetben a szabálykövető eljárás, ha valamely gazdasági társaság egy technológiájának működtetéséhez veszélyes árut használ, de sem az alapanyagok, sem a késztermék nem minősül veszélyes árunak? A cégnek az előállított késztermékből árbevétele keletkezik. Kell-e ebben az esetben katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetnie?
Ha a veszélyes hulladék elszállítója ADR alapján, megfelelő engedélyekkel szállít, akkor kit terhel a katasztrófavédelmihozzájárulás-fizetési kötelezettség?
Kötelesek-e katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni az élelmiszeripari felhasználású aromák (pl. citrom-, narancs-, gyömbér-, meggy-, muskotály aroma) után?
Amennyiben egy vállalkozásnak több megyében is van telephelye, akkor melyik katasztrófavédelmi igazgatóság részére kell benyújtani a katasztrófavédelmi hozzájárulással kapcsolatos iratokat?
Keletkezik-e katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetési kötelezettség abban az esetben, ha a telephelyen veszélyes hulladék keletkezik a gyártás során felhasznált lakkok maradékaként, göngyölegeként?
Kell-e katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni, ha a telephelyen csak 1 kg veszélyes árut tárolunk?
Kell-e katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni, ha a telephely kizárólag önkormányzati tulajdonban van?
Hogyan kell a katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetés szempontjából figyelembe venni az ivóvízellátással, szennyvíztisztítással foglalkozó vállalkozásokat? Kell-e hozzájárulást fizetni az uszodáknak, szállodai üzemeltetésű uszodáknak, fürdőknek, strandoknak?
Tájékoztató a katasztrófavédelmi hozzájárulásról
Kell-e katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetnie a személygépkocsik és haszongépjárművek, illetve ezek alkatrészeinek értékesítésével és szervizelésével, valamint karosszériajavítással és fényezéssel, autóvillamossággal foglalkozó vállalkozásoknak? Kaphat-e mentességet ez a vállalkozás a Kat. 79. (2) c) szerint?
Kell-e katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetnie annak a vállalkozásnak, aki külföldről hoz be veszélyes árut és belföldön értékesíti azt, de gyártást, kiszerelést nem végez? Mi lesz abban az esetben, ha a továbbiakban a veszélyes áru kiszerelését is végezni szeretné?
Cégünk egy Kft-től bérli a raktározási szolgáltatást, vagyis a bértároló Kft dolgozói kezelik a veszélyes anyagainkat. Kell-e ebben az esetben cégünknek katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni?
A műtrágya, illetve növényvédőszer végfelhasználó termelőknek − ha elérik a jogszabályban megszabott mennyiséget − minden esetben meg kell-e fizetniük hozzájárulást, vagy csak akkor, ha tárolták is a műtrágyát?
Hogyan függ össze a katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetési kötelezettség a veszélyes anyagokkal vagy veszélyes árukkal kapcsolatos tevékenységekkel?
Ha a felhasznált, ám nem tárolt műtrágya mennyiség után is meg kell fizetni a hozzájárulást, akkor azt hogyan kell összesíteni? A naptári évben az összes felhasznált mennyiség vagy az agrárév a számítás alapja?
Mekkora az a műtrágya mennyiség, ami felhasználása miatt már fizetni kell a hozzájárulást? (Ez körülbelül 300 tonna-e az ammónium-nitrát esetében?) Ez azért kérdés, mert akkor március végéig ezeknek a nagygazdáknak, agrárcégeknek is be kell jelentkezniük, az integrátorokról nem is beszélve.
Telephelyünk veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemnek minősül. Az üzemünk a terület egy részét bérbe adja, de a saját eszközeinkkel mi magunk szolgáltatunk. Ebben az esetben ki (üzem, bértárolást igénybevevő) mi után fizet katasztrófavédelmi hozzájárulást?
A raktárak tűzjelző rendszerének felújítása, illetve további kiépítése képezheti-e a katasztrófavédelmi hozzájárulásként befizetett összeg 25%-os visszatérítésének alapját?
Mi minősül önkormányzati szervnek?
A 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő, de részvénytársaságként működtetett cégeknek kell-e katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetniük? Amennyiben ezek a cégek tevékenysége kizárólag lakossági szolgáltatás nyújtásához kapcsolódik fizetés kötelesek-e? Amennyiben igen, akkor elég-e mentességhez, ha ezt nyilatkozatban kijelentik?
Vállalkozásunk nem lakossági szolgáltatást végez, árbevételünk nagyobb, mint 50 millió Ft. Tevékenységünkhöz kereskedelmi forgalomban kapható szokásos vegyszereket használunk kis mennyiségben, de nem értékesítjük tovább ezeket. Alanyai vagyunk vagy sem a hozzájárulásnak?
Logisztikai központunk a 219/2011. (X.20.) Korm. rendelet 1. mellékletében foglaltak alapján küszöbérték alatti üzemnek minősül a jelenlévő 1000 kg-ot meghaladó ammónia hűtőközeg, illetve egyéb tűzveszélyes anyagok miatt. Ebben az esetben mi lesz a katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetésének alapja, lévén, hogy a logisztikai központ árbevételt nem realizál, mivel egy áruházlánc logisztikai egysége.
Veszélyes hulladék (akkumulátor) begyűjtés, rövid idejű tárolás, majd akkumulátor bontó felé történő értékesítés esetén mi lesz a fizetendő katasztrófavédelmi hozzájárulás alapja?
Vállalkozásunk veszélyes anyagnak minősülő anyaggal végez fémfelület tisztítást, kádas fürdős módszerrel. A kádban, hígított állapotban tárolásnak minősül-e ez a felhasználási mód?
Kell-e katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetnie annak a cégnek, amelynél a fizetési kötelezettség alá eső anyagok éves nettó árbevétele 50 millió forint alatt van, azonban az összes éves árbevétel − más termékek értékesítésből származó bevétel − magasabb, mint 50 millió forint?
A cégünk telephelyén lévő veszélyes áruk (xilol és oldószeres festékek) mennyisége alapján küszöbérték alatti kategóriába sem tartozunk, ezért a Kat. 79.§ (1) b) pontja szerinti gazdálkodó szervezetnek minősülünk. Fizethetjük-e a katasztrófavédelmi hozzájárulást a Kat. 79. § (5) pontja szerint − azaz mint veszélyes árut feldolgozó gazdálkodó szervezet − miután mi a veszélyes árukból mint alapanyagokból nem veszélyesnek minősített adalékanyagok hozzáadásával, csak fizikai keveréssel állítjuk elő a festékeket?
Katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettség terheli-e azokat a magyarországi székhellyel rendelkező Kft-ket, akik „csak” forgalomba hozók, azaz az unió más tagállamából hoznak be nyomdafestéket, lakkot és festék segédanyagokat kis kiszerelésekben és azokat nagykereskedelmi értékesítéssel forgalmazzák magyarországi nyomdákhoz, illetve a termékeiket saját raktárukból adják el?
Adott egy műtrágyát, vegyszereket és üzemanyagot felhasználó, mezőgazdasággal foglalkozó, a Kat. 79. § (1) b) pontja szerinti gazdálkodó szervezet, melynek éves nettó árbevétele meghaladja az 50 millió forintot. A gazdálkodó szervezet nem tárol semmiféle veszélyes árut, mivel az üzemanyagot üzemanyagtöltő állámáson közvetlenül a traktorba tankolja vagy az ADR 1.1.3.6 szerinti menteséggel szállítja ki a szántóföldre. Kell-e ilyen esetben katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetnie a gazdálkodó szervezetnek?
Kell-e egy mezőgazdasággal foglalkozó, a Kat. 79. § (1) b) pontja szerinti gazdálkodó szervezetnek katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetnie, ha nem tárol veszélyes árut, mivel a műtrágyát bértárolásban tároltatja és minden esetben csak a napi mennyiséget szállítja ki közvetlenül a szántóföldre? (Az éves nettó árbevétel meghaladja az 50 millió forintot.)
A cégben lévő terepjáró vagy személyautó által felhasznált üzemanyag − amely autók a cég érdekében végeznek tevékenységet (a termelés elősegítése) − beleszámítanak-e a katasztrófavédelmi hozzájárulás alapjába?
Be kell-e küldenie a katasztrófavédelmi hozzájárulással kapcsolatos bejelentő lapot azoknak a vállalkozásoknak, amelyek nem kötelezettek a hozzájárulás fizetésére?
Családi gazdaság esetén az éves nettó árbevételt, hogy kell számolni tagonként vagy összevontan? A katasztrófavédelmi hozzájárulás miatt érdeklődöm, mert nem mindegy, hogy meghaladja-e az éves nettó árbevételük az 50 Mft-ot.
A nettó árbevételbe bele számít-e a támogatás is?
Kell-e katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni az UN számmal rendelkező, de az ADR szerint nem, vagy mentességgel szállítható veszélyes áruk kapcsán?

Tárolás	Tárolásnak minősül az a tevékenység, amikor veszélyes áru a telephelyen raktározás, készletezés vagy biztonságos felügyelet melletti elhelyezés céljából van jelen. Nem tartozik ide az a veszélyes áru, amely gyártási vagy feldolgozási tevékenységhez alapanyagként vagy segédanyagként van jelen, és ilyen formában továbbértékesítésre nem kerül.
Gyártás	Gyártásának minősül az a tevékenység, amikor valamely termék-előállítási folyamat végterméke vagy mellékterméke a veszélyes áru, és az így előállított terméket értékesítik. Ha az előállított veszélyes árut értékesítés nélkül, ugyanazon gazdálkodó a keletkezés helyén feldolgozza, akkor a feldolgozási tevékenységre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
Feldolgozás	Feldolgozásának minősül az a tevékenység, amikor veszélyes árut valamely termék előállításához vagy szolgáltatás végzéséhez alapanyagként, segédanyagként felhasználnak, de a késztermék nem veszélyes áru. Nem tartozik a feldolgozás fogalmába: járművek üzemeltetéséhez használt kenőanyag és motorhajtóanyag (benzin, gázolaj, PB-gáz, LPG, CNG) technológiához nem kapcsolódó fűtő-, és hűtőberendezések üzemeltetéséhez használt PB-gáz, egyéb ADR-es gáz (pl. irodahelyiségek fűtése, hűtése) tűzoltó berendezésekben alkalmazott anyagok nem szolgáltatás jellegű karbantartáshoz − ide értve a létesítmény-üzemeltetés és a saját tulajdonú jármű karbantartása, szervizelése során − felhasznált veszélyes árut (festék, felületkezelő-felülettisztító anyag, acetilén (disszugáz), maratóanyag, fertőtlenítőszer, kenőanyag stb.) analitikai, folyamatirányítási műszerekhez, berendezésekhez felhasznált gázok (pl. vivőgáz)
Kiskereskedelmi tevékenység	Üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek forgalmazása, vagyoni értékű jog értékesítése és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása a végső felhasználó részére, ideértve a vendéglátást is. (2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről)
Nagykereskedelmi tevékenység	Üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek átalakítás (feldolgozás) nélküli továbbforgalmazása és az ezzel közvetlenül összefüggő raktározási, szállítási és egyéb kapcsolódó szolgáltatások nyújtása kereskedő, feldolgozó részére, ideértve a nagybani piaci tevékenységet, valamint a felvásárlói tevékenységet is. (2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről)
Gazdálkodó szervezet	Az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha a törvény e jogi személyekre eltérő rendelkezést tartalmaz. (1959. évi IV. törvény (Ptk.) 685. § c.) pont)
Mezőgazdasági őstermelő	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 18. pontja értelmében („az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély”) a mezőgazdasági őstermelő nem gazdálkodó szervezet.

Kik a katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetésére kötelezettek?

A Kat. 79. § szerint két jogcím alapján kell katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni az alábbiak szerint:

a) Kat. IV. szerinti üzemeltetők (alsó- felső küszöbértékű üzemek és küszöbérték alatti üzemek üzemeltetői),

b) az a) pontba nem sorolható, a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó külön jogszabály szerinti veszélyes áruk tárolását, gyártását és feldolgozását végző gazdálkodó szervezetek.

Nem kell katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetnie:

a) az állami és önkormányzati szervnek,

b) a közfinanszírozásban részesülő egészségügyi szolgáltatónak,

c) a gazdálkodó szervezetnek,ha a tárolás kizárólag közvetlenül a lakosság részére történő kiskereskedelmi forgalmazáshoz, illetve lakossági szolgáltatás nyújtásához kapcsolódik,

d) az üzemeltetőnek és a gazdálkodó szervezetnek, ha a tárgyévet megelőző évben az éves nettó árbevétele az 50 millió forintot nem haladta meg,

e) az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény szerinti nukleáris létesítménynek és radioaktívhulladék-tárolónak.

Ha egy vállalkozás a Kat. szerinti üzemeltetőnek minősül és veszélyes áruk tárolását/gyártását/feldolgozását is végzi, mindkét jogcímen kell-e hozzájárulást fizetnie?

Nem, csak egy jogcímen kell fizetnie, ugyanis a Kat. 79. § (1) bekezdése egyértelműen elhatárolja a két fizetési jogcímet („az a) pontba nem sorolható…”)

Ha a vállalkozás üzemeltetőnek minősül (Kat. 79. § (1) a) pont), akkor nem kell tovább vizsgálni a tevékenységét a veszélyes árukkal kapcsolatos tevékenységek vonatkozásában.

Kell-e hozzájárulást fizetni az élelmiszergyártással/italgyártással foglalkozó gazdálkodó szervezeteknek? Kapnak-e felmentést a Kat. 79. § (2) c) pontja alapján, hiszen tevékenységük lakossági szolgáltatás nyújtásához kapcsolódik?

Igen, kell hozzájárulást fizetni az élelmiszergyártással/italgyártással foglalkozó gazdálkodó szervezeteknek is, mivel a jogszabály a felmentési eseteket tételesen felsorolja.

Az élelmiszergyártással/italgyártással foglalkozó gazdálkodó szervezetek nem kapnak felmentést a Kat. 79. § (2) c) pontja alapján, mivel tevékenységük nem közvetlenül lakossági szolgáltatás nyújtásához kapcsolódik, illetve nem lakossági kiskereskedelmi forgalmazást, értékesítést végeznek.

Kell-e hozzájárulást fizetni a mezőgazdasági szántóföldi növénytermesztést végző termelőknek?

Az üzletszerűen végzett mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari tevékenységek nem mentesülnek a hozzájárulás fizetése alól, csak a törvény 79. § (2) bekezdésében foglalt esetekben.

Katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetésére kötelezettek azok, akik a Kat. szerint üzemeltetőnek, vagy gazdálkodó szervezetnek minősülnek. Ha a mezőgazdasági szántóföldi növénytermesztést végző termelő mezőgazdasági őstermelőnek minősül, akkor hozzájárulás fizetésére nem kötelezett, tekintettel arra, hogy nem minősül gazdálkodó szervezetnek.

Kell-e hozzájárulást fizetni a hűtőházaknak/vágóhidaknak, illetve olyan élelmiszeripari üzemeknek, ahol ammóniás hűtőkört alkalmaznak? Ha igen, mi alapján kell meghatározni a hozzájárulás mértékét?

Amennyiben a telephelyen legalább 1000 kg ammónia van jelen, a Kat. szerint üzemeltetőnek minősül, így a Kat. 79. § (1) a) pontja alapján hozzájárulás fizetésére kötelezett.

A kérdésben megfogalmazott konkrét esetben a veszélyes tevékenység a hűtőház/hűtőkör üzemeltetése, ebből következően a veszélyes tevékenységgel (hűtéssel) összefüggésben keletkezett árbevétel a hozzájárulás alapja. Ezek alapján figyelembe veendő minden olyan termék/szolgáltatás értékesítéséből származó bevétel, amely összefüggésbe hozható a hűtéssel.

Mi alapján kell meghatározni azon hűtőházak katasztrófavédelmi hozzájárulását, amelyek nem ammóniás hűtőkört alkalmaznak, illetve nem minősülnek a Kat. szerint üzemeltetőnek?

Ha a hűtőházat üzemeltető vállalkozás nem minősül a Kat. szerint üzemeltetőnek (azaz nincs jelen például legalább 1 tonna ammónia), akkor a katasztrófavédelmi hozzájárulás szempontjából az ADR hatálya alá tartozó veszélyes árukkal (hűtőközegek esetén pl. R 404A) kapcsolatos tárolási, gyártási, feldolgozási tevékenységet kell figyelembe venni, mivel a hűtés során a hűtőközeg segédanyagként kerül felhasználásra.

Kell-e hozzájárulást fizetni a benzinkutaknak?

Ha a benzinkutat üzemeltető vállalkozás nem minősül a Kat. szerint üzemeltetőnek, akkor figyelembe vehető a Kat. 79. § (2) c) pont szerinti felmentés. Ennek feltétele, hogy az üzemanyag, illetve esetlegesen a PB-palack forgalmazása lakossági kiskereskedelmi tevékenységként történjen, függetlenül attól, hogy a benzinkúton nemcsak magánszemélyek részére történik értékesítés, hanem gazdálkodó szervezetek is vásárolnak. Üzemanyag, tüzelőanyag nagykereskedelmet (TEÁOR 4671) (is) végző gazdálkodó szervezetek nem mentesülnek a hozzájárulás fizetési kötelezettség alól.

Kell-e hozzájárulást fizetni az üzemeltetőnek vagy a gazdálkodó szervezetnek a „beragadt”, felhalmozott, túlkészletezett veszélyes anyagok továbbértékesítéséből származó bevétel után?

Igen, mivel a továbbértékesítésből származó árbevétel összefüggésben van a veszélyes tevékenységgel (veszélyes anyagok tárolása). A jogszabály nem tesz különbséget aszerint, hogy a veszélyes anyagot eleve értékesítés céljából szerezték be, vagy a termelésben fel nem használt, felhalmozott készletet értékesítik. A fizetendő hozzájárulás meghatározásánál az értékesítésből származó teljes árbevétel figyelembe veendő, abból nem vonható le az eladott áruk beszerzési értéke.

Ha egy üzemben veszélyes anyagok felhasználásával nem veszélyes anyagot/terméket állítanak elő, akkor az eladásból származó bevételből levonható-e a veszélyes alapanyagok, segédanyagok beszerzési értéke, hiszen azok után a gyártónak szintén befizetés

Nincs jelentősége annak, hogy a gyártó már egyszer megfizette a hozzájárulást, mivel a hozzájárulás fizetése attól függ, hogy a veszélyes áru/veszélyes anyag jelen van-e, illetve végeznek-e veszélyes tevékenységet, ezért az eladásból származó árbevétel összegéből nem lehet levonni a veszélyes alapanyagok árát.

Ha egy vállalkozásnak több telephelye is van, és nem mindegyik tartozik a Kat. hatálya alá, akkor hogyan kell figyelembe venni őket? Csak a Kat. hatálya alá tartozó telephelyek után kell fizetni?

A katasztrófavédelmi hozzájárulás tekintetében nem különböztetünk meg telephelyeket, hiszen azok egy vállalkozás részei. Sok esetben a vállalkozás nem tudja egyértelműen azonosítani, hogy az árbevétel melyik telephely tevékenysége folytán keletkezik, mivel előfordulhat, hogy értékesítést, számlázást csak egy telephely (pl. központ, vagy raktár) végez. Ebben az esetben célszerűbb az indirekt megközelítést alkalmazni. A teljes árbevételből levonható az a rész, amely nyilvánvalóan nincs összefüggésben a veszélyes tevékenységgel, de ezeket megfelelő módon igazolni kell.

Az éves nettó árbevétel tartalmazza az előző években előállított, de később értékesített termékből származó árbevételt is. Ezek figyelmen kívül hagyhatók a hozzájárulás megállapítása során?

A hozzájárulás fizetése szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az értékesített terméket mikor szerezték be, vagy mikor gyártották, ezért nem lehet levonni a hozzájárulás összegéből az előző évben előállított, de később értékesített termékekből származó árbevételt.

Ha egy üzemeltető olyan raktározási tevékenységet végez, ahol veszélyes anyagok és nem veszélyes anyagok is előfordulnak, akkor a nem veszélyes anyagok értékesítéséből származó árbevételét figyelmen kívül hagyhatja-e?

Amennyiben a nyilvántartási rendszere és könyvelése alkalmas arra, hogy ezeket külön kezelje – és ezt hitelt érdemlően bizonyítani tudja – akkor a nem veszélyes anyagok után realizált bevételét figyelmen kívül hagyhatja.

Milyen számítási módszer alkalmazható, ha az üzemeltető nem tudja pontosan meghatározni a veszélyes tevékenységgel összefüggésben keletkezett árbevételét? Alkalmazhat indirekt megközelítést is?

Amennyiben az üzemeltető nem tudja a veszélyes tevékenységgel összefüggésben keletkezett árbevételét meghatározni és bizonyítani, akkor a teljes, a jövedéki adó és az energiaadó összegével csökkentett árbevétele után kell fizetnie.

A hozzájárulás alapját képező árbevétel csökkenthető az indirekt módszer alkalmazásával. Ekkor a teljes árbevételből levonja azokat, amelyek nyilvánvalóan nincsenek összefüggésben a veszélyes tevékenységgel, de ezeket megfelelő módon igazolni kell.

Ilyen lehet például: pénzügyi tevékenységből származó bevétel; képzésből, oktatásból származó bevétel; veszélyes tevékenységgel összefüggésbe nem hozható egyéb szolgáltatás bevétele (pl. ingatlan bérbeadás, fuvarozás).

Ha az üzemeltetőnek, illetve gazdálkodó szervezetnek a jogszabályban foglalt számítási módszer alkalmazása aránytalan többletköltséggel járna (pl. nyilvántartási rendszer fejlesztése, adminisztrációs idő- és költségnövekedés, szakértő igénybevétele s

A Kat. 79. § (8) bekezdése nem szankciót jelent, hanem a szabályozás itt lehetőséget biztosít az üzemeltetőnek, illetve a gazdálkodó szervezetnek − amennyiben részére a (3)-(6) bekezdésben foglalt módszer alapján végzett számítás aránytalan többletköltséggel járna −, hogy a teljes éves árbevétele alapján fizesse meg a hozzájárulást. Ez esetben a katasztrófavédelmi hozzájárulás összege a teljes tevékenységből származó, a jövedéki adó és az energiaadó összegével csökkentett éves nettó árbevétel 0,1%‑a.

A tárolás után mely esetekben kötelező katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni?

A tárolás csak abban az esetben hozzájárulásfizetés-köteles tevékenység, ha

a veszélyes árut értékesítik [Tv. 79. § (4) a)];
bértárolásról van szó, vagyis a tárolt veszélyes áru minden egyéb kezelés, kiszerelés nélkül, a beérkezés állapotában hagyja el a tárolóhelyet, és a gazdálkodó szervezet árbevétele a tárolási szolgáltatásból származik [Kat. 79. § (4) b)].

A feldolgozásra, vagy gyártáshoz alapanyagként, segédanyagként jelenlévő veszélyes áruból a gazdálkodó szervezetnek – tárolásból eredő – árbevétele nem realizálódik, hiszen az beépül a gyártott termékbe, illetve feldolgozásra kerül. Ezen esetekben a hozzájárulás mértéke a feldolgozás, illetve gyártás alapján számítandó.

Kell-e katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni abban az esetben, ha a veszélyes anyaggal foglalkozó üzem vagy küszöbérték alatti üzem biztonsági jelentése/elemzése, a SKET, vagy egyéb, a hatóság által elfogadott dokumentáció által bizonyított, hogy

Katasztrófavédelmi hozzájárulást nem az alapján fizet az üzemeltető, hogy mit és milyen mértékben veszélyeztet. A fizetési kötelezettség alapja az, hogy az üzemeltető vagy gazdálkodó szervezet telephelyén veszélyes anyag vagy a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó külön jogszabály szerinti veszélyes áru van jelen.

Melyik évben kell először hozzájárulást fizetni?

A katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetése először 2012. évben esedékes.

A 208/2011. (X.12.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség teljesítése érdekében mikorra várható a formanyomtatvány közzététele?

A bejelentőlap megtalálható az alábbi címen Word dokumentum és PDF dokumentum formátumban:

A 208/2011. (X.12.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti iratok fajtájára vonatkozóan van-e valamilyen speciális elvárás, vagy bármilyen okmány elfogadható, amely hitelt érdemlően és ellenőrizhetően igazolja a hozzájárulás kiszámításának módját?

Nincs speciális elvárás az iratokra vonatkozóan, bármilyen okmány elfogadható, amivel a kötelezett igazolja a számítások megalapozottságát. A hatóság részére be kell mutatni az alkalmazott számítási módszert, a kiindulási adatokat és a számítás menetét.

A 208/2011. (X.12.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése alapján a hatóság tárgyév október 31-ig dönt az előleg befizetését követően fennmaradó összegről, melyet december 31-ig kell megfizetni. Megelőzi/megelőzheti-e a hatósági döntést hatósági ellenőrzés (pl. helyszíni ellenőrzés, a számítási módszer okmányainak ellenőrzése)?

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény előírja, hogy a hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni, és ehhez szabadon választja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt, ami lehet a többi között iratbekérés, felhívás nyilatkozattételre, tanúmeghallgatás, helyszíni szemle, szakértő igénybevétele.

A 208/2011. (X.12.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdése szerinti befizetés esetén az adószám feltüntetése megfelelő-e a gazdálkodó azonosításra?

Igen, elegendő a közlemény rovatban feltüntetni a gazdálkodó adószámát, azonban a könnyebb azonosítás, illetve az esetleges elírások felderítése érdekében célszerű a kötelezett nevét is feltüntetni.

A 208/2011. (X.12.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése alapján a 2011. évi CXXVIII. törvény IV. fejezete hatálya alá tartozó eljárásban a Korm. rendelet 2. mellékletében szereplő szabálytalanságok esetén katasztrófavédelmi bírság szabható ki. Tekintettel arra, hogy a katasztrófavédelmi hozzájárulás jogintézményét a törvény VII. fejezete tartalmazza, alkalmazható-e szankcióként a katasztrófavédelmi hozzájárulással kapcsolatos valamilyen kötelezettség megszegése esetén (pl. a bejelentési kötelezettség március 31-i határidejének elmulasztása, vagy a június 30-ig beadott nyilatkozat ellenőrzése során kiderül, hogy az téves adatokat tartalmazott) a katasztrófavédelmi bírság?

A 208/2011. (X.12.) Korm. rendelet 2. mellékletében található táblázat tételesen felsorolja azokat a szabálytalanságokat, melyek katasztrófavédelmi bírsággal szankcionálhatók. Ezek között nem szerepel a katasztrófavédelmi hozzájárulásra vonatkozó bírságtétel, így a fent említett esetek e módon nem szankcionálhatók.
Amennyiben a kötelezett a bejelentést elmulasztja, eljárási bírsággal sújtható. Az eljárási bírság legmagasabb összege jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén egymillió forint. Az eljárási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható.
Ha a kötelezett nyilatkozata a hatóság megtévesztésére irányul, a rosszhiszemű ügyfelet a hatóság eljárási bírsággal sújthatja. Ezen túlmenően – tekintve, hogy a hozzájárulás mértékét a kötelezett hitelt érdemlően nem bizonyította – a befizetendő összeget a hatóság a teljes tevékenységből származó bevétel alapján állapítja meg. A hozzájárulás megállapítása érdekében a hatóság az állami adóhatóságtól jogosult adatszolgáltatást kérni, a hozzájárulás meg nem fizetés esetén adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

A 20/1979. (IX.18.) KPM rendelet (ADR jogszabály) tartalmaz pl. szállítás jellegéből adódó mentességeket, amikor az ADR előírásait nem kell alkalmazni. Keletkezhet-e katasztrófavédelmi hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége a 2011. évi CXXVIII. tv. 79. § (1) bek. b) pontja alapján olyan veszélyes áruval kapcsolatban, amelyre egyébként – valamilyen mentességi jogcím alapján – az ADR előírásait nem kellene alkalmazni?

A katasztrófavédelmi hozzájárulás szempontjából az ADR jogszabály csak a veszélyes áruk beazonosítására szolgál, az ADR-ben foglalt mentességek nem relevánsak, tehát függetlenül az ADR-ben foglalt mentességektől, a veszélyes áru tárolása, gyártása, feldolgozása után a katasztrófavédelmi hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége keletkezik.

Az interneten találtunk egy, a Belügyminisztérium által 2011 decemberében kiadott „állásfoglalást” az élelmiszergyártókra vonatkozóan a katasztrófavédelmi hozzájárulás megfizetésének kötelezettségével kapcsolatban. A levélben szereplő álláspontot tekinthetjük-e általánosságban alkalmazandó szakmai iránymutatásnak?

A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 60/1992. (XI. 17) AB. Határozata értelmében a központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó állásfoglalásokhoz joghatás nem fűződik, ezért az átirat kizárólag munkaanyagnak tekinthető és azt a hatósági tevékenységben figyelembe venni nem lehet.

Kell-e fizetni katasztrófavédelmi hozzájárulást a Kat. 79. § (1) b) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezetnek, amely veszélyes áruk kereskedelmét végzi anélkül, hogy az áru valamely telephelyén fizikailag megjelenne?

Amennyiben a kérdéses gazdálkodó szervezet a veszélyes áruk tárolását, gyártását, feldolgozását nem végzi, csak azok kereskedelmét látja el, akkor ezen tevékenysége alapján hozzájárulás-fizetési kötelezettsége nem keletkezik, mivel a kereskedelmi tevékenységet a jogszabály nem nevesíti.

Például: Egy „A” gazdálkodó veszélyes áru bértárolását végzi „B” gazdálkodónak, amelynek fejében ellenszolgáltatást kap. Emiatt „A” gazdálkodó katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetésére kötelezett. Később „B” gazdálkodó az „A” gazdálkodónál tárolt veszélyes árut értékesíti „C” gazdálkodónak, amelyből árbevétele keletkezik. A kereskedelmi tranzakció során a veszélyes áru a tulajdonos „B” gazdálkodó telephelyein nem jelenik meg, az áru az „A” gazdálkodó raktárából közvetlenül „C” gazdálkodó telephelyére kerül. Emiatt „B” gazdálkodó – mivel sem tárolást, sem gyártást, sem feldolgozást nem végez – a kereskedelmi tevékenységből származó árbevétele után hozzájárulást nem köteles fizetni.

Előfordulhat-e, hogy egy adott veszélyes anyagra vonatkozóan többen is kötelezettek lesznek katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetésére?

Igen, minden résztvevő a rá vonatkozó besorolás és tevékenység alapján. Például: fizet a termék gyártója, majd az azt feldolgozó vállalkozás is.

Keletkezhet-e katasztrófavédelmi hozzájárulás-fizetési kötelezettség gazdálkodó szervezetek esetében, ha a veszélyes anyag pl. saját célú felhasználása esetén közvetlen árbevétel nem keletkezik? Például egy gyártó cégen belül a munkatársak − a gyáron belüli nagy távolságok miatt − személyautóval közlekednek az egyes osztályok, gyáregységek között. A személyautókat a gyár területén lévő üzemanyagtöltő állomáson tankolják. Tekintettel arra, hogy veszélyes anyag tárolása történik, felmerülhet a katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetési kötelezettség. Ugyanakkor árbevétel nem keletkezik a veszélyes anyaggal kapcsolatban.

A tárolás csak abban az esetben hozzájárulásfizetés-köteles tevékenység, ha
- a veszélyes árut értékesítik [Kat. 79. § (4) a)];
− bértárolásról van szó, vagyis a tárolt veszélyes áru minden egyéb kezelés, kiszerelés nélkül, a tárolóhelyre beérkezés állapotában hagyja el a tárolóhelyet, és a gazdálkodó szervezet árbevétele a tárolási szolgáltatásból származik [Kat. 79. § (4) b)].
A veszélyes áru saját célú felhasználása történhet a feldolgozás vagy gyártás céljával (alapanyagként, segédanyagként), ekkor a jelen lévő veszélyes áru miatt a gazdálkodó szervezetnek – tárolásból eredő – árbevétele nem keletkezik, hiszen az beépül a gyártott termékbe, illetve azt feldolgozzák. Ezen esetekben a hozzájárulás mértéke a feldolgozás, illetve gyártás alapján számítandó. Nem tartozik például a feldolgozás fogalmába:
- telephelyen belüli szállításhoz (pl. targonca) használt motorhajtóanyag (gázolaj, PB-gáz);
- technológiához nem kapcsolódó fűtőberendezések üzemeltetéséhez használt PB-gáz (pl. irodahelyiségek fűtése);
- nem szolgáltatás jellegű karbantartáshoz – ide értve a létesítmény-üzemeltetést is – felhasznált veszélyes áru (pl. festék, felületkezelő-felülettisztító anyag, acetilén (disszugáz), maratóanyag, fertőtlenítőszer).

A fentiek alapján a kérdésben szereplő esetben nem keletkezik hozzájárulásfizetési-kötelezettség, mert a létesítmény területén lévő üzemanyagtöltő állomás nem kereskedelmi céllal, hanem saját felhasználásra végzi tevékenységét úgy, hogy külön árbevétele ebből nem keletkezik.

Kell-e katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni olyan cégeknek, amelyek veszélyes anyagokat/árukat/készítményeket használnak fel, de a termék nem veszélyes anyag?

Amennyiben a vállalkozás a Kat. IV. fejezet hatálya alá tartozik, akkor mint üzemeltetőnek kell a hozzájárulást megfizetnie. Ha nem üzemeltető, akkor azt kell vizsgálni, hogy a telephelyen jelenlévő anyagok a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó külön jogszabály (ADR) hatálya alá tartoznak-e. Ha igen, akkor a gazdálkodó szervezet az ADR-es veszélyes áru tárolása, gyártása vagy feldolgozása okán fizet katasztrófavédelmi hozzájárulást. Ezen fogalmak magyarázata a „Fogalom-meghatározások” pont alatt szerepel.

A katasztrófavédelmihozzájárulás-fizetési kötelezettség megállapításánál – néhány kivételtől eltekintve – nincs jelentősége annak, hogy a vállalkozás milyen jellegű tevékenységet végez (pl. mezőgazdasági növénytermesztés, élelmiszeripar, italgyártás, nyomdaipar, felületkezelés, takarító/karbantartó szolgáltatást végzők stb.).

Mekkora veszélyeshulladék-mennyiség után kell katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni?

Katasztrófavédelmi hozzájárulást nem anyagmennyiséghez kötötten kell fizetni, hanem a tevékenység jellegéből adódóan.

Amennyiben az üzem a Kat. IV. fejezetének hatálya alá tartozik, akkor a veszélyes tevékenységgel összefüggésben keltezett éves nettó árbevételének 0,1%-át kell katasztrófavédelmi hozzájárulásként megfizetni.

Ha a tevékenységet végző cég a Kat. 79. § b) szerinti gazdálkodó szervezetnek minősül, akkor a Kat. 79. § (4)-(6) bekezdések alapján kell katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetnie.

Mely veszélyes hulladékok után kell katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni (pl.: fáradt olaj, festékes oldószer, olajos iszap)?

A katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetésével kapcsolatosan a veszélyes hulladékokra vonatkozó tételes lista nem áll rendelkezésre.

A hozzájárulás fizetése tekintetében vizsgálni kell a vállalkozás Kat. 79. § (1) szerinti besorolását. Erre vonatkozóan a további katasztrófavédelmi hozzájárulásra irányuló kérdéseknél található válaszok részletes útmutatást adnak.

Amennyiben egy gazdasági szervezet egyik telephelye sem éri el az alsó küszöbérték 25%-át, tehát azok nem minősülnek veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemnek, de a telephelyein veszélyes árut (pl. festék, disszugáz stb.) használ fel, akkor a Kat. 79. (1) § b) alapján mindenképp köteles hozzájárulást fizetni?

Igen, ilyen esetben Kat. 79. § b) alapján gazdálkodó szervezetként katasztrófavédelmihozzájárulás-fizetési kötelezettség merül fel.

Létezik olyan, hogy egy vállalat a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzeme alapján a Kat. 79. § (1) a) pontja, illetve ilyen üzemnek nem minősülő munkaterületén felhasznált veszélyes anyagok után a Kat. 79. § (1) b) pontja alapján is hozzájárulás fizetésre kötelezett?

Nem, katasztrófavédelmi hozzájárulásfizetési-kötelezettség csak az egyik jogcím alapján keletkezik. Amennyiben a vállalkozás több, kisebb-nagyobb telephellyel rendelkezik, amelyek között van olyan, amelyik a Kat. IV. fejezetének hatálya alá tartozó üzemnek minősül, úgy üzemeltetőként a teljes veszélyes tevékenységgel összefüggésben keletkezett éves nettó árbevétele után kell hozzájárulást fizetnie minden telephelyét érintően.

Kell-e katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetnie a küszöbérték alatti üzemnek sem minősülő vállalkozásoknak?

A Kat. 79. § szerint két jogcím alapján kell katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni az alábbiak szerint:

Kat. IV. szerinti üzemeltetők (alsó- felső küszöbértékű üzemek és küszöbérték alatti üzemek üzemeltetői),
az a) pontba nem sorolható, a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó külön jogszabály szerinti veszélyes áruk tárolását, gyártását és feldolgozását végző gazdálkodó szervezetek.

Amennyiben a vállalkozás nem sorolható be az a) pontba, tehát küszöbérték alatti üzemnek sem minősül, akkor vizsgálni kell a b) pontba való tartozását, figyelemmel a Kat. 79. § (2) szerinti kivételekre. Ha ezek alapján nem tartozik a vállalkozás sem a Kat. IV. szerinti üzemeltetők, sem a fentiek szerinti gazdálkodó szervezetek körébe, akkor nem kell katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetniük, vagyis bejelentést sem kell tenniük erre vonatkozóan a hatóság felé.

Bevételnek számít-e az, ha a hulladék akkumulátorokért a hulladék átvevője kilónkénti árat fizet? Ez is számításba veendő-e a hozzájárulás mértékének megállapításakor?

Mivel a kérdéses hulladék akkumulátorok az ADR szerinti 8. osztályba tartoznak és veszélyes árunak minősülnek, a hozzájuk kapcsolódó tevékenységek (pl. tárolás) során realizálódó árbevétel (pl.: kilónkénti ár) után katasztrófavédelmi hozzájárulást kell fizetnie a tevékenységet végző gazdálkodó szervezetnek. Ha a vállalkozás csak a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos tevékenységet végez, akkor arra vonatkozóan katasztrófavédelmi hozzájárulásfizetési-kötelezettsége nem merül fel.

Alanyai-e a katasztrófavédelmi hozzájárulással kapcsolatos jogszabályoknak a közfinanszírozásban nem részesülő egészségügyi szolgáltatók?

Igen, a közfinanszírozásban nem részesülő egészségügyi szolgáltatók a Kat. 79. § (2) bekezdése b) alapján nem élveznek mentességet. A Kat. 79. § (2) c)-d) pontja alapján azonban kaphatnak mentességet.

Mi abban az esetben a szabálykövető eljárás, ha valamely gazdasági társaság egy technológiájának működtetéséhez veszélyes árut használ, de sem az alapanyagok, sem a késztermék nem minősül veszélyes árunak? A cégnek az előállított késztermékből árbevétele keletkezik. Kell-e ebben az esetben katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetnie?

Amennyiben valamely gazdálkodó szervezet egy technológiájának működtetéséhez veszélyes árut használ, de sem az alapanyagok, sem a késztermék nem minősül veszélyes árunak, akkor a társaság a katasztrófavédelmi hozzájárulással kapcsolatos jogszabályok értelmében veszélyes áru feldolgozását végzi és a Kat. 79. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott, veszélyes áru feldolgozását végző gazdálkodó szervezetnek minősül. A tárgyi esetben a hozzájárulás mértéke – a Kat. 79. § (5) bekezdése szerint – a tevékenység során felhasznált veszélyes áru nettó értékének 0,1%-a.

Ha a veszélyes hulladék elszállítója ADR alapján, megfelelő engedélyekkel szállít, akkor kit terhel a katasztrófavédelmihozzájárulás-fizetési kötelezettség?

Ha a kérdéses vállalkozás kizárólag a veszélyes hulladék szállítását végzi, de azzal kapcsolatban tárolási, gyártási, feldolgozási tevékenységet nem, akkor katasztrófavédelmihozzájárulás-fizetési kötelezettség nem terheli.
Ha a vállalkozás egyéb tevékenységet is folytat, akkor azután keletkezhet katasztrófavédelmihozzájárulás-fizetési kötelezettsége.

Kötelesek-e katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni az élelmiszeripari felhasználású aromák (pl. citrom-, narancs-, gyömbér-, meggy-, muskotály aroma) után?

Igen, amennyiben az anyag a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó külön jogszabály (ADR) szerinti veszélyes árunak minősül, azaz rendelkezik UN számmal, illetve besorolható valamelyik UN számmal jelölt kategóriába, úgy azután katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetési kötelezettség merül fel. A jogszabály nem tesz kivételt a veszélyes árunak minősülő anyagok között.

Amennyiben egy vállalkozásnak több megyében is van telephelye, akkor melyik katasztrófavédelmi igazgatóság részére kell benyújtani a katasztrófavédelmi hozzájárulással kapcsolatos iratokat?

A 208/2011. (X.12.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése alapján a katasztrófavédelmi hozzájárulásra vonatkozó bejelentést minden esetben a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének (BM OKF, 1903 Budapest, Pf.: 314.) kell megküldeni a rendelet 1. mellékeltében szereplő adattartalommal, a honlapon közzétett formanyomtatvány alkalmazásával.

Keletkezik-e katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetési kötelezettség abban az esetben, ha a telephelyen veszélyes hulladék keletkezik a gyártás során felhasznált lakkok maradékaként, göngyölegeként?

Amennyiben a gyártás során keletkezett veszélyes hulladékkal kapcsolatosan nem keletkezik az üzemeltetőnek vagy gazdálkodó szervezetnek árbevétele, úgy azután katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetési kötelezettsége sem merül fel.

Kell-e katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni, ha a telephelyen csak 1 kg veszélyes árut tárolunk?

Igen, amennyiben a mentességeket is figyelembe véve a vállalkozás a Kat. 79. § (1) b) pontja szerint gazdálkodó szervezetnek minősül, katasztrófavédelmi hozzájárulást kell fizetnie, mivel a jogszabály nem tesz különbséget a tárolt veszélyes áruk mennyisége alapján, csak az számít, hogy van-e jelen veszélyes áru vagy nincs, illetve veszélyes áru tárolásából, gyártásából árbevétel keletkezik, vagy annak feldolgozása történik.

Kell-e katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni, ha a telephely kizárólag önkormányzati tulajdonban van?

A katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetése szempontjából a jogszabály szerint nem az számít, hogy a telephely kinek a tulajdonában van, hanem az, hogy ki az üzemeltető. A Kat. 79. § (2) a) pontja alapján az állami és önkormányzati szervek közvetlen üzemeltetésében álló telephelyek mentességet élveznek a katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetése alól. A fentiek nem vonatkoznak az önkormányzati tulajdonban lévő, de valamely gazdasági társaság üzemeltetésében álló telephelyekre.

Hogyan kell a katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetés szempontjából figyelembe venni az ivóvízellátással, szennyvíztisztítással foglalkozó vállalkozásokat? Kell-e hozzájárulást fizetni az uszodáknak, szállodai üzemeltetésű uszodáknak, fürdőknek, strandoknak?

A Kat. IV. fejezetének hatálya alá tartozó, ivóvízellátással, szennyvíztisztítással foglalkozó üzemeltetők esetében a Kat. 79. § (1) a) alapján minden esetben kell katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni. (Például azok a vízművek, ahol a jelenlévő klór mennyisége meghaladja az 1 tonnát.)

A Kat. 79. § (1) b) szerinti gazdálkodó szervezetek esetében a Kat. 79. § (2) c) pontja alapján a kizárólag közvetlenül lakossági szolgáltatást nyújtó vállalkozások mentességet élveznek a katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetése alól. Ez a mentesség azon gazdálkodó szervezetekre érvényesíthető, amelyek kizárólag közhálózatra történő ivóvízellátást, illetve közcsatornáról fogadott szennyvizek tisztítását végzik, függetlenül attól, hogy a fentiekben részletezetett közszolgáltatást gazdasági társaságok is igénybe veszik.

Ez a mentesség nem érvényesíthető azon gazdálkodó szervezetek esetében, amelyek nem, vagy nem kizárólag közszolgáltatást végeznek, hanem például ipari parkok, vállalkozások vagy üzemek részére nyújtanak víziközmű szolgáltatást (erőművi kazántápvíz szolgáltatás, ipariszennyvíz-tisztítás, vízlágyítás stb.).

Kizárólag akkor kell fizetniük az uszodáknak, szállodai üzemeltetésű uszodáknak, fürdőknek, strandoknak, ha a telephelyükön lévő klór 1 tonnát meghaladó mennyisége miatt a Kat. IV. fejezetének hatálya alá tartoznak, egyéb esetben, mivel lakossági szolgáltatatást végeznek, nincs ilyen kötelezettség.

Tájékoztató a katasztrófavédelmi hozzájárulásról

A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (Kat.) 2012. január elsejei hatálybalépése nyomán számos ponton jelentős változás kezdődött. A katasztrófavédelem tevékenységét meghatározó jogszabály többek között életre hívta a katasztrófavédelmi hozzájárulást, mint pénzügyi jogintézményt. Katasztrófavédelmi hozzájárulást két, egymástól egyértelműen elhatárolható jogcímen kell fizetni.

A kötelezettek egyik részét azok a vállalkozások képezik, amelyek a SEVESO hatálya alá tartozó alsó-, vagy felsőküszöbértékű veszélyes üzemet, vagy küszöbérték alatti üzemet üzemeltetnek, ide értve a kiemelten kezelendő létesítmények üzemeltetőit is.

A kötelezettek másik része azokból a vállalkozásokból áll, amelyek a fentiek közé nem sorolhatók, azonban a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó külön jogszabály (ADR) szerint veszélyesnek minősülő áruk tárolását, gyártását és feldolgozását végzik (gazdálkodó szervezetek).

A katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetésére kötelezettek március 31-ig kötelesek tevékenységükről a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének (BM OKF) bejelentést tenni. Az ehhez szükséges formanyomtatvány ezen a linken érhető el.

A BM OKF folyamatosan dolgozza fel a hozzá érkező kérdéseket és állásfoglalás-kéréseket. A hatóság hivatalos álláspontját tartalmazó – folyamatosan bővülő – állásfoglalások ITT érhetők el.

Kell-e katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetnie a személygépkocsik és haszongépjárművek, illetve ezek alkatrészeinek értékesítésével és szervizelésével, valamint karosszériajavítással és fényezéssel, autóvillamossággal foglalkozó vállalkozásoknak? Kaphat-e mentességet ez a vállalkozás a Kat. 79. (2) c) szerint?

A katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetés szempontjából először azt kell vizsgálni, hogy a vállalkozás a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (Kat.) 79. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozik-e (üzemeltetőként vagy gazdálkodó szervezetként).Amennyiben a jelenlévő veszélyes anyagok mennyisége alapján tisztázott, hogy a vállalkozás nem tartozik a Kat. IV. fejezetének hatálya alá, akkor a Kat. 79. § (1) a) pont alapján nem kell katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetnie. Ezek után azt kell megvizsgálni, hogy a vállalkozás a Kat. 79. § (1) b) pont szerinti gazdálkodó szervezetnek minősül-e, vagyis, hogy a vállalkozás az ADR szerinti veszélyes áruk tárolását, feldolgozását vagy gyártását végzi-e. A tárgyi vállalkozás a felhasznált és tárolt különféle kenőolajok, hűtőfolyadékok és festékek miatt e pont hatálya alá tartozik. A Kat. 79. § (2) c) pontban foglalt mentesség a kizárólag és közvetlenül lakossági szolgáltatást végző cégekre érvényes. Amennyiben a tárgyi vállalkozás kizárólag kiskereskedelmi értékesítés céljából, illetve közvetlenül lakossági szolgáltatás végzéséhez tárol, dolgoz fel veszélyes árukat, akkor katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetési kötelezettsége nem keletkezik. Ebbe a körbe beletartozik minden olyan, a kérdésben megjelölt vállalkozás, amelyeknél nem csak a magánszemélyek, hanem vállalkozások is vásárolnak, illetve igénybe veszik a szolgáltatásokat. Abban az esetben, ha a megjelölt vállalkozás nagykereskedelmi tevékenységet is és ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat végez (figyelemmel a cégjegyzékben foglaltakra), úgy ez a mentesség nem érvényesíthető.

Kell-e katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetnie annak a vállalkozásnak, aki külföldről hoz be veszélyes árut és belföldön értékesíti azt, de gyártást, kiszerelést nem végez? Mi lesz abban az esetben, ha a továbbiakban a veszélyes áru kiszerelését is végezni szeretné?

Abban az esetben, ha a külföldről behozott veszélyes áru az értékesítést megelőzően az importőr telephelyén nem jelenik meg, akkor ezen tevékenységéből adódóan katasztrófavédelmi hozzájárulást nem kell fizetnie. Ha az értékesítés előtt az importőr telephelyén raktározásra kerül a veszélyes áru, illetve azzal kapcsolatosan gyártást (kiszerelést) vagy feldolgozást végez, akkor azután katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetési kötelezettség keletkezik.

Cégünk egy Kft-től bérli a raktározási szolgáltatást, vagyis a bértároló Kft dolgozói kezelik a veszélyes anyagainkat. Kell-e ebben az esetben cégünknek katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni?

Amennyiben a veszélyes áru nem a tulajdonos telephelyén kerül raktározásra, hanem egy másik vállalkozás szolgáltatás keretében tárolja, akkor hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli a bértárolást végző vállalkozást a tárolási szolgáltatásból befolyt árbevétele után. A veszélyes áru tulajdonosának a tárolási tevékenység után nem kell fizetnie hozzájárulást, mivel nem végez tárolási tevékenységet.

A műtrágya, illetve növényvédőszer végfelhasználó termelőknek − ha elérik a jogszabályban megszabott mennyiséget − minden esetben meg kell-e fizetniük hozzájárulást, vagy csak akkor, ha tárolták is a műtrágyát?

A műtrágyát vagy növényvédőszert felhasználó vállalkozásnak minden esetben kell katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetnie függetlenül attól, hogy azokat a telephelyükön tárolják, vagy nem. Ha a telephelyen tárolják a műtrágyát vagy növényvédőszert és ezek mennyisége meghaladja az alsó küszöbérték 25%-át, akkor a vállalkozás a Kat. IV. fejezete hatálya alá tartozó üzemeltetőnek minősül, ezért a Kat. 79. § (3) szerint kötelezett katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetésére.Ha nem érik el a telephelyen tárolt ilyen anyagok ezt a küszöbértéket, illetve nincs a telephelyen ilyen anyag, mivel közvetlenül a földeken kerül kiszórásra, akkor a vállalkozás a Kat. 79. § (1) b) szerinti gazdálkodó szervezetként szintén fizetésköteles, mivel a tevékenysége veszélyes áru feldolgozásnak minősül és a Kat. 79. § (5) szerint kötelezett katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetésére. Ebben az esetben a termény előállításához felhasznált, azaz a földekre kiszórt ADR-es műtrágya és növényvédőszer nettó értékének 0,1 %-a a katasztrófavédelmi hozzájárulás összege.

Hogyan függ össze a katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetési kötelezettség a veszélyes anyagokkal vagy veszélyes árukkal kapcsolatos tevékenységekkel?

A katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetési kötelezettség megállapítása és a Kat. IV. fejezetének hatálya alá való tartozás megállapítása (üzemazonosítás) két külön feladat.

Üzemazonosítás elvégzése:

Az üzemazonosításhoz a 219/2011. (X.20.) Korm. rendelet (R.) 1. mellékletében foglaltak az irányadók. A R. leírja, hogy meg kell vizsgálni a telephelyen jelenlévő mindenkori maximális veszélyes anyag mennyiséget, vagyis azt a mennyiséget, ami az év bármely napján maximálisan előfordulhat. E mennyiség alapján kell a vállalkozást besorolni. Amennyiben a telephelyen a jelenlévő veszélyes anyagok mennyisége meghaladja az alsó küszöbérték 25%-át, vagy kiemelten kezelendő létesítménynek minősül, akkor az a Kat. IV. fejezetének hatálya alá tartozik.

Katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetési kötelezettség megállapítása:

Amennyiben a vállalkozás a Kat. IV. fejezet hatálya alá tartozik, akkor mint üzemeltetőnek kell a katasztrófavédelmi hozzájárulást megfizetnie (Kat. 79. § (1) a)). Ebben az esetben, a katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetés alapja a veszélyes tevékenységgel összefüggésben keletkezett éves nettó árbevétel 0,1%-a.Ha a vállalkozás nem a Kat. IV. fejezete szerinti üzemeltető, akkor azt kell vizsgálni, hogy a telephelyen jelenlévő anyagok a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó külön jogszabály (ADR) hatálya alá tartoznak-e. Ha igen, akkor a vállalkozás, mint gazdálkodó szervezet az ADR-es veszélyes áru tárolásának, gyártásának vagy feldolgozásának végzése okán fizet katasztrófavédelmi hozzájárulást (Kat. 79. (1) b)). A katasztrófavédelmi hozzájárulás összegének megállapításához ekkor a Kat. 79. § (4)-(6) bekezdései adnak iránymutatást.

Ha a felhasznált, ám nem tárolt műtrágya mennyiség után is meg kell fizetni a hozzájárulást, akkor azt hogyan kell összesíteni? A naptári évben az összes felhasznált mennyiség vagy az agrárév a számítás alapja?

A hozzájárulás fizetésének alapja a tárgyévet megelőző naptári év pénzügyi adatai, az agrárév a hozzájárulás fizetése szempontjából nem releváns. Amennyiben a kötelezett esetében az üzleti év a naptári évtől eltér, a határidők vonatkozásában a hatóságtól eltérést kérhet.

Az OKF honlapján szereplő kérdések és válaszok között meghatározásra kerültek a tárolás, feldolgozás, gyártás fogalmak. Ezek alapján tárolásnak minősül az a tevékenység, amikor veszélyes áru a telephelyen raktározás, készletezés vagy biztonságos felügyelet melletti elhelyezés céljából van jelen. Nem tartozik ide az a veszélyes áru, amely gyártási vagy feldolgozási tevékenységhez alapanyagként vagy segédanyagként van jelen, és ilyen formában továbbértékesítésre nem kerül.

Amennyiben a gazdálkodó szervezet a Kat. 79. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt tevékenységek közül több tevékenységet folytat, úgy a katasztrófavédelmi hozzájárulást azon tevékenység után fizeti meg, amelyik alapján a katasztrófavédelmi hozzájárulás összege a legnagyobb. Ennek eldöntéséhez a gazdálkodó szervezetnek mindegyik érintett tevékenysége vonatkozásában meg kell állapítani a fizetendő hozzájárulás összegét.

Amennyiben a vállalkozás a műtrágyát nem értékesítés céljából tárolja – és veszélyes áruval kapcsolatban ilyen jellegű árbevétele nem is keletkezik –, hanem saját célra tárolja és tevékenységéhez felhasználja (lásd feldolgozás definíciója), akkor a hozzájárulás számításának alapja a felhasznált veszélyes áru nettó értékének 0,1%-a. Például műtrágya (nettó 150.000,- Ft/tonna) kiszórása (feldolgozás) esetén a keletkező hozzájárulás fizetési kötelezettség 150,- Ft/tonna műtrágya. Ugyanezen műtrágya ha értékesítésre kerül 180.000,‑ Ft/tonna áron, akkor a hozzájárulás értéke 180,- Ft/tonna. Ha a vállalkozás mindkét tevékenységet (tárolás és ahhoz kapcsolódó értékesítés, illetve feldolgozás) egyenlő mértékben végzi, a tárolás után keletkezik nagyobb hozzájárulás fizetési kötelezettség, ezért azt kell befizetni, a feldolgozás alapján számított hozzájárulást nem.

Mekkora az a műtrágya mennyiség, ami felhasználása miatt már fizetni kell a hozzájárulást? (Ez körülbelül 300 tonna-e az ammónium-nitrát esetében?) Ez azért kérdés, mert akkor március végéig ezeknek a nagygazdáknak, agrárcégeknek is be kell jelentkezniük, az integrátorokról nem is beszélve.

Katasztrófavédelmi hozzájárulást nem anyagmennyiséghez kötötten kell fizetni, hanem a tevékenység jellegéből adódóan.

Amennyiben az üzem a Kat. IV. fejezetének hatálya alá tartozik, akkor mint üzemeltető a Kat. 79. § (1) a) alapján a veszélyes tevékenységgel összefüggésben keltezett éves nettó árbevételének 0,1%-át kell a Kat. 79. § (3) bekezdés szerint katasztrófavédelmi hozzájárulásként megfizetni. Ha a tevékenységet végző cég a Kat. 79. § (1) b) szerinti gazdálkodó szervezetnek minősül, akkor a Kat. 79. § (4)-(6) bekezdések alapján kell katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetnie.

A 312,5 tonnás határ a Kat. IV. fejezet hatálya alá tartozás és az ebből eredő hatósági engedélyeztetési és védelmi tervezési kötelezettségek tekintetében releváns, a hozzájárulás vonatkozásában nincs minimum mennyiség, ami alatt nem kell hozzájárulást fizetni. A hozzájárulás fizetésének alapja minden esetben pénzügyi vonatkozású (árbevétel vagy nettó érték).

Azon vállalkozások, akik üzemeltetői, vagy gazdálkodó szervezeti jogcímen hozzájárulás fizetésére kötelezettek – függetlenül a befizetendő összeg nagyságától és a jelenlévő veszélyes anyagok/áruk mennyiségétől – március 31-ig bejelentést kell tenniük a BM OKF részére a honlapon található adatlap kitöltésével.

Telephelyünk veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemnek minősül. Az üzemünk a terület egy részét bérbe adja, de a saját eszközeinkkel mi magunk szolgáltatunk. Ebben az esetben ki (üzem, bértárolást igénybevevő) mi után fizet katasztrófavédelmi hozzájárulást?

A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem a Kat. 79. § (1) bekezdés a) pontja alapján a veszélyes tevékenységéhez köthető éves nettó árbevétele alapján fizet (0,1%) katasztrófavédelmi hozzájárulást. Az üzem tehát fizet a „saját” veszélyes anyagaihoz köthető tevékenysége után, illetve fizet a bértárolási tevékenysége után is, mivel ez is a telephelyén jelen lévő veszélyes anyaghoz köthető függetlenül attól, hogy ez a veszélyes anyag nem az ő tulajdona.

A raktárak tűzjelző rendszerének felújítása, illetve további kiépítése képezheti-e a katasztrófavédelmi hozzájárulásként befizetett összeg 25%-os visszatérítésének alapját?

Igen, a tűzjelző rendszerének felújítása, illetve további kiépítése alapja lehet a katasztrófavédelmi hozzájárulásként megfizetett összeg 25%-ának visszatérítésre, mivel a Kat. 79. § (10) bekezdése, illetve a 208/2011. (X. 12.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése alapján az üzemeltető veszélyes tevékenysége által jelentett kockázat szintjének csökkentését szolgáló műszaki intézkedésnek minősül, azonban visszatérítés minden esetben a hatóság egyedi elbírálása, jóváhagyása alapján történik.

Mi minősül önkormányzati szervnek?

Önkormányzati szervnek tekintendők az önkormányzatok, azonban nem tartoznak ide a valamekkora hányadban önkormányzati tulajdonban lévő vállalkozások függetlenül attól, hogy milyen gazdasági formában működtetik azokat.

A 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő, de részvénytársaságként működtetett cégeknek kell-e katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetniük? Amennyiben ezek a cégek tevékenysége kizárólag lakossági szolgáltatás nyújtásához kapcsolódik fizetés kötelesek-e? Amennyiben igen, akkor elég-e mentességhez, ha ezt nyilatkozatban kijelentik?

Ezek a cégek alapvetően alanyai a katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetési kötelezettségnek, azonban ha kizárólag közvetlenül lakossági szolgáltatást végeznek, akkor a Kat. 79. § (2) bekezdés c) pontja alapján mentességet élveznek. A mentesség igazolásához nyilatkozattételi kötelezettség nem terheli a vállalkozásokat, hiszen bejelentkezési- és katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetési kötelezettsége csak a kötelezetteknek van (208/2011. (X. 12.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés).

Vállalkozásunk nem lakossági szolgáltatást végez, árbevételünk nagyobb, mint 50 millió Ft. Tevékenységünkhöz kereskedelmi forgalomban kapható szokásos vegyszereket használunk kis mennyiségben, de nem értékesítjük tovább ezeket. Alanyai vagyunk vagy sem a hozzájárulásnak?

A fentiek értelmében a kérdéses vállalkozás, amennyiben a Kat. 79. § (1) a) szerint nem üzemeltetőnek, hanem gazdálkodó szervezetnek minősül (Kat. 79. § (1) b) szerint), akkor katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetési kötelezettsége keletkezik, mivel veszélyes áruk feldolgozását végzi, azaz tevékenységéhez alapanyagként vagy segédanyagként veszélyes árut használ fel, de a késztermék nem veszélyes áru (lásd: Fogalmak link). A mentesség nem vonatkozik a vállalkozásra, mivel az éves nettó árbevétel meghaladja az 50 millió Ft-ot. Ebben az esetben a Kat. 79. § (5) bekezdése alapján a katasztrófavédelmi hozzájárulás összege a tevékenység során felhasznált veszélyes áru nettó értékének 0,1%-a.

Logisztikai központunk a 219/2011. (X.20.) Korm. rendelet 1. mellékletében foglaltak alapján küszöbérték alatti üzemnek minősül a jelenlévő 1000 kg-ot meghaladó ammónia hűtőközeg, illetve egyéb tűzveszélyes anyagok miatt. Ebben az esetben mi lesz a katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetésének alapja, lévén, hogy a logisztikai központ árbevételt nem realizál, mivel egy áruházlánc logisztikai egysége.

Mivel a logisztikai központ a Kat. IV. fejezetének hatálya alá tartozik, ezért katasztrófavédelmi hozzájárulást köteles fizetni. A katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetésének alapja veszélyes tevékenységgel összefüggésben keletkezett éves nettó árbevétel 0,1%-a. Ebben az esetben a hozzájárulás fizetés kötelezettje az áruházlánc mint üzemeltető, a veszélyes tevékenységgel összefüggésben keletkezett árbevétele pedig valamennyi, a raktárban előforduló hűtött és tűzveszélyes áru értékesítéséből származó árbevétel összege, melyet hitelt érdemlően bizonyítani kell.

Veszélyes hulladék (akkumulátor) begyűjtés, rövid idejű tárolás, majd akkumulátor bontó felé történő értékesítés esetén mi lesz a fizetendő katasztrófavédelmi hozzájárulás alapja?

Mivel a kérdéses veszélyes hulladék (akkumulátorok) az ADR szerinti veszélyes árunak minősülnek, a hozzájuk kapcsolódó tevékenységek, így a tárolás és ahhoz tartozó értékesítés során realizálódó árbevétel, valamint a feldolgozás során felhasznált veszélyes áru nettó értéke után katasztrófavédelmi hozzájárulást kell fizetnie a tevékenységet végző gazdálkodó szervezetnek. Ha a vállalkozás csak a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos tevékenységet végez, akkor arra vonatkozóan katasztrófavédelmi hozzájárulásfizetési-kötelezettsége nem merül fel.

Vállalkozásunk veszélyes anyagnak minősülő anyaggal végez fémfelület tisztítást, kádas fürdős módszerrel. A kádban, hígított állapotban tárolásnak minősül-e ez a felhasználási mód?

A veszélyes anyag vagy áru ilyen jellegű felhasználása feldolgozásnak minősül, hiszen ez olyan tevékenység, amikor veszélyes árut valamely termék előállításához vagy szolgáltatás végzéséhez alapanyagként, segédanyagként felhasználnak, de a késztermék nem veszélyes áru. Tárolásnak csak az a tevékenység minősül, amikor veszélyes áru a telephelyen raktározás, készletezés vagy biztonságos felügyelet melletti elhelyezés céljából van jelen és abból árbevétel keletkezik.

Kell-e katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetnie annak a cégnek, amelynél a fizetési kötelezettség alá eső anyagok éves nettó árbevétele 50 millió forint alatt van, azonban az összes éves árbevétel − más termékek értékesítésből származó bevétel − magasabb, mint 50 millió forint?

Igen, kell ilyen esetben katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni, mivel a Kat. 79. § (2) d) pontja azt mondja ki, hogy csak annak az üzemeltetőnek és a gazdálkodó szervezetnek nem keletkezik fizetési kötelezettsége, amelynek a tárgyévet megelőző évben az éves nettó árbevétele az 50 millió forintot nem haladja meg. Ez azt jelenti, hogy a vizsgálandó paraméter nem a veszélyes árukkal kapcsolatban keletkező, hanem a teljes éves nettó árbevétel.

A cégünk telephelyén lévő veszélyes áruk (xilol és oldószeres festékek) mennyisége alapján küszöbérték alatti kategóriába sem tartozunk, ezért a Kat. 79.§ (1) b) pontja szerinti gazdálkodó szervezetnek minősülünk. Fizethetjük-e a katasztrófavédelmi hozzájárulást a Kat. 79. § (5) pontja szerint − azaz mint veszélyes árut feldolgozó gazdálkodó szervezet − miután mi a veszélyes árukból mint alapanyagokból nem veszélyesnek minősített adalékanyagok hozzáadásával, csak fizikai keveréssel állítjuk elő a festékeket?

Amennyiben veszélyes áruk feldolgozását végzi a vállalkozás − vagyis veszélyes árut használ fel segédanyagként vagy alapanyagként, de a termék nem veszélyes áru − akkor fizethető a katasztrófavédelmi hozzájárulás a Kat. 79. § (5) szerint, vagyis a katasztrófavédelmi hozzájárulás összege a tevékenység során felhasznált veszélyes áru nettó értékének 0,1%-a.

Amennyiben a végtermék veszélyes árunak minősül, úgy a tevékenység veszélyes áru gyártásának tekintendő, ekkor a hozzájárulás alapja a Kat. 79. § (4) bekezdés c) pontja szerint a termék értékesítéséből származó árbevétel 0,1%-a.

Ha a vállalkozás mindkét fenti tevékenységet végzi, akkor a 79. § (6) bekezdése szerint ki kell számolni a hozzájárulás összegét mindkét esetre, majd a nagyobbat kell befizetni.

Katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettség terheli-e azokat a magyarországi székhellyel rendelkező Kft-ket, akik „csak” forgalomba hozók, azaz az unió más tagállamából hoznak be nyomdafestéket, lakkot és festék segédanyagokat kis kiszerelésekben és azokat nagykereskedelmi értékesítéssel forgalmazzák magyarországi nyomdákhoz, illetve a termékeiket saját raktárukból adják el?

Alapvetően igen, terheli hozzájárulás fizetési kötelezettség ezeket a vállalkozásokat, mivel a raktáraikban megjelennek ezek a veszélyes áruk és ez által tárolást végeznek.

Amennyiben a vállalkozás a Kat. 79. § (1) b) szerinti gazdálkodó szervezetnek számít és a Kat. 79. § (2) szerinti mentességek egyike sem vonatkozik rá, úgy a fenti tevékenysége (kereskedelmi célú tárolás) veszélyes áru tárolásának minősül és katasztrófavédelmi hozzájárulásra vonatkozó bejelentési és fizetési kötelezettsége keletkezik (Kat. 79. § (4) bekezdés).

Adott egy műtrágyát, vegyszereket és üzemanyagot felhasználó, mezőgazdasággal foglalkozó, a Kat. 79. § (1) b) pontja szerinti gazdálkodó szervezet, melynek éves nettó árbevétele meghaladja az 50 millió forintot. A gazdálkodó szervezet nem tárol semmiféle veszélyes árut, mivel az üzemanyagot üzemanyagtöltő állámáson közvetlenül a traktorba tankolja vagy az ADR 1.1.3.6 szerinti menteséggel szállítja ki a szántóföldre. Kell-e ilyen esetben katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetnie a gazdálkodó szervezetnek?

Igen kell, mivel a mezőgazdasági tevékenyég során a műtrágya és a vegyszerek mint ADR-es veszélyes áruk kapcsán feldolgozás történik, vagyis a vállalkozás veszélyes árut használ fel segédanyagként vagy alapanyagként, de a termék nem veszélyes áru. Ekkor a katasztrófavédelmi hozzájárulás összege a Kat. 79. § (5) szerint a tevékenység során felhasznált veszélyes áru nettó értékének 0,1%-a.

Azonban nem kell katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni a mezőgazdasági munkagépek üzemanyaga után.

Kell-e egy mezőgazdasággal foglalkozó, a Kat. 79. § (1) b) pontja szerinti gazdálkodó szervezetnek katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetnie, ha nem tárol veszélyes árut, mivel a műtrágyát bértárolásban tároltatja és minden esetben csak a napi mennyiséget szállítja ki közvetlenül a szántóföldre? (Az éves nettó árbevétel meghaladja az 50 millió forintot.)

Igen kell, mivel a gazdálkodó szervezet a termék előállításához veszélyes árut, jelen esetben műtrágyát használ fel és a Kat. 79. § (2) bekezdése szerinti mentességek nem vonatkoznak rá. A tárgyi vállalkozás a felhasznált veszélyes áru nettó értéke után fizet hozzájárulást.

További fizetési kötelezettség keletkezik annál a vállalkozásnál, ahol a veszélyes áru bértárolása történik, ahol a tárolási szolgáltatásból származó éves nettó árbevétel 0,1 %-át kell befizetni.

A cégben lévő terepjáró vagy személyautó által felhasznált üzemanyag − amely autók a cég érdekében végeznek tevékenységet (a termelés elősegítése) − beleszámítanak-e a katasztrófavédelmi hozzájárulás alapjába?

Lásd feldolgozás fogalma. A cégautók, járművek üzemanyaga után nem keletkezik katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetési kötelezettség.

Be kell-e küldenie a katasztrófavédelmi hozzájárulással kapcsolatos bejelentő lapot azoknak a vállalkozásoknak, amelyek nem kötelezettek a hozzájárulás fizetésére?

Nem, ezeknek a vállalkozásoknak nem kell beküldeniük a katasztrófavédelmi hozzájárulással kapcsolatos bejelentőlapot.

Családi gazdaság esetén az éves nettó árbevételt, hogy kell számolni tagonként vagy összevontan? A katasztrófavédelmi hozzájárulás miatt érdeklődöm, mert nem mindegy, hogy meghaladja-e az éves nettó árbevételük az 50 Mft-ot.

A családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételéről, működtetéséről, valamint kiemelt támogatásukról szóló 326/2001. (XII. 30.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése alapján:

(2) A Földművelésügyi Igazgatóság a családi gazdaságot akkor veszi nyilvántartásba, ha a családi gazdálkodó … rendelkezik őstermelői vagy egyéni vállalkozói igazolvánnyal, vagy a mezőgazdasági termelő tevékenység tekintetében szerepel az egyéni vállalkozók nyilvántartásában…

Ebből kifolyólag a családi gazdaság tevékenységét vagy őstermelői vagy egyéni vállalkozói jogviszonyban végzi. A mezőgazdasági őstermelők nem tartoznak a hozzájárulás fizetésre kötelezettek körébe, mivel nem minősülnek gazdálkodó szervezetnek; az egyéni vállalkozók azonban fizetésre kötelezettek, amennyiben a Kat. 79. § (2) bekezdésében foglaltak szerint mentességet nem kapnak.

Családi gazdálkodók esetében az élethivatásszerűen végzett mezőgazdasági és mezőgazdasági kiegészítő tevékenységből származó nettó árbevétel/bevétel összegének kiszámítását a 326/2001. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. számú melléklete szerint kell végezni és amennyiben az eredmény meghaladja az 50 millió Ft-ot, akkor hozzájárulás fizetésére kötelezettek. Tehát nem a tagonkénti árbevétel számít.

A nettó árbevételbe bele számít-e a támogatás is?

A katasztrófavédelmi hozzájárulás vonatkozásában a nettó árbevétel alatt a számviteli törvényben (2000. évi C. törvény a számvitelről) meghatározott „értékesítés nettó árbevétele” értendő. Amennyiben ebben a főkönyvi sorban szerepel támogatás, akkor beleszámít.

Kell-e katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni az UN számmal rendelkező, de az ADR szerint nem, vagy mentességgel szállítható veszélyes áruk kapcsán?