A vármegye jellemzői

Járások

Földrajz

Éghajlat

Vízrajz

Közlekedés

Határátkelők

⚓Járások

⚓Földrajz

Komárom-Esztergom vármegye a Dunántúl északi részén helyezkedik el, az északi szélesség 47º18’ - 47º49’, valamint a keleti hosszúság 17º53’ - 18º53’ között.

Keleten Pest vármegye, délen Veszprém és Fejér vármegye, nyugaton Győr-Moson-Sopron vármegye, északon a Duna folyam határolja a megyét, ami egyben az ország határa is Szlovákiával. Keleten a Visegrádi-hegység és a Pilis nyúlik be a megye területébe. Megyénk nagy részét a Gerecse hegység alkotja, amely a Pilisvörösvár-Dorog, valamint a Tata-Bicske törésvonal között helyezkedik el. Ezek a törésvonalak ÉNy-DK-i irányúak. A megye déli részét a Vértes hegység északi nyúlványai foglalják el. Ezt a hegységet a Móri-árok választja el a Bakonytól. A Vértes hegységtől északra terül el a Bársonyosi dombvidék, mely fokozatosan ereszkedik a Kisalföld térszintjére.

A Vértes morfológiailag alacsony tönkhegység, növényzetét összefüggő erdőtakaró borítja. A hegység északnyugati oldala nedvesebb, zárt völgyeiben gyertyános-tölgyes erdők húzódnak, míg a tetőkön a több csapadék következtében bükkösöket találunk.

A Gerecse hegységet a Pilistől a Dorog-Pilisvár közötti árok, a Budai-hegységtől a Zsámbéki-medence választja el. Északról a Duna folyam Tát-Dunaalmás közötti szakasza szegélyezi. Nyugaton az Által-ér völgyével jelölt szerkezeti vonal választja el a Kisalföld süllyedékétől. Délnyugaton összefügg a Vértes-hegységgel, attól csak a Galla-patak, Váli-völgy szerkezeti vonala különíti el. Alacsony középhegység, tetői átlagosan 400-500 m magasságúak. A hegység belsejében kisebb medencék helyezkednek el (Tarjáni-, Vértestolnai-, Nagyegyházi-, Héregi medence). A hegységet mészkedvelő cseres, tölgyes, karszttölgyesek borítják.

A Pilisi és Visegrádi-hegység északnyugati nyúlványa érinti a megye területét. A Pilis legmagasabb pontja Pilis-tető (757 m), a Visegrádi-hegység legmagasabb pontja Dobogókő (699 m). Az erdőkben uralkodó fafajta a tölgy és a bükk. A Duna völgyeiben a fűz és a nyárfa.

⚓Éghajlat

A megye éghajlatát a mérsékelt övi, nedves kontinentális éghajlat jellemző vonásai határozzák meg. A nyár meleg, a tél hideg, koranyári a csapadékmaximum. A megye területén az éghajlati elemek – hőmérséklet, csapadék, napfénytartam – megegyeznek az országos átlaggal. Egyes területeken, a domborzati tényezők következtében (hegyvidék, medence, völgyek, síkvidékek) eltérések mutatkoznak. Az utóbbi évtizedekben gyakran előfordult, hogy több egymást követő évben a tél esős, enyhe, óceáni jellegű volt; más esetekben pedig hosszú ideig tartó kemény hideg tél, illetve száraz meleg nyár dominált.

A legnagyobb felhőszakadást megyénkben 1953. június 9-én jegyezték fel, Dad térségében 24 óra alatt 260 mm csapadék hullott.

⚓Vízrajz

A vármegye legjelentősebb folyója a Duna, amely Ács város külterületén lépi át a megyehatárt, majd Dömösnél hagyja el azt. A folyó Komárom és Esztergom között szerkezetileg irányított völgyben halad. Mederszélessége 330-450 m között váltakozik. A víz mélysége változó, 6-8 m között ingadozik, de a 10 m-es vízmélység is előfordul.

A vármegye területén két ártéri öblözet alakult ki: Komárom-Szőny és Tát-Esztergom térségében. A folyón évente két jelentősebb árhullám fut le. Egy tél végén, a hóolvadás idején a jegesár és a kora nyári esőzések idején a zöldár. A Duna vízgyűjtő területén hozzávetőlegesen 4-5 évenként kialakuló kedvezőtlen hidrometeorológiai helyzet következménye, a Duna megyei szakaszán levonuló rendkívüli árhullám. Az árhullám vízhozama maximum 8.270 – 11.000 m/s-ra becsülhető.

A Duna vízgyűjtő területéhez tartozó megyei patakok: Bakony-ér, Concó, Által-ér, Bikol-patak, Lábatlani-patak, Rábl-patak, Bajóti-patak, Únyi-patak, Kenyérmezői-patak, Szentléleki-patak, Galla-patak.

Vármegyénkben lévő jelentősebb víztározók a vízgyűjtőn: tatai Öreg-tó, bokodi hűtőtó, környei tó, bánhidai hűtőtó, kecskédi Öreg-tó, tatai Cseke-tó, várgesztesi kistó, agostyáni Arborétum tározó tava, szákszendi halastavak, kisbéri Nagy-tó, Ács környékén lévő tavak, komáromi Rüdiger-tó.

⚓Közlekedés

Komárom-Esztergom vármegye területén jelentős közlekedési útvonalak, nemzetközi autópálya, nemzetközi vasútvonal, valamint vízi útvonal halad át. A legfontosabb tranzit útvonal, az M1-es autópálya 46 km hosszban szeli át, az  E-60-as és E-75-ös úthálózat közös szakaszaként a megyét. Négy közúti csomópont, valamint 35 műtárgy található a megyei szakaszon. Az M-1-es autópálya 4,5 km hosszan érint lakott területet (Tatabánya).

Az 1-es, 10-es és 81-es sz. főútvonal hossza lakott területen belül:

Tatabánya       7 km                      Vértesszőlős   2,5 km

Tata                 5 km                       Almásfüzitő    1 + 3 km

Komárom        10 km                   Leányvár         2 km

Tokodaltáró    3 km                      Dorog             2,3 km

Lábatlan          4,4 km                  Nyergesújfalu 3 km

Tát                  3,4 km                    Süttő               2 km

Dunaalmás      2,5 km                Neszmély        2 km

Kisbér             3,5 km                   Ászár              2 km

Vasútvonalak

Budapest-Győr-Hegyeshalom vasútvonal hossza lakott területen:                         

Tatabánya       8 km

Tata                 4 km

Almásfüzitő    1+3 km

Komárom        10 km

Komárom-Almásfűzitő-Dorog vasútvonal hossza lakott területen:

Dunaalmás      2,6 km

Neszmély        2,2 km

Süttő               4 km

Nyergesújfalu 3 km

Tát                  1,2 km

Tokodaltáró    2,1 km

Dorog             2,3 km

Komárom-Kisbér-Székesfehérvár vasútvonal hossza lakott területen:       

Komárom        3 km   

Kisbér             3,7 km

A megyében üzemszerűen működő, minden feltételt teljes körűen biztosító repülőtér nem működik. Esztergomban és Kecskéden sportrepülőtér található.

A vízi közlekedés lehetőségeit sem használja ki a vármegye minden szempontból. Az északi határán áthaladó Duna lehetőségeinek kihasználása már több településen felvetődött. A Dunán Szlovákia felé közúti személyforgalom az Esztergomot és Párkányt összekötő Mária Valéria hídon, valamint a két Komáromot összekötő Erzsébet hídon zajlik le. A vasúti forgalom pedig a Komáromnál lévő vasúti összekötő hídon bonyolódik le.

Veszélyes áruk vízi szállítására a Duna folyam van kijelölve. (A vármegye északi határvonalát mintegy 83 km hosszban képezi.)

⚓Határátkelők

Komárom – Dunai közúti összekötő híd (súlykorlátozás 20 t., magassági korlátozás 4 m)

Komárom – Dunai vasúti összekötő híd (űr- és rakszelvény korlát nincs)

Esztergom – Dunai közúti összekötő híd (súlykorlátozás 3,5 t., magassági korlátozás 4,7 m, szélesség 2x3 m)

Esztergom és Párkány közötti kompátkelőhely

Esztergom – teherkomp Esztergomtól mintegy 1,5 kilométerre nyugatra épült meg. A magyar oldalon a 11-es számú főközlekedési úton (69+165km szelvény) egy balra kanyarodó sávos csomópont létesült, a kompkikötő irányába pedig egy 2×1 sávos útszakasz épült.

komplejáró rámpa

Esztergom:

koordinátája:   (WGS-84): 47°46’26,6” N; 18°42’27,4” E

hossza:            91,40 m

szélessége:      14,00 m

meredeksége:  10%

Párkány (Sturovó):

koordinátája:   (WGS-84): 47°46’54,0” N; 18°42’17,3” E

hossza:            55,00 m

szélessége:      25,00 m

meredeksége:  13%

A Han Kardam terhelhetősége 1500 tonna, rakfelülete 1800 m2 , a szállítási kapacitás max. 35 db tehergépjármű szerelvény, 180 személygépjármű, 42 félpótkocsi, 70 cserefelépítmény. Az átkelési időtartam mintegy 15  perc.

Vármegye területén, veszélyes áruk be- és kiléptetésre kijelölt határállomás az Esztergom és Párkány közötti kompátkelőhely.