Tűzmegelőzési Szakterület

A Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként a hivatásos katasztrófa-védelmi szerv területi szervét (a továbbiakban: területi szerv) jelölte ki, amely:

a) lefolytatja a tűzvizsgálati eljárást,

b) tűzvizsgálati jelentést ad ki,

c) eljár a – (3) bekezdés f) pontjában meghatározott kivétellel – a tűzvédelmi szakvizsgáztatással összefüggő oktatásszervezői és tűzvédelmi szakvizsgáztatási tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásokban,

d) a polgári repülőterek tekintetében az (1) bekezdés a)–g) pontjában meghatározott esetekben eljár,

e) a kormányrendeletben meghatározott nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósítása során

ea) a beépített tűzjelző, tűzoltó berendezések létesítési és használatbavételi ügyeiben eljár,

eb) a jogszabályban rögzített tűzvédelmi hatósági egyeztetésekkel kapcsolatos eljárásokat lefolytatja,

f) a 3. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott építmények beépített tűzjelző, tűzoltó berendezések létesítési és használatbavételi ügyeiben eljár,

g) azon beépített tűzoltó berendezések létesítési és használatbavételi ügyeiben eljár, amelyek tervezése és kivitelezése jogszabályban, nemzeti szabványban teljes körűen nem szabályozott.

A Kormány első fokú tűzvédelmi szakhatóságként a területi szervet jelölte ki:

a) a kormányrendeletben meghatározott, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításához szükséges hatósági engedélyezési eljárásokban,

b) a polgári repülőtereket érintő közigazgatási hatósági eljárásokban,

c) az alábbi építmények építésügyi hatósági eljárásaiban:

ca) magas építmények,

cb) a 10 000 m² összesített szint alapterületűnél nagyobb középmagas építmények,

cc) a 2000 főnél nagyobb befogadóképességű művelődési, kulturális rendeltetésű közhasználatú építmények,

cd) az 5000 főnél nagyobb befogadóképességű sport rendeltetésű közhasználatú építmények,

ce) erőművek,

cf) fekvőbeteg ellátásra, továbbá mozgásukban korlátozattak elhelyezésére szolgáló középmagas építmények, amennyiben az elhelyezés 13,65 méter felett történik,

cg) metró és földalatti vasúti létesítmények,

ch) Országház, Országgyűlési Irodaház, Miniszterelnökség létesítményei.

TŰZMEGELŐZÉSI TERÜLETEN VÉGZETT HATÓSÁGI FELADATOK:

 „A tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról” szóló 44/2011. (XII. 5.) BM rendelet alapján valamennyi tűzvizsgálati eljárás hivatalból indul. Elsőfokú eljárást, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság folytatja le, még másodfokon az országos katasztrófavédelmi igazgatóság jár el. 

Az első fokon eljáró tűzvédelmi hatóság eljárása során helyszíni szemlét tart, melyről jegyzőkönyvet vesz fel. A szemle során fénykép és videofelvételeket készíthet, bizonyítékot lefoglalhat, szakértő közreműködésével mintavételezésre intézkedhet. A szemle során valamennyi tanút meghallgat, ha az ügyfél, vagy annak képviselője a helyszínen tartózkodik, meghallgatja. Az összegyűlt információk, bizonyítékok birtokában összefoglaló jelentést készít, mely átfogó szakmai képet ad, a tűz keletkezésével kapcsolatos valamennyi megállapításokról, valamint a következményekhez vezető valamennyi összefüggésekről.

A tűzvizsgálati eljárások célja olyan tapasztalatok megszerzése, következtetések levonása, amelyek alkalmasak a későbbi megelőzési ismeretek bővítésére, a mentési beavatkozási feltételek javítására, és hozzájárulnak a jogkövető magatartáshoz.

E tevékenységünket „a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól” szóló 2009. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: „76T”), „a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól” szóló 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet (továbbiakban: „45R”), és „a bejelentésköteles tűzvédelmi szolgáltatási tevékenységek megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól” szóló 50/2011. (XII. 20.) BM rendelet (továbbiakban: „50R”) előírásainak alkalmazásával végezzük. Eljárásaink során „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól” szóló 2004. évi CXL. törvényt alkalmazzuk, a fenti rendeletekben foglalt eltérésekkel.

A 45R 1. sz. melléklete tartalmazza azokat a foglalkozási ágakat, melyek tűzvédelmi szakvizsgához kötöttek. Ezekben a foglalkozási ágakban dolgozók és a munkájukat közvetlenül irányítók tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány birtokában végezhetik tevékenységüket.

Aki tűzvédelmi szakvizsgát kíván szervezni, annak oktatási tematikát kell összeállítania a belügyi közlönyben legutóbb kiadott törzsanyag alapján. Hatóságként az oktatási tematikát jóváhagyjuk és a kérelemhez mellékelt adatlapon feltüntetett adatokat honlapunkon feltüntetjük, az általunk kiadott nyilvántartási számmal együtt.

Aki vizsgáztatni szeretne tűzvédelmi szakvizsgákon, azoknak a rendeletben megszabott feltételek teljesülését igazoló dokumentumokat kell csatolniuk a kérelmükhöz.

Az előbb említett kérelmek illetékkötelesek. Az illeték aktuális mértékéről, az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény, a közigazgatási hatósági illeték mértékét megállapító része rendelkezik.

Tűzvédelmi szakvizsga szervezése bejelentés-köteles tevékenység. A 45R-ben meghatározott tartalommal és viszonyított idővel kell benyújtani a székhely szerint illetékes hatósághoz.

Megfelelő bejelentés esetén a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságnak lehetősége van a szakvizsga ellenőrzésére, ahol a bejelentésben foglaltak, valamint a rendelet előírásainak érvényre jutása a vizsgálat tárgya.

A jogszabálytól, vagy a bejelentéstől eltérő oktatásszervező, vagy vizsgáztató szankcióval súlytható.

Kiemelt beruházások

Külön jogszabályi felhatalmazás alapján eljárunk a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások esetén, elsőfokú tűzvédelmi hatósági jogkörben;

Az ezzel kapcsolatos jogköröket, a kiemelt beruházást megnevező kormányrendelet állapítja meg. „A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról” szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet alapján a kiemelt beruházásokkal kapcsolatos egyes hatósági hatáskörök is pontosításra kerültek.

 Területünkre vonatkozóan a legutóbb, a 60/2010. (III. 18.) Korm. rendelet állapított meg ilyen hatáskört.

A kiemelt beruházássá nyilvánítás, „a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről” szóló 2006. évi LIII. törvény alapján történik.

II. fokú tűzvédelmi hatósági tevékenység

A II. fokú hatósági jogkört a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságra a 261/2009. (XI. 26.) Korm. rendelet telepítette. A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság II. fokú hatóság minden olyan esetben, amikor a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok I. fokon hatóságként járnak el. Alapvető eljárások: Beépített automatikus tűzjelző és beépített automatikus tűzoltó berendezések létesítési és használatba vételi engedélyezési eljárásai, eltérési engedélyezési eljárások, hatósági ellenőrzések, tűzvédelmi kötelezés, tűzvédelmi bírság kiszabása, tűzvizsgálati eljárás valamint tűzeseteket követő hatósági bizonyítvány kiállítása.

TŰZMEGELŐZÉSI TERÜLETEN VÉGZETT SZAKHATÓSÁGI FELADATOK:

Kiemelt beruházások

Külön jogszabályi felhatalmazás alapján eljárunk a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások esetén, elsőfokú tűzvédelmi hatósági és szakhatósági jogkörben;

Az ezzel kapcsolatos jogkört kiemelt beruházássá nyilvánítását külön kormányrendelet állapítja meg, melyben a bevonandó szakhatóságok köre is meghatározásra kerül. A szakhatóságokat pontosan megnevezik. Területünkre vonatkozóan a legutóbb, a 60/2010. (III. 18.) Korm. rendelet állapított meg ilyen hatáskört.

Polgári célú pirotechnikai termékek felhasználása (tűzijáték), és tárolása 

A rendőrség szerveiről és a rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet 14/A. § (5) bekezdése alapján kötelezően bevonandó szakhatóság vagyunk tűzvédelmi szakkérdést illetően. A tűzijátékok engedélyezését a megyei rendőrkapitányságok végzik, megkeresésükre szakhatósági állásfoglalást bocsátunk ki. Szakhatósági előírásaink érvényesülését, a közös helyszíni bejárásokon ellenőrizzük. 

Termelt és szolgáltatott gázos vizek gázmentesítésének engedélyezése, 

A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) és (4) bekezdése, a 32/B. § (2) bekezdése, 32/c. §. (2) bekezdése által meghatározott eljárásokban hozott döntést hatóságunkkal közölni kell, a 32/E. § (7) bekezdése esetén bevonandó szakhatóságként járunk el, ahol a tűzvédelmi előírások érvényesülését ellenőrizzük, a „B” vagy „C” gázfokozatba tartozó termelt, vagy szolgáltatott vizek esetében.

Radioaktív anyag tárolás felhasználás engedélyezése

A szakhatósági tevékenységünk forrása az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. sz. melléklete alapján, a nyitott sugárforrások esetébenben kell tűzvédelmi szakhatóságként eljárnunk.

II. fokú szakhatósági tevékenység

A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság II. fokú szakhatóság minden olyan esetben, amikor a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok I. fokon szakhatóságként járnak el. Alapvető eljárások: építési engedélyezés, rendeltetésmód változás, használatbavétel, üzletműködési engedély, telephelyengedély. A másodfokú eljárások során szakmai jogszabályok és az általános és speciális eljárásjogi jogszabályok betartottságát vizsgáljuk. Szükség esetén az elsőfokon hozott állásfoglalást megváltoztatjuk, vagy helybenhagyjuk.

Településrendezés tervek és területrendezési tervmódosítási eljárásai

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9. § (2) bekezdése alapján lefolytatott első körös, úgynevezett előzetes véleményezési eljárás, a 9. § (3) bekezdése szerinti második körös eljárásban, az úgynevezett jóváhagyási szakaszban, a 9. § (4) bekezdése szerinti egyeztető tárgyalás, valamint a 9/A § szerinti gyorsított eljárásokban véleményező szakhatóságként járunk el. Véleményt, észrevételt az előbb felsorolt eljárási szakaszok mindegyikében adunk ki. Az előbb említett törvény 9. § (8) bekezdése alapján a település polgármestere megküldi az elkészült terveket, építési szabályzatot valamennyi közreműködő részére.