A megye veszélyeztetettsége

Katasztrófaveszélyek

Árvíz, belvíz, helyi vízkár

Rendkívüli időjárási viszonyok

Nagy kiterjedésű tüzek által okozott veszély

Földtani veszélyforrások

Veszélyes anyagok előállítása, felhasználása, tárolása

Nukleáris és radiológiai veszélyhelyzet

Felszíni és felszín alatti vizek, ivóvízbázisok veszélyeztetettsége

Humánjárvány vagy járványveszély, valamint állatjárvány

A riasztási küszöböt elérő mértékű légszenyezettség

Veszélyes anyagok szállítása

Villámárvíz

 

 

 

Komárom-Esztergom megye az ország északnyugati részén található. Északról a Duna és Szlovákia, keletről Pest megye, délről Fejér és Veszprém megyék, nyugatról Győr-Moson-Sopron megye határolják. Székhelye Tatabánya. Az ország legkisebb területű, és a második legsűrűbben lakott megyéje.

A megye tájai két nagytájhoz, a Dunántúli-középhegységhez és a Kisalföldhöz tartoznak. A Dunántúli-középhegység három nagy vonulata közül a Bakony, a Vértes-Velencei-hegyvidék és a Dunazug-hegység egyaránt érinti a megyét. (A Bakonyból a Súri-Bakonyalja, a Vértesből a Bársonyos környéki hegyek, az Által-ér-völgy, a Vértes-fennsík és a Vértes peremvidéke, a Dunazug-hegységből pedig a Gerecse majdnem teljes területe és a Pilis egyes részei tartoznak a megyéhez. A Kisalföld kistájai közül a megyében található az Almás-Táti-Duna-völgy teljes területe, a Győr-tatai-teraszvidék és az Igmánd-Kisbéri-medence jelentős része. A Dunakanyar és a Visegrádi-hegység egy része szintén a megye területén van. A megye legmagasabb pontja a Pilis hegységben található Nagy-Szoplák (710 méter), legalacsonyabb pontja pedig a Duna mellett, Dömös határában található (108 m).

A megye éghajlata mérsékelten meleg, száraz, enyhe telű. Az évi középhőmérséklet 10.5 °C. Az évi napfénytartam 2000 óra, a hegyvidéki területen 1900 óra. Az évi csapadékmennyiség 550–600 mm a hegyekben 700 mm. Az uralkodó szélirány nyugati-északnyugati.

A megye legnagyobb folyóvize a Duna, amely egyben az országhatár is 80 km hosszan. További nagyobb folyóvizek: Által-ér, Bajóti-patak, Bakonyér, Bikoli-patak, Concó, Galla-patak, Kenyérmezői-patak, Lábatlani-patak, Rábl-patak, Szentléleki-patak, Únyi-patak. A jelentősebb állóvizek közé tartozik a tatai Öreg-tó és az esztergomi Palatinus-tó.

A megyén fekvéséből adódóan fontos vízi út (Duna), köz és vasúti főútvonalak haladnak át. A fenti útvonalakon bonyolódik le a magyarországi és Magyarországon átmenő kelet-nyugat közúti-, vasúti-, vízi tranzit szállítások nagy része.

A települések gazdaságának alakulásában az ipari központok, struktúrák létrehozásában fontos szerepet játszanak ezek a fontos közlekedési útvonalak.
Az ipari létesítmények alapvetően a közlekedési, szállítási szempontból jól megközelíthető települések, pl. Duna-parton Komárom, Nyergesújfalu, Esztergom stb., illetve az M-1-es autópálya, 1-es, 10-es főutak (Tatabánya, Dorog, Tata, Komárom) mellé települtek.

A megye általános földrajzi elhelyezkedéséből, közlekedési és ipari struktúrájából következően a lakosságot, mind a természeti, mind a civilizációs katasztrófák bekövetkezése veszélyezteti.
 

 

Katasztrófaveszélyek

Az egyes veszély-, illetve katasztrófahelyzetek hatékony megelőzése, az élet és anyagi javak megóvása érdekében Komárom-Esztergom megye valamennyi településén végrehajtásra került a települések valós kockázaton alapuló tényleges veszélyeztetettségének a felmérése, a települések katasztrófa osztályba sorolása.

A települések az azonosított veszélyeztető hatások következményei, valamint az események bekövetkezésének gyakorisága, illetve a korrekciós tényező alapján három osztályba lettek sorolva. A veszélyeztető hatások szintjének meghatározásánál a hatásonkénti legrosszabb szcenárió lett figyelembe véve.

Katasztrófavédelem

Komárom-Esztergom megye 76 településéből:

I. osztályba 8,
II. osztályba 29,

III. osztályba 39 lett sorolva.

 

A katasztrófavédelmi besorolás eredményeit, illetve a besorolás térképi megjelenítéseit a Terv adattára tartalmazza.

Komárom-Esztergom megye összveszélyeztetettsége

 

I. osztály

II. osztály

III. osztály

Árvíz

3 település

   7 település

2 település

Villámárvíz

-

19 település

37 település

Rendkívüli időjárás

1 település

18 település

37 település

Nagy kiterjedésű tüzek

-

13 település

24 település

Földtani veszélyforrások

-

22 település

54 település

Felső küszöbértékű üzemek

5 település

5 település

-

Alsó küszöbértékű üzemek

-

5 település

-

Küszöbérték alatti üzemek

-

7 település

-

Veszélyes áruk szállítása

-

18 település

6 település

Nukleáris veszélyeztetettség

-

-

76 település

Felszíni és felszín alatti vizek, ivóvízbázisok

-

-

8 település

Humánjárvány, járványveszély, állatjárvány

-

-

5 település

Légszennyezettség

-

-

3 település

 

 

Árvíz, belvíz, helyi vízkár

  1. Árvíz

Árvíz: a rendkívüli csapadéktevékenység, valamint a hirtelen hóolvadás miatt medréből kilépő vízfolyás következtében vízzel nem borított földterület ideiglenes víz alá kerülése.

A Duna folyamon az árvíznek három nagy csoportja van, a jégtorlódásból adódó jeges árvíz, az egyszerre olvadó hótömegből keletkező tavaszi árvíz, valamint a tavaszi, vagy nyári esőzésekből keletkező zöldár.

Katasztrófavédelem

Komárom-Esztergom megye 76 településéből a katasztrófavédelmi besorolás alapján 12 település árvíz által veszélyeztetett, ebből 3 I. osztályba, 7 II. osztályba és 2 III. osztályba lett sorolva.

A települések árvízi katasztrófavédelmi besorolásának térképi megjelenítést a Terv adattára tartalmazza.

ÁRVÍZ

Fsz.

Járás

I. osztály

II. osztály

III. osztály

1.

Esztergom

1 település

5 település

2 település

28 102 fő

17 796 fő

16 722 fő

2.

Kisbér

-

-

-

-

-

-

3.

Komárom

1 település

1 település

-

18 957 fő

2 047 fő

-

4.

Oroszlány

-

-

-

-

-

-

5.

Tata

1 település

1 település

-

1 547 fő

1 269 fő

-

6.

Tatabánya

-

-

-

-

-

-

ÖSSZESEN

3 település

7 település

2 település

48 606 fő

21 112 fő

16 722 fő

MINDÖSSZESEN

12 település

86 440

Árvízvédelmi öblözetek:

1. Tát-Esztergomi árvízvédelmi öblözet

(vízmérce „0” pont 100,96 mBf.  LNV = 813 cm)

Katasztrófavédelem

I. fokú árvízvédelmi készültség    500 cm

II. fokú árvízvédelmi készültség   600 cm

III. fokú árvízvédelmi készültség 650 cm

 

A Tát–Esztergomi öblözet összterülete 13,92 km²

A Tát-Esztergomi öblözet az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területének keleti részén helyezkedik el. Az öblözetet északnyugatról a Duna, a többi oldalról az aránylag gyorsan emelkedő terep határolja. Az öblözet hossza ~12 km, szélessége átlagosan ^'2 km, területe a jelenlegi alapadatok és modellezési eredmények alapján ártéri szigetekkel 9 km2. Az átlagos terepmagasság az öblözetben hozzávetőlegesen ~107 m B.f., a Duna mentén nincs jelentős esése a terepszinteknek. Az öblözetben Esztergom Város és Tát város belterületének árvízvédelme biztosított, az öblözet további területe főként mezőgazdasági művelésű nyílt ártér. Az öblözet a Duna felé lejt, a külvizeket a Kincses árok, a Kenyér­mezei patak, a Szent-János patak és az Únyi patak viszi a Dunába. Az öblözetben a fellelhető nyilvántartásaink szerint négy potenciálisan veszélyeztető üzem található, ebből két szennyvízkezelő, egy veszélyes hulladékégető és egy autógyár.

Az Esztergomi gátőrjárás altalajviszonyaira jellemző, hogy 0+000-1+500 tkm között a felső réteg feltöltésként alakult ki, vastagsága 1-5 m között változik. A vízvezető homok, homokos kavics és kavicsréteg felső síkja a terepszint alatt 8-10 m-re helyezkedik el. A feltöltés és vízvezető réteg között lévő eredeti fedőréteg anyaga iszapos homok, iszap, agyagos iszap és agyag talajok. Az 1+500-3+366 tkm közötti szakaszon a fedőréteg 2 m vastagságú iszapos finomhomok, iszap és iszapos agyag. A fedőréteg alatt 5-6 m vastagságú vízvezető homokos kavics helyezkedik el. Alatta helyenként dolomit található. A terület nem tartozik belvízvédelmi szakaszhoz és belvízrendszerhez, belvízcsatornái sincsenek. Az öblözetben nem található szivattyútelep. A táti töltésfejlesztés során összesen 6 db szivattyúállást alakítottak ki.

A védekezési tapasztalatok, az elsőrendű védvonalak hossz-szelvényei alapján azonosítható „gyenge” vagy magassághiányos szakaszai (legnagyobb vízterhelések) alapján összesen 7 szakadási helyszínt választottunk a modellezés alapjául: a Duna jobbparti töltése mentén 4 szelvény (Esztergom 2 szelvény, 117. sz. út 2 szelvény), az Únyi-patak jobb- és balparti töltése mentén 1-1 szelvény, továbbá egy technikai szelvény az Únyi patak torkolatában a peremfeltételek meghatározása érdekében. Az egyes változatokhoz tartozó beavatkozások lehetséges konkrét megoldásaiból, az ún. „forgatókönyvekből” 2 db készült. Az előrejelzési időelőny nagyságrendileg 100 órára becsülhető.

 

Veszélyeztetett települések:

Esztergom:

Veszélyeztetett részei:                  Szent György mező egyes területei,

                                                    Belváros,

                                                    Víziváros,

                                                    Tabán,

                                                    védvonalon kívül eső Prímás- szigetek

Veszélyeztetett lakosság száma:   1 585 fő

Védekező szervezet:                     ÉDUVIZIG

 

Tát:

Veszélyeztetett lakosság száma: 5 280 fő

Védekező szervezet: ÉDUVIZIG, önkormányzat

 

2. Komárom-Almásfüzitői árvízvédelmi öblözet

(vízmérce „0” pont 103,88 mBf  LNV = 845 cm)

Katasztrófavédelem

I. fokú árvízvédelmi készültség    500 cm

II. fokú árvízvédelmi készültség   620 cm

III. fokú árvízvédelmi készültség 680 cm

 

Az 1%-os mértékadó árvízszinthez tartozó ártér területe 29,84 km2, amelyből nyílt ártér 7,2  km2, a töltésekkel védett ártér területe 22,64 km2.

Az 1.13. Komárom-Almásfüzitői öblözetet északon a Duna, délen aránylag mély fekvésű mezőgazdasági terület határolja. A Dunával párhuzamos, keskenynek mondható öblözet hossza ~14 km, szélessége átlagosan 2,5 km, területe a jelenlegi alapadatok és modellezési eredmények alapján ártéri szigetekkel 32 km2. Az átlagos terepmagasság az öblözetben hozzávetőlegesen ~110 m B.f., a Duna mentén nincs jelentős esése a terepszinteknek. Az öblözet nagyobb vízfolyásai az Általér, a Fényes patak, a Szőny-Füzitői vízfolyás, a Naszály-Grébics vízfolyás és a Kocs-Mocsai vízfolyás. Az öblözetben a nyilvántartásaink szerint 7 potenciálisan veszélyeztető üzem található, ebből két állattartó telep, egy szennyvízkezelő, egy szénhidrogén-tároló, két bioüzemanyag gyár és egy ipari üzem. Az öblözetben 5 település található.

Az öblözet altalajviszonyaira jellemző, hogy az 1,5-2 m vastag fedőréteg alatt agyagos homok átmeneti rétegek helyezkednek el, az árvízvédelmi fővédvonal tengelyében kb. 8 m mélységben található a vízvezető homokos kavics altalaj. Az átmeneti és fedőrétegek feküje a Duna felé lejt, ezért a töltéstől távolodva a kavics mind közelebb kerül a felszínhez. Az öblözet belvízcsatornái a 01.02. számú Szőny-füzítői belvízvédelmi szakaszhoz valamint a Szőny-füzítői belvízrendszerhez tartoznak. A belvízrendszer területén nem található szivattyútelep. Az öblözet víztelenítése a Szőny–füzítői-csatornán keresztül történik, szükség esetén mobil szivattyúk segítségével. Ezeket a csatorna és az 1-es főút keresztezésében található Szőny-füzítői kettős zsilipnél kialakított szivattyúállásokhoz helyezik ki. További vízátemelési lehetőség a Dunába a Szivárgó kutak átemelője, valamint komáromi töltésfejlesztés során kialakítandó két szivattyúállás is.

A modellezési eredmények elemzése alapján az öblözetet nem osztották kazettákra. A lehetséges elöntési folyamatokról és a javasolt beavatkozásokról összefoglalóan az alábbi megállapítások tehetők. Az öblözetet határoló 01.02. Komárom-Almásfüzitői árvízvédelmi szakasz fejlesztése a 2015. évben történt meg, ennek megfelelően egy esetleges töltésszakadás valószínűsége kicsi. A feltételezett szakadásokon kiömlő víz nagy csúcshozammal és tartóssággal jellemezhető, ezért a teljes öblözet a mértékadó árvízszinthez közeli szintre töltődik fel. A mentett oldalon megjelenő víz jellemzően először az 1. sz. főút mögötti területet tölti fel, majd annak mélyebb részein átbukva kerül elöntés alá az öblözet többi része is, ahol a víz jellemzően a Szőny-Füzitői csatorna mentén terjed. A szakadások után az esetek többségében nincs lehetőség érdemi lokalizációs tevékenységre, de néhány esetben a város egy-egy kisebb része a kijelölt nyomvonalakon megvédhető.

 

Veszélyeztetett települések:

Komárom város:

Veszélyeztetett terület: Komárom belváros ¾ része és Szőny városrész

Veszélyeztetett lakosság száma: 11 345 fő

Védekező szervezet: ÉDUVIZIG

 

Almásfüzitő:

Veszélyeztetett terület: A Kiskolónia és a Nagykolónia

Veszélyeztetett lakosság száma: 2 047 fő

Védekező szervezet: ÉDUVIZIG

 

Az ÉDUVIZIG mindkét árvízvédelmi szakaszon a II. fokú készültségi fokozatig a víz kártétele elleni védekezést el tudja látni, de a III. fokú készültség esetén szükséges a polgári védelmi, önkormányzati és honvédségi erők eseti bevonása is.

 

A védvonalakon kívül érintett településeken végrehajtandó védekezési feladatok:

 

Dunaalmás:               kettő árvízi kapu bevédése;

                                   szennyvízátemelő bevédése;

                                   Által-ér visszaduzzadása miatt nyúlgát építése a meder két oldalán kb. 1.000 méter hosszan;

                                   nyúlgát építése a 10. számú főúton a település Ny-i határától az Által-ér Dunaalmási zsilipig.

 

Neszmély:                  hét árvízi kapu bevédése.

 

Süttő:                         nyúlgátas védekezés a Templom téren;

                                   vasút alatti töltés átereszeinek az eltömítése.

 

Lábatlan:                   Panoráma Hotel bevédése nyúlgáttal;

                                    vasút alatti töltés átereszeinek az eltömítése.

 

Nyergesújfalu:          Bajóti patak visszaduzzadása miatt nyúlgát építése a meder két oldalán;

                                   védekezési munkák Eternit telep, Olimpia cukrászda, Duna utca.

 

Dömös:                      nyúlgát építése.

 

Pilismarót:                 Üdülőövezet bevédése.

 

 

Rendkívüli időjárási viszonyok

Rendkívüli időjárás alatt heves zivatart, felhőszakadást, széllökést, ónos esőt, valamint hófúvást értünk.

Az élet és a vagyonvédelem biztosítása érdekében az Országos Meteorológiai Szolgálat figyelmeztető rendszert működtet, melynek célja, hogy hiteles figyelmeztetési és riasztási információt biztosítson különböző időjárási elemekre vonatkozóan az operatív munkaszervek részére.

Katasztrófavédelem

Komárom-Esztergom megye 76 településéből a katasztrófavédelmi besorolás alapján 56 település rendkívüli időjárás által veszélyeztetett, ebből 1 I. osztályba, 18 II. osztályba és 37 III. osztályba lett sorolva.

A települések rendkívüli időjárás általi besorolásának térképi megjelenítést a Terv adattára tartalmazza.

 

RENDKÍVÜLI IDŐJÁRÁS

Fsz.

Járás

I. osztály

II. osztály

III. osztály

1.

Esztergom

-

10 település

8 település

-

53 964 fő

20 229 fő

2.

Kisbér

-

3 település

7 település

-

6 969 fő

8 266 fő

3.

Komárom

1 település

3 település

2 település

18 957 fő

11 338 fő

2 576 fő

4.

Oroszlány

-

-

4 település

-

-

5 504 fő

5.

Tata

-

-

9 település

-

-

36 268 fő

6.

Tatabánya

-

2 település

7 település

-

2 046 fő

81 838 fő

ÖSSZESEN

1 település

18 település

37 település

18 957 fő

74 317 fő

154 681 fő

MINDÖSSZESEN

56 település

247 955 fő

Nagy a hóbőség és az északi, északnyugati szél kapcsán gyakori a hófúvás a térségben, különösen a Bakonyalján és a Gerecse É; É-K-i völgyeiben.

A Komárom-Esztergom megye terültén az alábbi kritikus autópálya szakaszok, gyorsforgalmi utak, főutak találhatóak:

  • M1 autópálya „A” oldal 73 km szelvény - 92 kmszelvény közötti szakasz (Grébics pihenő - Ács-Bábolna pihenő):

A jelzett szelvények közötti pályaszakaszon az intenzív havazáshoz társuló erős É – ÉNy-i szél hóátfúvásokat eredményezhet.

  • M1 autópálya „B” oldal 58 km szelvény - 60 kmszelvény közötti szakasz (Tatabánya Újvárosi lehajtó/felhajtó - Turul Pihenő): 

A jelzett szelvények közötti pályaszakasz erősen meredek kialakítása miatt az útpályán jegesedés kialakulása problémákat okozhat. Az M1-es autópálya Magyarország legforgalmasabb útvonalának átlagosan 500 – 1500 gépjármű/óra az átbocsájtó képessége. Napszaktól és a kialakult esemény mértékétől függően az autópálya zárás végrehajtásáig 1000 – 3000 db gépjármű torlódhat fel.

  • 1. számú főút 41+950 km szelvénye és a 42+300 km szelvénye közötti szakasz (Szárliget-Tatabánya):

Az 1-es főútvonal a megye egyik legforgalmasabb útvonalának átlagosan 50 – 150 gépjármű/óra az átbocsájtó képessége. Napszaktól és a kialakult esemény mértékétől függően az főútvonalon 100 – 300 db gépjármű torlódhat fel. A jelzett szelvények közötti pályaszakaszon az intenzív havazáshoz társuló erős szél hóátfúvásokat eredményezhet.

  • 10. számú főút 46+527 km szelvénye és a 50+489 km szelvénye közötti szakasz (Tát-Nyergesújfalu):

Egyenes útpálya, mely teljesen nyitott mindkét oldalról, az útszakasz fákkal nem védett. Az intenzív havazáshoz társuló erős É – ÉNy-i szél hóátfúvásokat eredményezhet. Műszaki mentés esetén a kárhelyszín két irányból megközelíthető. Fennáll a teljes útzár veszélye, elterelő út nem áll rendelkezésre. A jelzett szelvények közötti pályaszakaszon az intenzív havazáshoz társuló erős szél hóátfúvásokat eredményezhet.

  • 13. számú főút 3+200 km szelvénye és a 5+400 km szelvénye közötti szakasz (Bartusek puszta - Csém összekötő), 9+700 km szelvénye és a 11+500 km szelvénye közötti szakasz (Kisigmánd - Autópálya):

A 13-as főútvonal a megye É-D-i útvonalának komáromi határátkelőhöz és az M1 autópályához csatlakozik, átlagosan 50 – 150 gépjármű/óra az átbocsájtó képessége. Napszaktól és a kialakult esemény mértékétől függően a főútvonalon 45 – 180 db gépjármű torlódhat fel. A jelzett szelvények közötti pályaszakaszon az intenzív havazáshoz társuló erős szél hóátfúvásokat eredményezhet.

  • 81. számú főút 38+100 km szelvénye és a 40+800 km szelvénye közötti szakasz (Bakonysárkány-Kisbér):

A 81-es főútvonal a megye É-D-i útvonalának átlagosan 40 – 100 gépjármű/óra az átbocsájtó képessége. Napszaktól és a kialakult esemény mértékétől függően a főútvonalon 80 – 150 db gépjármű torlódhat fel. A jelzett szelvények közötti pályaszakaszon az intenzív havazáshoz társuló erős szél hóátfúvásokat eredményezhet.

Katasztrófavédelem

A kritikus autópálya szakaszok, gyorsforgalmi utak, főutak beavatkozási feladatainak koordinációja a Komárom-Esztergom megyei „Intézkedési terv a rendkívüli közlekedési események kezelésére” alapján kerül végrehajtásra. 

A hóátfúvások által az elmúlt évek tapasztalatai alapján az alábbi utak, útszakaszok veszélyeztetettek, nehezen járhatók és esetenként lezárásra kerülhetnek:

 

  • Ácsteszér-Bakonyszombathely          8202
  • Ácsteszér-Aka                                   8227
  • Aka-Bakonysárkány                          8227
  • Császár-Vérteskethely                       8135
  • Szákszend-Nagyigmánd                    8144
  • Dad-Császár                                     8135
  • Tata-Kömlőd                                     8137
  • Pusztavám-Bokod                             8127
  • Környe-Oroszlány                             8119
  • Tatabánya-Környe                             8135
  • Tatabánya-Tarján-Héreg-Tát             1119
  • Bajna-Bajót                                       1125

 

A fenti utak járhatatlanná válása esetén az alábbi települések kerülhetnek hosszabb-rövidebb időre elzárásra a külvilágtól:

  • Mogyorósbánya
  • Nagysáp
  • Csolnok
  • Dág
  • Epöl
  • Tardos
  • Bajna
  • Tarján
  • Szomor
  • Vértestolna
  • Héreg
  • Dunaszentmiklós
  • Tárkány
  • Környe
  • Aka
  • Csatka
  • Súr
  • Bakonyszombathely
  • Bakonysárkány

 

 

Nagy kiterjedésű tüzek által okozott veszély

Magyarország geológiai, termőhelyi viszonyai következtében – természetvédelmi szempontból kedvező - mozaikos társulás-szerkezettel rendelkezik. Ez erdő- és vegetációtűz-védelmi szempontból – egyes jól körülhatárolható földrajzi területek kivételével - lehetetlenné teszi a tűzvédelmi klasszifikáció tájegység vagy megye szintű végrehajtását. A mozaikos társulás és korszerkezet miatt egy községhatáron belül is előfordul, hogy a terület egyik felén a tűz nemcsak a meglévő társulás ökológiai egyensúlyát, de a termőhely jelentős degradációját is okozhatja, míg a másik felén a tűz bekövetkezési és ökológiai kockázata jóval alacsonyabb.

Az erdei tüzek formái:

Az avartűz során a talaj felszínén lévő száraz növényi maradványok égnek. Szabálytalan irányban terjedve, általában sugárirányban haladva nő az égett terület. Gyorsan mozog,
500 m/óra sebességet is elérhet, különösen a tavaszi időszakban, amikor csak a felszínen lévő száraz anyag ég el, a felszín alatti, még nedves állapotú szerves anyag visszamarad. Terjedését már a gyenge légáramlat is befolyásolja. Főleg a fiatal, néhány éves erdősítésekben, az újulatban okoz komolyabb károkat, idősebb állományokban a talajból kiálló gyökereket, a gyökfőt károsíthatja.

A koronatűz és törzstűz általában az avartűzből keletkezik, és a lombsátorra is kiterjed. Az alsó, mélyre lelógó ágak, a cserjék, az elszáradt magaskórós gyomvegetáció vezeti fel a koronába a tüzet. Terjedését nagymértékben befolyásolja a szél, a meredek hegyoldal, a fenyőfák sebein keletkező gyantafolyás. Általában nyári időszakban keletkezik, nagy hőfejlődéssel jár, hatására a fák elszenesednek, elpusztulnak. A törzstűzből szétrobbanó égő gyanta hatására újabb avartüzek keletkezhetnek, így ugrásszerűen terjed.

A tőzegtűz során a talaj felső rétegében felhalmozódott bomlatlan szerves anyag ég többnyire láng nélkül. Erdő esetén a fák gyökerei, gyökfője ég meg, a fa állva elpusztul, vagy a mélyebbre hatoló tűz esetén kidőlve marad vissza a területen. Terjedési sebessége lassú, napi néhány cm-től néhány m-ig tehető. A talaj felszínén besüppedések jelzik a kiégett területek helyét.

Katasztrófavédelem

Komárom-Esztergom megye 76 településéből a katasztrófavédelmi besorolás alapján 37 település nagy kiterjedésű erdőtüzek által veszélyeztetett, ebből 13 II. osztályba és 24 III. osztályba lett sorolva.

A települések nagy kiterjedésű erdőtüzek általi besorolásának térképi megjelenítést a Terv adattára tartalmazza.

NAGY KITERJEDÉSŰ ERDŐTÜZEK

Fsz.

Járás

I. osztály

II. osztály

III. osztály

1.

Esztergom

-

11 település

11 település

-

68 350 fő

20 580 fő

2.

Kisbér

-

-

-

-

-

-

3.

Komárom

-

2 település

3 település

-

25 728 fő

7 111 fő

4.

Oroszlány

-

-

3 település

-

-

21 579 fő

5.

Tata

-

-

3 település

-

-

27 457 fő

6.

Tatabánya

-

-

4 település

-

-

73 591 fő

ÖSSZESEN

-

13 település

24 település

-

94 078 fő

150 318 fő

MINDÖSSZESEN

37 település

244 396 fő

 

 

Földtani veszélyforrások

Földtani veszélyforrás: a Föld felszíne és felszín alatti rétegei (földtani közeg, litoszféra) természetes állapotának, továbbá saját, illetve más környezeti elemekkel együttes folyamatainak a terület felhasználást korlátozó, vagy kizáró kockázata.

Katasztrófavédelem

Komárom-Esztergom megye 76 településéből a katasztrófavédelmi besorolás alapján 76 település veszélyeztetett a földtani veszélyek által, ebből 22 II. osztályba és 54 III. osztályba lett sorolva.

A települések földtani veszélyek általi besorolásának térképi megjelenítést a Terv adattára tartalmazza.

FÖLDTANI VESZÉLYEK

Fsz.

Járás

I. osztály

II. osztály

III. osztály

1.

Esztergom

-

12 település

12 település

-

68 400 fő

23 106 fő

2.

Kisbér

-

2 település

15 település

-

1 621 fő

18 265 fő

3.

Komárom

-

7 település

2 település

-

33 677 fő

5 418 fő

4.

Oroszlány

-

-

6 település

-

-

25 636 fő

5.

Tata

-

1 település

9 település

-

2 297 fő

36 268 fő

6.

Tatabánya

-

-

10 település

-

-

84 422 fő

ÖSSZESEN

-

22 település

54 település

-

105 995 fő

193 115 fő

MINDÖSSZESEN

76 település

299 110 fő

1. Szeizmológiai (földrengés)

Komáromtól a Balaton Északi csücskéig húzódó terület szeizmikusan Magyarország legaktívabb területe. A térségében a feszültség felhalmozódások eredményeképpen már 1599-től – Komárom – kezdődően hiteles adatok állnak rendelkezésünkre a kipattant földrengésekről.

Katasztrófavédelem

(forrás: http://www.seismology.hu/index.php/hu/szeizmicitas/szeizmicitas-es-foeldrengesveszely)

 

1759. Komárom            intenzitás IV                                                            

1763. Komárom            intenzitás IX                           (rengéssorozat)          

1783. Komárom            intenzitás VIII                        (rengéssorozat)          

1806. Komárom            intenzitás VII                                                           

1810. Mór                     intenzitás VI                           (rengéssorozat)          

1815. Mór                     intenzitás VI                           (rengéssorozat)

1822. Komárom            intenzitás VI

1851. Komárom            intenzitás VII

1985. Berhida               intenzitás VII                         (rengéssorozat)

2011. Oroszlány            intenzitás VI - VII

 

A térségben eddig regisztrált földrengések sekély fészekmélységűek voltak (5-10 km) ezért rendkívül károsak pl. az 1763-ban és 1783-ban kialakult IX-es, illetve VIII-as intenzitású (Európai Makroszeizmikus Skálán) földrengések Komárom városának 1/3-ad részét elpusztították, súlyos sérüléseket okozva a komáromi várban is. A rengések nagyságát mutatta, hogy szabadon érezték Zágráb, Belgrád és Lipcse városokban is! A rengésnek 63 halálos áldozata és 120 sérültje volt.

 

Valószínűsíthető, hogy a jelzett törésvonaltól délre eső területeken, kisebb-nagyobb szeizmológiai csendet követően, ismételt különböző intenzitású (mozgó fészekkel) földrengések kipattanásával kell számolni. Nagyobb rengéseknél nem zárható ki a kirendeltség területén is kisebb-nagyobb épületkár, személyi sérülés.

Belterületi pincerendszerek beszakadása, a természetes partfalak beomlása és földcsuszamlások bekövetkezése veszélyeztetettsége

A globális éghajlatváltozás következményei nagyon is egyértelműek: belvizek, áradások és földcsuszamlások, utak és vasúti pályák megsüllyedése, kiáradó patakok, utakon és kertekben hömpölygő víz, megrepedő, vagy megcsúszó házak és ezernyi személyes tragédia követi a folyamatos és kiszámíthatatlan mennyiségű esőzést.

A nagy mennyiségű csapadék hatására az altalaj, rétegeinek heterogén volta miatt az agyagos réteg megcsúszhat. Van ahol a löszfalak megmozdulásának van esélye. A korábbi pincék, illetve bányajáratok felett a beomlás veszélyeztet. A nagy mennyiségű csapadék hatására az talaj felső rétegét is magával ragadó víz sárfolyást eredményezhet.

Érintett települések:

Annavölgy Partfal  
BajnaAlápincézettPartfal  
BajótAlápincézettPartfal  
CsolnokAlápincézettPartfal  
DágAlápincézettPartfal  
Dorog PartfalFöldcsuszamlás 
DömösAlápincézettPartfal  
Dunaalmás PartfalFöldcsuszamlás 
DunaszentmiklósAlápincézettPartfal  
EpölAlápincézettPartfal  
EsztergomAlápincézettPartfalFöldcsuszamlás 
Ete Partfal  
GyermelyAlápincézettPartfal  
KesztölcAlápincézettPartfalFöldcsuszamlás 
Környe  Földcsuszamlás 
Lábatlan PartfalFöldcsuszamlás 
MáriahalomAlápincézett Földcsuszamlás 
Nyergesújfalu Partfal  
Oroszlány   Felszínsüllyedés
PiliscsévAlápincézettPartfalFöldcsuszamlás 
PilismarótAlápincézettPartfal  
Súr Partfal  
TarjánAlápincézett   
ÚnyAlápincézettPartfal  
Vértesszőlős Partfal  

2. Alábányászottság

A Dunántúli-középhegység és így a térség geológiai sajátossága, hogy az eocénben nagy területen vastag és viszonylag jó minőségű szén-, korábban, a krétában pedig kisebb kiterjedésű, de szintén műre való karsztbauxit telepek alakultak ki. A szén (és részben bauxit-) telepek a térségben a hegyek közötti medencékben, egykori öblözetekben helyezkednek el.

Vértessomlón 1780-ban indult meg a szénbányászat. Tatabányán 1894-től, Oroszlányban 1937-től folyik a kitermelés. A Tatabányai-szénmedence utolsó szénbányája 1986-ban zárt be. Ezt követően már csak ipari-lakossági célra emelnek ki vizet (Vízbánya).

A kiürült bányavágatokat nem hagyták üresen, a kor színvonalának megfelelő módszerekkel töltötték fel. A feltöltés nagymértékben megóvja a vágatokat a beomlástól, de a feltöltő anyag állaga miatt teljességgel nem zárható ki. A bányabeli fejtési üregeket kezdetben a külszínről leszállított kőzetanyaggal rakták be. Ez az úgynevezett „száraztömedékeléses” eljárás azonban igen tűzveszélyes volt. 1903-tól homokból és vízből álló „iszaptömedékeléses” eljárásra tértek át.

Alábányászott települések Komárom-Esztergom megyében:

Annavölgy, Bajót, Bokod, Csolnok, Dad, Dorog, Esztergom, Kesztölc, Környe, Mogyorósbánya, Nagysáp, Nyergesújfalu, Oroszlány, Sárisáp, Tatabánya, Tokod, Tokodaltáró, Vértessomló.

 

 

Veszélyes anyagok előállítása, felhasználása, tárolása

1. Felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem

Felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem: ahol a jelen lévő veszélyes anyagok mennyisége (beleértve a technológia irányíthatatlanná válása miatt várhatóan keletkező veszélyes anyagokat is) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 1. melléklet alapján meghatározható felső küszöbértéket eléri vagy meghaladja.

Katasztrófavédelem

Komárom-Esztergom megye 76 településéből a katasztrófavédelmi besorolás alapján 10 település veszélyeztetett a felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek által, ebből 5 I. osztályba, és 5 II. osztályba lett sorolva.

FELSŐ KÜSZÖBÉRTÉKŰ VESZÉLYES ANYAGOKKAL FOGLALKOZÓ ÜZEMEK

Fsz.

Járás

I. osztály

II. osztály

III. osztály

1.

Esztergom

4 település

-

-

50 270 fő

-

-

2.

Kisbér

-

-

-

-

-

-

3.

Komárom

1település

2 település

-

 18 957fő

5 836 fő

-

4.

Oroszlány

-

1 település

-

-

18 068 fő

-

5.

Tata

-

1 település

-

-

1 547 fő

-

6.

Tatabánya

-

1 település

-

-

66 791 fő

-

ÖSSZESEN

5 település

     5 település

-

69 227 fő

92 242 fő

-

MINDÖSSZESEN

10 település

161 469 fő

2. Alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem

Alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem: ahol a jelen lévő veszélyes anyagok mennyisége (beleértve a technológia irányíthatatlanná válása miatt várhatóan keletkező veszélyes anyagokat is) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 1. melléklet alapján meghatározható alsó küszöbértéket eléri vagy meghaladja, de nem éri el a felső küszöbértéket.

Katasztrófavédelem

Komárom-Esztergom megye 76 településéből a katasztrófavédelmi besorolás alapján 5 település veszélyeztetett az alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek által, ebből 5 II. osztályba lett sorolva.

ALSÓ KÜSZÖBÉRTÉKŰ VESZÉLYES ANYAGOKKAL FOGLALKOZÓ ÜZEMEK

Fsz.

Járás

I. osztály

II. osztály

III. osztály

1.

Esztergom

-

1 település

-

-

28 102 fő

-

2.

Kisbér

-

-

-

-

-

-

3.

Komárom

-

1 település

-

-

2 047 fő

-

4.

Oroszlány

-

-

-

-

-

-

5.

Tata

-

1 település

-

-

23 613 fő

-

6.

Tatabánya

-

    2 település

-

-

71 170 fő

-

ÖSSZESEN

-

5 település

-

-

124 932 fő

-

MINDÖSSZESEN

5 település

124 932 fő

Küszöbérték alatti üzem

Küszöbérték alatti üzem: egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon terület, ahol a Kat. végrehajtására kiadott jogszabály szerinti alsó küszöbérték negyedét meghaladó, de az alsó küszöbértéket el nem érő mennyiségben veszélyes anyag van jelen, valamint a külön jogszabályban meghatározott, kiemelten kezelendő létesítmények.

Katasztrófavédelem

Komárom-Esztergom megye 76 településéből a katasztrófavédelmi besorolás alapján 7 település érintett a küszöbérték alatti üzemek veszélyeztetése által és II. osztályba lett sorolva.

KÜSZÖBÉRTÉK ALATTI ÜZEMEK

Fsz.

Járás

I. osztály

II. osztály

III. osztály

1.

Esztergom

-

1 település

-

-

 4 036 fő

-

2.

Kisbér

-

-

-

-

-

-

3.

Komárom

-

3 település

-

-

23 134fő

-

4.

Oroszlány

-

1 település

-

-

 18 068 fő

-

5.

Tata

-

1 település

-

-

23 613 fő

-

6.

Tatabánya

-

1 település

-

-

4 379 fő

-

ÖSSZESEN

-

7 település

-

-

73 230 fő

-

MINDÖSSZESEN

7 település

73 230 fő

 

Nukleáris és radiológiai veszélyhelyzet

Komárom-Esztergom megyében nukleáris veszélyhelyzetet okozható létesítmények:

Paksi Atomerőmű                                          7030 Paks, Magyarország

Jaslovske Bohunice Nuclear Power Plant     91931 Jaslovske Bohunice, Szlovákia

Mohovce Nuclear Power Plant                      93539 Mochovce, Szlovákia

Dukovany Nuclear Power Plant                    675 50 Dukovany, Csehország

Krško Nuclear Power Plant                           8270 Krško, Slovenia

Katasztrófavédelem

Ezen atomerőművekben bekövetkezett események során szükségessé válhat a lakosság élelmiszerfogyasztásának korlátozása, a mezőgazdasági termelők és az élelmiszer-feldolgozó ipar ellenőrzése, tevékenységük szükség szerint szigorú rendeleti szabályozása, illetve korlátozása. A védekezés alapvetően a helyi termelésű élelmiszerek fogyasztásának előre megtervezett korlátozását jelenti a lenyelt sugárzó anyagok sztochasztikus hatásainak csökkentése céljából. A lakosság esetleges áttelepítése, az élelmiszerkorlátozás és a mezőgazdaságban foganatosítandó védelmi rendszabályok elrendelése a környezeti ellenőrzésen és élelmiszer minták elemzésén alapszik.

Nukleáris veszélyhelyzet idején a sürgős intézkedések meghozatala, valamint a kései időszak intézkedéseinek előkészítése érdekében a beavatkozási szinteket, valamint a főbb besugárzási útvonalakat figyelembe véve közvetlenül mérhető mennyiségekre (pl. gammadózis-teljesítményre, radioaktív felületi szennyezettségre) visszavezetett Származtatott Intézkedési Szinteket (SzISz) kell meghatározni. A SzISz-ek egy adott helyszínen viszonylag egyszerű mérőeszközökkel meghatározhatók, és alkalmazásuk az adott térségben az óvintézkedések bevezetésére irányuló döntéshozatalt jelentős mértékben elősegíti.

Számolni kell az illegálisan szerzett, a szállítási tevékenységek, valamint a mobil sugárforrásokkal kapcsolatos tevékenységek, például az ipari röntgenek sugárforrásai, nukleáris energiát alkalmazó műholdak vagy radiotermikus generátorok nem rendeltetésszerű működése során bekövetkezett eseményekkel.

Az így kialakuló veszélyhelyzetek általában alacsonyabb fenyegetettségi szintet jelentenek, de Komárom-Esztergom megye bármely területet érinthetik, ezért elhárításukra fel kell készülni.

 

 

Felszíni és felszín alatti vizek, ivóvízbázisok veszélyeztetettsége

Katasztrófavédelem

Komárom-Esztergom megye 76 településéből a katasztrófavédelmi besorolás alapján a felszíni és felszín alatti vizek sérülékenysége által 8 veszélyeztetett és III. osztályba lett sorolva.

FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK SÉRÜLÉKENYSÉGE

Fsz.

Járás

I. osztály

II. osztály

III. osztály

1.

Esztergom

-

-

2 település

-

-

3 790 fő

2.

Kisbér

-

-

1 település

-

-

5 348 fő

3.

Komárom

-

-

2 település

-

-

25 728 fő

4.

Oroszlány

-

-

1 település

-

-

 18 068 fő

5.

Tata

-

-

1 település

-

-

23 613 fő

6.

Tatabánya

-

-

1 település

-

-

66 791 fő

ÖSSZESEN

-

-

     8 település

-

-

143 338 fő

MINDÖSSZESEN

8 település

143 338 fő

 

 

Humánjárvány vagy járványveszély, valamint állatjárvány

Katasztrófavédelem

Komárom-Esztergom megye 76 településéből a katasztrófavédelmi besorolás alapján a járvány, járványveszély vagy állatjárvány által 5 veszélyeztetett és III. osztályba lett sorolva.

HUMÁNJÁRVÁNY, JÁRVÁNYVESZÉLY, VALAMINT ÁLLATJÁRVÁNY

Fsz.

Járás

I. osztály

II. osztály

III. osztály

1.

Esztergom

-

-

1 település

-

-

28 102 fő

2.

Kisbér

-

-

-

-

-

-

3.

Komárom

-

-

1 település

-

-

18 957 fő

4.

Oroszlány

-

-

1 település

-

-

18 068 fő

5.

Tata

-

-

1 település

-

-

23 613 fő

6.

Tatabánya

-

-

1 település

-

-

66 791

ÖSSZESEN

-

-

5 település

-

-

155 531

MINDÖSSZESEN

5 település

155 531 fő

 

 

A riasztási küszöböt elérő mértékű légszenyezettség

Katasztrófavédelem

Komárom-Esztergom megye 76 településéből a katasztrófavédelmi besorolás alapján a riasztási küszöböt elérő légszennyezettség által 3 veszélyeztetett és III. osztályba lett sorolva.

RIASZTÁSI KÜSZÖBÖT ELÉRŐ MÉRTÉKŰ LÉGSZENNYEZETTSÉG

Fsz.

Járás

I. osztály

II. osztály

III. osztály

1.

Esztergom

-

-

2 település

-

-

39 985 fő

2.

Kisbér

-

-

-

-

-

-

3.

Komárom

-

-

-

-

-

-

4.

Oroszlány

-

-

-

-

-

-

5.

Tata

-

-

-

-

-

-

6.

Tatabánya

-

-

1 település

-

-

66 791 fő

ÖSSZESEN

-

-

3 település

-

-

106 776 fő

MINDÖSSZESEN

3 település

106 776 fő

 

 

Veszélyes anyagok szállítása

A veszélyes áru szállítása komoly potenciális veszélyt jelent a környezetre. Az események leggyakrabban a szállító járművek nem megfelelő műszaki állapota, valamint a gépjárművezetők mulasztása, illetőleg a jármű közlekedési balesete miatt következnek be. A baleset következtében kiszabadult veszélyes anyag hatása függ a szabadba került anyag mennyiségétől, kémiai, fizikai tulajdonságaitól, biológiai hatásaitól, a baleset helyszínének lakott területtől való távolságától, a mikro-meteorológiai viszonyoktól.

Veszélyes áru közúti szállítása főleg az M1 autópályán, az 1-es, a 10-es, a 11-es, a 13-as és a 81-es főúton történik, több esetben lakot területeken keresztül. A Komáromi és az Esztergomi közúti határátkelőhelyeken veszélyes áru szállítása nem engedélyezett.

Veszélyes áruk vasúti szállítása a Budapest-Hegyeshalom-Rajka, a Komárom-Esztergom és a Komárom-Székesfehérvár vasútvonalakon történik.

Veszélyes áru vízi úton történő szállítása a Dunán kerül végrehajtásra.

Katasztrófavédelem

Komárom-Esztergom megye 76 településéből a katasztrófavédelmi besorolás alapján 23 település érintett a veszélyes áruk szállítási útvonala által, ebből 18 II. osztályba és 6 III. osztályba lett sorolva.

A veszélyes áruk szállítási útvonala által érintett települések térképi megjelenítést a Terv adattára tartalmazza.

 

VESZÉLYES ÁRUK SZÁLLÍTÁSI ÚTVONALA ÁLTAL ÉRINTETT TELEPÜLÉSEK

Fsz.

Járás

I. osztály

II. osztály

III. osztály

1.

Esztergom

-

7 település

4 település

-

57 786 fő

12 407 fő

2.

Kisbér

-

1 település

-

-

5 348 fő

-

3.

Komárom

-

4 település

1 település

-

31 564 fő

2 938 fő

4.

Oroszlány

-

1 település

-

-

18 068 fő

-

5.

Tata

-

3 település

1 település

-

26 429 fő

2 297 fő

6.

Tatabánya

-

2 település

-

-

71 170 fő

-

ÖSSZESEN

-

 18 település

6 település

-

210 365 fő

17 642 fő

MINDÖSSZESEN

24 település

228 007 fő

 

 

Villámárvíz

A villámárvizek általában természetes folyamatok hatására, többnyire csapadékhullás eredményeként alakulnak ki. Mesterséges gátak, vagy töltések átszakadása ugyanúgy okozhat hírtelen áradást. A villámárvizek klasszikus földrajzi területei a száraz, félszáraz éghajlatú vidékek, ahol az évi 50-500 mm közötti csapadékmennyiség jórészt egy-egy esőzés alkalmával zúdul le, egyúttal jelentősen átformálva a domborzatot. Az utóbbi időszakban a klíma ingadozása, valamint bolygónk növekvő népessége miatt sűrűn lakott településeken is megjelentek hasonló folyamatok. A villámárvizek egyik legfontosabb jellegzetessége az időbeni lefolyás rövidsége. A maximális vízállás kialakulása 30 és 360 perc között változik a nagy intenzitású és rövid ideig tartó csapadékeseményhez viszonyítva. Ez szinte lehetetlenné teszi az árvíz elleni védekezést, és jelentősen megnehezíti a megfelelő riasztási rendszer kialakítását és működését. A másik jellemző tulajdonságuk, hogy legtöbbször torrens, szupercellákból származó intenzív csapadékesemények által kiváltott hidrológiai események.

A mezőgazdasági kultúrától függően évszakos jelleggel alakulnak ki nyílt növényzettel alig fedett területek. A villámárvizek vizsgálata során egyértelmű összefüggést lehet megállapítani a kialakulása és a felszín hiányos vegetáció-borítottsága között.

A városi árvizek speciális altípusát képezik a villámárvizeknek, mert kialakulásuk az urbanogén térszínek elterjedésének köszönhető. A városi életmód velejárója a megnövekedett beépítés és a természetes felületek arányának visszaszorulása. Az aszfalt, beton és kövezett felszínek szinte tökéletesen vízzárónak tekinthető. Így a beszivárgás mértéke a nullához közelít, azaz minden csapadékesemény felszíni lefolyásként realizálódik.

A megye hegy- és dombvidékét (főleg II. éghajlati fő körzet, de számításba vehető az I-es éghajlati fő körzet is), az átszelő patakok szinte a megye összes települését veszélyeztetik, nagy intenzitású esők hatására. Az árhullám néhány óra alatt alakulhat ki, külterületen általában rét- és legelő területeket önt el és helyenként utakat, vasutakat, műtárgyakat is veszélyeztet.

A Duna vízgyűjtő területéhez tartozó megyei patakok: Bakony-ér, Concó, Által-ér, Bikol-patak, Lábatlani-patak, Rábl-patak, Bajóti-patak, Únyi-patak, Kenyérmezői-patak, Szentléleki-patak, Galla-patak.

Katasztrófavédelem

Komárom-Esztergom megye 76 településéből a katasztrófavédelmi besorolás alapján 56 település villámárvíz által veszélyeztetett, ebből 19 II. osztályba és 37 III. osztályba lett sorolva.

A települések villámárvíz általi besorolásának térképi megjelenítést a Terv adattára tartalmazza.

VILLÁMÁRVÍZ

Fsz.

Járás

I. osztály

II. osztály

III. osztály

1.

Esztergom

-

10 település

8 település

-

53 964 fő

20 229 fő

2.

Kisbér

-

3 település

7 település

-

6 969 fő

8 266 fő

3.

Komárom

-

     4 település

2 település

-

30 295 fő

2 576 fő

4.

Oroszlány

-

-

4 település

-

-

5 504 fő

5.

Tata

-

-

9 település

-

-

36 268 fő

6.

Tatabánya

-

2 település

7 település

-

2 046 fő

81 838 fő

ÖSSZESEN

-

19 település

37 település

-

93 274 fő

154 681 fő

MINDÖSSZESEN

56 település

247 955 fő