A Tatabányai Hivatásos Tűzoltóparancsnokságról

A Tatabányai Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság története egészen az 1800-as évek végéig nyúlik vissza, és megalakulása szervesen összefügg a település várossá fejlődésével is. Hogy miért? Mert a jelenlegi megyeszékhely, Tatabánya, a századfordulón gyakorlatilag még nem is létezett, ugyanis a helyén több kis község állt egymáshoz nagyon közel. 

Alsógalla, Felsőgalla és Bánhida községek megalakították saját önkéntes tűzoltó egyesületeiket, majd a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. bányáinak megnyitásával létrejött a gyári tűzoltóság is. 

A kis települések összevonásával és Tatabánya megyeszékhellyé nyilvánításával, 1948-ban érett meg a gondolat a város vezetőiben egy különálló, mentő tűzvédelemmel foglalkozó szervezet létre hozására, mely végül 1949-ben realizálódott a Tatabányai Szénbányáknál két tűzoltóőrs felállításával. A Tatabányai Tűzoltó Alosztály-parancsnokság végül 1953-ban költözött a laktanyába, melyet a hivatásos tűzoltók jelenleg is használnak.

Az alosztály-parancsnokság megalakítása előtt az önkéntes tűzoltó egyesületek saját községeikben, míg a tűzoltó őrsparancsnokságok főleg a bányák és a hozzá tartozó épületek körül láttak el tűzvédelmi feladatokat. A tűzoltóság létrejöttével azonban a működési terület is megnőtt, először a tatai és bicskei járás településivel, majd később az oroszlányi járással. 

A működési terület napjainkban sem kizárólag a megyére korlátozódik, hiszen a környező megyékben vannak olyan települések, ahová elhelyezkedésükből adódóan a tatabányai tűzoltók érnek ki leghamarabb. 

Az 1970-es évekre a tűzoltóknak háromszor annyi tűzesettel kellett megbirkózni, mint a kezdetekkor. Ez a szám mára a sokszorosára növekedett. A kiemelkedő esetszám maga után vonta a készenléti állomány és a gépjárműpark kibővítését is. A 90-es évek elején megépült új szertárban kaptak helyet a különleges szerek, mint a vízszállító, a daru és a magasból-mentő, míg a régi szertárban a gépjárműfecskendők, az erdőszer és a műszaki mentőszer várja a riasztást.

A 2000-es évek elején újra bővült a laktanya, ezúttal sportcsarnokkal és uszodával, mely kettős célt szolgált. Elsősorban a tűzoltók fizikai állóképességének növelését, szinten tartását, másrészt az otthonosság érzését, amely talán képes enyhíteni a beavatkozásokkal járó stressz hatást. 

A tűzoltóság több, mint 70 éves működése alatt számos jelentős tűzoltói beavatkozást igénylő esemény történt, már a kezdeti években is: 1950-ben a bánya XII-es aknájában a sújtólég és szénporrobbanás, 1972-ben a Síkvölgyi kuratórium tetőtüze, 1989-ben a Komáromi Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat tatai keverőüzemében kitört tűz, 1990-ben a felgyújtott majki Vígadó Étterem, mely benzinkutat is veszélyeztetett, 2003-ban a tatabányai II. erőműben a futószalag tűz, míg 2013-ban az Otto Fuchs tatabányai üzemében kapott lángra egy hengerező gép.

Azonban nemcsak a tűz ad munkát a tűzoltóknak. A város mellett elhaladó M1-es autópályán rendszeresen történnek balesetek, míg nagyobb esőzések alkalmával akár homokzsákolás, akár vízszivattyúzás szükséges, lehet rájuk számítani. Bár nem a tatabányai tűzoltóság működési területe, mégis több dunai árvíznél segítették komáromi társaik és a lakosság védekezési munkálatait. Komoly kihívást jelentett a 2013-as márciusi hóhelyzet, ahol az autópályán és közutakon rekedt embereket kellet kiszabadítaniuk a hó fogságából.

Jelenleg egy szolgálati csoportban 18 tűzoltó várja a riasztást, 2 gépjárműfecskendő, egy vízszállító, egy műszaki mentő, egy erdőszer, egy magasból mentő és egy műszaki mentő daru közreműködésével. A megye legnagyobb tűzoltóságaként, a legnagyobb működési területtel a megye összes vonulásának a felét a tatabányai tűzoltók riasztásai teszik ki. 

A komoly, magas fokú stresszel járó beavatkozások mellett azonban jut idő a szakmai fejlődésre és a megmérettetésekre. A tatabányai tűzoltók rendszeresen vesznek részt műszaki mentő versenyen kiváló helyezéseket elérve (2018. évtől műszaki mentő kategóriában folyamatosan a dobogó élén végeztek). Mindig rendelkezésre állnak legyen szó szakmai bemutatókról, karácsonyfa állításról vagy akár pályaválasztási kiállításról.

Széchenyi 2020 Kohéziós Alap