Vis maior támogatás


I. Általános szabályok

1. A "vis maior" meghatározása

A vis maior olyan, alapvetően a természeti erők által okozott esemény, amelynek bekövetkezése előre nem kiszámítható, és jellemzően az emberi beavatkozás kevés ahhoz, hogy elhárítsa.

A vis maior támogatás rendszerének részletes szabályait a 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelet tartalmazza.

2. Ki igényelhet vis maior támogatást?

A vis maior támogatás az önkormányzatok, valamint kistérségi társulások részére nyújtható, védekezési többletkiadás, valamint a kötelező önkormányzati feladatot ellátó önkormányzati ingatlanokban esett károk részbeni helyreállításának támogatására.

A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás.

Magánszemélyek nem igényelhetnek vis maior támogatást!

3. Milyen esetben igényelhet támogatást az önkormányzat?

1. Az előre nem látható természeti vagy más eredetű erők által okozott veszély miatt szükségessé váló, indokolt védekezés esetileg helyreállítás többletkiadásainak támogatására.

2. Önkormányzati tulajdonban lévő:

  • utak, hidak, kompok károsodása,
  • pince- vagy partfalomlás, földcsuszamlás,
  • oktatási, kulturális, szociális vagy egészségügyi intézmények épület károsodása,
  • igazgatási, valamint egyéb kötelező feladatok ellátását szolgáló intézmények épületeinek károsodása,
  • ár- és belvízvédelmi vízilétesítmények,
  • közmű és műtárgyai károsodása esetében felmerülő helyreállítási költségek támogatására.

Támogatás – pince-, illetve partfalomlás, valamint földcsuszamlás kivételével – csak a káresemény bekövetkezését megelőző állapot visszaállítására igényelhető.

4. A nem támogatható kérelmek

1. Nem támogathatók azon kérelmek, amelyeknél a védekezési költségek biztosítása és a jelzett károk helyreállítása az önkormányzattól a rendelkezésére álló források alapján elvárható.

2. Nem igényelhető a támogatás:

  • tárgyi eszközök beszerzésére,
  • megelőző munkálatokra,
  • fejlesztésekre,
  • rovar- és kártevőirtás költségeire,
  • folyó jellegű működési kiadásokra.

3. Nem számolható el költség az alábbi tárgyi eszközök vásárlására:

  • szivattyú és tartozékok,
  • áramfejlesztő,
  • szivattyútömlő,
  • mobiltelefon,
  • háztartási gépek (pl.: kávéfőző),
  • berendezések,
  • bútorok,
  • informatikai eszközök,
  • üzemanyag kanna.

A védőfelszerelés (esőkabát, gumicsizma, munkavédelmi kesztyű, pormaszk, stb.) szerszámok (ásó, kapa, lapát, stb.) beszerzése alapvetően a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzet időszakában támogatható, a védekezés jellege és a résztvevők számának függvényében.

A vagyonvédelem érdekében javasoljuk az önkormányzatok részére, hogy a védekezés során használt eszközöket jól látható módon jelöljék meg (pl. feltűnő színű festék).

4. Nem elszámolható folyó jellegű működési kiadás:

  • a bérköltség (személyi kiadások alól kivételt képez a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok egyéb központi forrásból meg nem térülő túlóraköltsége és a hivatásos katasztrófavédelmi szervek egyetértésével alkalmazott polgári védelmi szakalegységek egyéb központi forrásból meg nem térülő költsége),
  • a kiküldetés díja,
  • irodaszerek,
  • nem alapvető élelmiszerek (szeszes italok, cigaretta, üdítő, édesség),
  • mobiltelefon költség,
  • rezsi költség,
  • karbantartási-javítási (gépkocsi javítás, elektromos berendezések javítása, alkatrészek),
  • szerviz költségek,
  • takarítószerek,
  • bontási költség, gázpalack, naptej, lakat, festék,
  • menetlevél alapján nem közvetlenül a védekezéshez kapcsolódó szállítás díjak,
  • falugondnoki szolgálattal járó költségek, parkosítás, gallyazás, fakivágás, takarítás, közterület karbantartása, őrzés.

II. A támogatás igénylésének folyamata

1. A bejelentés

A támogatás igénylésének feltétele, hogy az önkormányzat az esemény bekövetkezésétől, védekezési kiadások esetén a védekezés megkezdésétől számított 7 napon belül a Rendelet 1. melléklet A) része szerinti adatlapon elektronikusan az ebr42 rendszerben (http://ebr42.otm.gov.hu/palyazat/), továbbá faxon (06-1/441-1235) bejelentést tegyen a Belügyminisztérium részére.

Védekezési költségek esetén a miniszter a bejelentést – a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyidejű értesítésével – követően haladéktalanul megkeresi az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot (Budapesten a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot), amely az 1. melléklet A) része szerinti adatlap lezárását követő 7 napon belül a 2. melléklet szerinti adatlapon - elektronikusan az ebr42 rendszerben - tájékoztatást nyújt a bejelentés valódiságáról, a vis maior esemény jellegéről, a védekezési munkálatok szükségességéről.

A káresemény körülményeinek igazolására a katasztrófavédelmi igazgatóság helyszíni vizsgálatot is folytat.

2. A helyszíni vizsgálatok

Mind a védekezési többletköltségek támogatására, mind a kötelező feladatot ellátó önkormányzati tulajdonú ingatlanok helyreállítása során a bejelentést követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül a területileg illetékes fővárosi és megyei Kormányhivatal által koordinált bizottság helyszíni vizsgálatot végez.

Az előzetes helyszíni vizsgálatban részt vesz a területileg illetékes fővárosi és megyei Kormányhivatal, a katasztrófavédelmi igazgatóság,

továbbá szükség szerint;

  • illetékes vízügyi igazgatóság,
  • Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ.

Az előzetes helyszíni vizsgálaton készült 3. melléklet A) része szerinti jegyzőkönyvet elektronikusan - az ebr42 rendszerben - kell kiállítani.

Pince- vagy partfalomlás vagy földcsuszamlás esetében a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter által kinevezett Pince- és Partfalveszély Elhárítási Szakértői Bizottság a bejelentéstől számított 20 napon belül a káreseményt a helyszínen megvizsgálja, veszélyességi kategóriába sorolja és megállapításait a 3. melléklet B) része szerinti adatlapon az ebr42 rendszerben elektronikusan rögzíti, majd erről faxon tájékoztatja az önkormányzatot.

3. A kérelem benyújtása

Az önkormányzatnak a vis maior esemény bejelentését követően kővetően 40 nap áll a rendelkezésére, hogy a támogatási kérelmét a kötelező mellékletek csatolásával benyújtsa papír alapon egy eredeti és két másolati példányban a Magyar Államkincstárnak, továbbá egy másolati példányban a területileg illetékes fővárosi és megyei Kormányhivatalnak.

Formai követelmények:

  • előírt kötelező mellékletek,
  • az eredeti példány minden oldala szignóval van ellátva,
  • a megfelelő helyen cégszerűen aláírt,
  • összefűzött, minden oldalán szerepel az ebr42 igénylésazonosító,
  • az ebr42 rendszer szerinti igénylésazonosító számonként külön-külön pályázatként kerül benyújtásra.

A támogatási kérelem benyújtási időpontja:

  • a postai kézbesítés esetén a postára adás napja,
  • személyes kézbesítés esetén a támogatási kérelem Magyar Államkincstár általi átvételének napja.

A benyújtási határidő meghosszabbítására nincs lehetőség, annak elmulasztása jogvesztő!

III. Az előleg lehetősége

A települést érintő különösen súlyos természeti károk mérséklésére a védekezési, helyreállítási támogatás részben, előleg formájában azonnali segítségnyújtásként is folyósítható a miniszter előzetes döntésével, a Magyar Államkincstár felé történő utalványozással, a kedvezményezettet terhelő elszámolási kötelezettséggel.

Az önkormányzat az előleg iránti kérelmét – legfeljebb a támogatási kérelem lezárásáig – az ebr42 rendszerben az 1. melléklet B) része szerinti adatlapon rögzíti. A kitöltött és lezárt 1. melléklet B) része szerinti adatlapot aláírást követően faxon (06-1/441-1235) el kell juttatni a minisztérium részére. A minisztérium az előlegigény beérkezését követően – a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyidejű értesítésével – haladéktalanul megkeresi az illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, amely az ebr42 rendszerben az 1. melléklet C) része szerinti adatlap kitöltésével haladéktalanul, de legkésőbb 3 napon belül javaslatot tesz a folyósítandó előleg összegére.

A helyreállításhoz kapcsolódó előleg az 1. melléklet B) része szerinti adatlapon jelzett, előzetesen becsült helyreállítási költségek legfeljebb 15%-ának megfelelő összeg lehet, amellyel az első teljesítésarányos kifizetéssel egyidejűleg kell elszámolni.

A védekezési költségekhez kapcsolódó előleg az 1. melléklet B) része szerinti adatlapon jelzett, előzetesen becsült védekezési költségek legfeljebb 50%-ának megfelelő összeg lehet.

A jogtalanul igénybe vett előleg összeg után az önkormányzat, vagy többcélú kistérségi társulás a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamatot fizet a jogtalan igénybevétel napjától a visszafizetés napjáig!

IV. A támogatás mértéke

1. Az igényelhető és megítélhető támogatás maximális mértéke a védekezési és helyreállítási költségek támogatására vonatkozó vis maior kérelem esetén alapesetben az elismert költségek 70%-a.

2. Az önkormányzat az alapesettől magasabb, de legfeljebb a helyreállítási, védekezési költségek 90%-ának megfelelő mértékű támogatást igényelhet, továbbá a miniszter az alaptámogatási mértéknél magasabb támogatást nyújthat abban az esetben, ha az önkormányzat:

  • a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló kormányrendelet mellékletében szerepel, vagy
  • 2009-ben és 2010-ben az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatásában részesült, vagy
  • teljesítőképességét a felmerült károk helyreállítása jelentősen meghaladja, feltéve, hogy a vis maior esemény rövid időszakon belül ismétlődő természeti vagy időjárási csapások következményeként alakult ki, és az adott térségben több települést is érintett.

A többcélú kistérségi társulás az alapesettől magasabb mértékű támogatást igényelhet, továbbá a miniszter magasabb mértékű támogatást nyújthat abban az esetben, ha a társulás a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet 2. mellékletében szereplő kistérségben jött létre.

3. A védekezéssel összefüggő, elismerhető költségekhez az érintett önkormányzatnak 100%-os támogatás adható, amennyiben azok a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzet időszakában keletkeztek. A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvény melléklete szerinti kötelező feladatot ellátó, önkormányzati tulajdonú építmények helyreállításához 100%-os támogatás illeti meg az önkormányzatot, amennyiben az esemény időpontjában adósságrendezési eljárás alatt áll

V. A döntéshozatal

A támogatási igényekről a miniszter dönt a Belügyminisztériumba való beérkezést követő 90 napon belül

  • a területileg illetékes fővárosi és megyei Kormányhivatal,
  • az államháztartásért felelős miniszter, véleményével,

valamint amennyiben szükséges, a káreseményhez kapcsolódó közfeladatokért felelős fejezetet irányító szerv szakmai javaslatának kikérésével.

A támogatásról hozott miniszteri döntés ellen fellebbezés benyújtására nincs lehetőség.

VI. A támogatás folyósítása

A miniszteri döntést követően a védekezési költségekhez kapcsolódó támogatásokat a minisztérium utalványozása alapján a Magyar Államkincstár folyósítja.

A helyreállítási költségekre jóváhagyott támogatás a Magyar Államkincstárhoz benyújtott, a teljesítést igazoló számla vagy egyéb teljesítést igazoló dokumentum alapján – előleg igénybevétele esetén az előleg felhasználásával történő elszámolást követően – vehető igénybe.

VII. A támogatás elszámolása

Helyreállítás esetében az elszámolás elfogadását megelőzően a területileg illetékes fővárosi és megyei Kormányhivatal, valamint – a káresemény jellegétől függően szükség szerint –

  • a Katasztrófavédelmi Igazgatóság,
  • a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság,
  • a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ és
  • a Pince- és Partfalveszély-Elhárítási Szakértői Bizottság

képviselőiből álló bizottság – az elszámolás benyújtását követő 30 napon belül – a helyszínen ellenőrzést folytat, amelyről – intézkedési javaslatok megtételével – 7 napon belül értesíti a Magyar Államkincstárt.

A támogatási kérelem odaítélésének és folyósításának felülvizsgálata során az ellenőrzés kitér a dokumentumok vizsgálatán túl a teljesítés valódiságára, cél szerinti felhasználására is. Ennek során ellenőrzésre kerül, hogy:

  • A különféle vásárolt szolgáltatások számláihoz (pl. szivattyúzás, földmunka, fuvar, stb.) csatolt dokumentumok tartalmazzák-e a gépüzemórát, az egyéb fajlagos mutatókat, valamint jelzik-e a kenés, az üzemanyag feltöltés, a karbantartás, és a gépkezelő csere állás idejét, stb. Amennyiben jellemző, dokumentált-e a gép telepítésének helye, valamint szerepel-e az elszámolásban minden más, a teljesítés valódiságát igazoló információ.
  • A beszerzett termék, az elszámolt szolgáltatás díjtételének nagyságrendje arányos-e az elvégzett munka jellegével és körülményeivel, a helyben szokásos piaci árral.
  • Fuvarozás, szállítás igénybe vételénél az elszámolás alapja igazodik-e a munka jellegéhez (tonna/km, fordulónkénti díj, üzemóra díj).
  • A védekezés során étkeztetés biztosításánál, és más szakmai feladatok végzésénél (szállás, fuvar, munkagép igénybevétel stb.) - ha arra lehetőség van - elsődlegesen saját intézményeik és gazdasági társaságaik kapacitását vették-e igénybe.
  • A védekezési naplóban feltüntetett adatok (pl. létszám, stb.) összhangban van-e a számlákon, bizonylatokon feltüntetett adatokkal.
  • A teljesítés utólagos felülvizsgálatához a védekezési napló vezetése megfelelő informáltságot biztosít-e.

VIII. A Rendelet hatályba lépését megelőző kérelmekkel kapcsolatos rendelkezések

A 2010. december 31-ét megelőzően, az ebr42 rendszerben elektronikusan rögzített bejelentésekre és támogatási kérelmekre a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 8/2010. (I. 28.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

A 2010. december 31-étől a 9/2011. (II.15.) Korm. rendelet hatályba lépéséig (2011. február 18.) az ebr42 rendszerben elektronikusan rögzített bejelentések elbírálására a 2011. évi rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

Jogszabályi háttér

Az előirányzat felhasználása vonatkozásában alkalmazandó jogszabályok:

  • a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény
  • a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
  • az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény
  • a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény
  • az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet
  • a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
  • a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
  • a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet
  • a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI.30.) Korm. rendelet
  • Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
  • a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet
  • a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 8/2010. (I. 28.) Korm. rendelet
  • a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelet