Villámárvíz


A villámárvizek általában természetes folyamatok hatására, többnyire csapadékhullás eredményeként alakulnak ki. Mesterséges gátak, vagy töltések átszakadása ugyanúgy okozhat hírtelen áradást. A villámárvizek klasszikus földrajzi területei a száraz, félszáraz éghajlatú vidékek, ahol az évi 50-500 mm közötti csapadékmennyiség jórészt egy-egy esőzés alkalmával zúdul le, egyúttal jelentősen átformálva a domborzatot. Az utóbbi időszakban a klíma ingadozása, valamint bolygónk növekvő népessége miatt sűrűn lakott településeken is megjelentek hasonló folyamatok. A villámárvizek egyik legfontosabb jellegzetessége az időbeni lefolyás rövidsége. A maximális vízállás kialakulása 30 és 360 perc között változik a nagy intenzitású és rövid ideig tartó csapadékeseményhez viszonyítva. Ez szinte lehetetlenné teszi az árvíz elleni védekezést, és jelentősen megnehezíti a megfelelő riasztási rendszer kialakítását és működését. A másik jellemző tulajdonságuk, hogy legtöbbször torrens, szupercellákból származó intenzív csapadékesemények által kiváltott hidrológiai események.

 

A mezőgazdasági kultúrától függően évszakos jelleggel alakulnak ki nyílt növényzettel alig fedett területek. A villámárvizek vizsgálata során egyértelmű összefüggést lehet megállapítani a kialakulása és a felszín hiányos vegetáció-borítottsága között.

 

A városi árvizek speciális altípusát képezik a villámárvizeknek, mert kialakulásuk az urbanogén térszínek elterjedésének köszönhető. A városi életmód velejárója a megnövekedett beépítés és a természetes felületek arányának visszaszorulása. Az aszfalt, beton és kövezett felszínek szinte tökéletesen vízzárónak tekinthető. Így a beszivárgás mértéke a nullához közelít, azaz minden csapadékesemény felszíni lefolyásként realizálódik.

 

A megye hegy- és dombvidékét (főleg II. éghajlati fő körzet, de számításba vehető az I-es éghajlati fő körzet is), az átszelő patakok szinte a megye összes települését veszélyeztetik, nagy intenzitású esők hatására. Az árhullám néhány óra alatt alakulhat ki, külterületen általában rét- és legelő területeket önt el és helyenként utakat, vasutakat, műtárgyakat is veszélyeztet.

 

A Duna vízgyűjtő területéhez tartozó megyei patakok: Bakony-ér, Concó, Által-ér, Bikol-patak, Lábatlani-patak, Rábl-patak, Bajóti-patak, Únyi-patak, Kenyérmezői-patak, Szentléleki-patak, Galla-patak.

 

Komárom-Esztergom megye 76 településéből a katasztrófavédelmi besorolás alapján 56 település villámárvíz által veszélyeztetett, ebből 19 II. osztályba és 37 III. osztályba lett sorolva.

 

A települések villámárvíz általi besorolásának térképi megjelenítést a Terv adattára tartalmazza.

 

VILLÁMÁRVÍZ

Fsz.

Járás

I. osztály

II. osztály

III. osztály

1.

Esztergom

-

10 település

8 település

-

53 964 fő

20 229 fő

2.

Kisbér

-

3 település

7 település

-

6 969 fő

8 266 fő

3.

Komárom

-

     4 település

2 település

-

30 295 fő

2 576 fő

4.

Oroszlány

-

-

4 település

-

-

5 504 fő

5.

Tata

-

-

9 település

-

-

36 268 fő

6.

Tatabánya

-

2 település

7 település

-

2 046 fő

81 838 fő

ÖSSZESEN

-

19 település

37 település

-

93 274 fő

154 681 fő

MINDÖSSZESEN

56 település

247 955 fő