Veszélyes üzemek


2012. január 1-jén hatályba lépett a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény, melynek IV. fejezete foglalkozik a veszélyes ipari létesítményekkel. A törvény hatálya kiterjed a Magyarország területén működő veszélyes anyagokkal foglalkozó felső, alsó küszöbértékű és küszöbérték alatti üzemekre, létesítményekre, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésében, az ellenük való védekezésben érintett közigazgatási szervekre és gazdálkodó szervezetekre, helyi önkormányzatokra, természetes személyekre.

Az Iparbiztonsági Szakterület feladata a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekkel kapcsolatos engedélyezés, felügyelet és ellenőrzés. A lakosság, valamint a környezeti érték védelmét szem előtt tartva, a veszélyes üzemek azonosítása az új szabályozás szerinti küszöbérték alatti üzemekre, kiemelten kezelt létesítményekre is kiterjesztésre kerül.

Veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény: olyan, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem területén lévő – föld alatti vagy föld feletti – technológiai vagy termelésszervezési okokból elkülönülő műszaki egység, ahol egy vagy több berendezésben (technológiai rendszerben) veszélyes anyagok előállítása, felhasználása, szállítása vagy tárolása történik, magában foglal minden olyan felszerelést, szerkezetet, csővezetéket, gépi berendezést, eszközt, iparvágányt, kikötőt, a létesítményt szolgáló rakpartot, kikötőgátat, raktárt vagy hasonló – úszó vagy egyéb – felépítményt, amely a létesítmény működéséhez szükséges. [2011. évi CXXVIII. tv. 3. § 27.]

Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem: egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon terület egésze, ahol egy vagy több veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményben – ideértve a közös vagy kapcsolódó infrastruktúrát is – veszélyes anyagok vannak jelen a törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott küszöbértéket elérő mennyiségben, és ennek alapján alsó vagy felső küszöbértékűnek minősül. [2011. évi CXXVIII. tv. 3. § 28.]

Alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem: ahol az 1. melléklet alapján meghatározható alsó küszöbértéket elérő vagy meghaladó, de a felső küszöbértéket el nem érő mennyiségben veszélyes anyagok vannak jelen. [219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet. 1. § 1.]

Felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem: ahol a jelen lévő veszélyes anyagok mennyisége az 1. melléklet alapján meghatározható felső küszöbértéket eléri vagy meghaladja. [219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet. 1. § 2.]

Küszöbérték alatti üzem: egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon terület, ahol e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti alsó küszöbérték negyedét elérő vagy meghaladó, de az alsó küszöbértéket el nem érő mennyiségben veszélyes anyag van jelen, valamint a külön jogszabályban meghatározott, kiemelten kezelendő létesítmények. [2011. évi CXXVIII. tv. 3. § 14.]

Kiemelten kezelendő létesítmények:

  • a veszélyes anyagok, veszélyes hulladékok üzemen kívüli csővezetéken történő szállításának létesítményei, beleértve a szállító vezetékeket, szivattyú-, kompresszor- és elosztó állomásokat; kivéve a lakossági gázellátás elosztó vezetékeit és azok létesítményeit, valamint a szénhidrogén-bányászat gyűjtővezetékeit 400 mm névleges átmérő alatt;
  • az 1. melléklet 2. táblázatában szereplő veszélyes tulajdonságok valamelyikével rendelkező veszélyes hulladékok égetéssel történő ártalmatlanítással foglalkozó létesítmények, amennyiben nem tartoznak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körébe;
  • azon üzemek, amelyek területén klór vagy ammónia legalább 1000 kg mennyiségben van jelen, amennyiben nem tartoznak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körébe. [219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet. 1. § 3.]

Üzemeltetői feladatok

A felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemnek biztonsági jelentést kell  készítenie a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X.20.) Korm. rendelet 3.mellékletében meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően. Az alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője a 4. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek
megfelelő biztonsági elemzést készít, és az abban foglaltak szerint köteles működni.

A biztonsági jelentésben vagy a biztonsági elemzésben az üzemeltető bemutatja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset megelőzésével és annak hatásai elleni védekezéssel kapcsolatban kialakított fő célkitűzéseit, valamint azt az üzemi szervezeti és eszközrendszert, amely biztosítja az egészség és a környezet magas fokú védelmét.

Tartalmi és formai követelményeit a rendelet 8. melléklete írja le. A küszöbérték alatti üzem üzemeltetője – ha számára a hatóság előírja – a biztonságos üzemeltetés bizonyítása érdekében a veszélyek azonosítására, a feltárt veszélyek megelőzésére és elhárítására az 5. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő súlyos káresemény elhárítási tervet készít,melynek védendő adatokat nem tartalmazó változatát is benyújtja a veszélyes tevékenység végzéséhez,folytatásához szükséges katasztrófavédelmi engedély iránti kérelme mellékleteként a hatóság részére.

Önkormányzati feladatok

A hatóság a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés megküldésével értesíti a  veszélyeztetett települések polgármestereit a veszélyeztetett fővárosi kerületek polgármestereit, valamint a fővárosban a főpolgármestert az új veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem építésével, vagy a már működő, veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem jelentős változtatásával kapcsolatos engedélyezési eljárás megindításáról.
A veszélyes anyaggal foglalkozó üzem telephelye szerint illetékes polgármesternek az üzemeltetővel és a hatósággal együttműködve a 219/2011. (X.20.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint biztosítania kell, hogy a lakosság véleményt nyilváníthasson a fenti engedélyezési eljárásokra vonatkozó katasztrófavédelmi engedély kiadása előtt.

 

 


Biztonsági dokumentációk felülvizsgálata:

A már megszokottakon túl az üzemeltetőknek a biztonsági dokumentációkat soron kívül felül kell vizsgálni veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset bekövetkezését követően (R. 11. § (2) d)). A belső védelmi terv felülvizsgálatát legalább háromévenként, továbbá a biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés soros és soron kívüli felülvizsgálata esetén kell elvégezni (R. 20. § (2)), mely eljárásban a hatóságnak 21 napos ügyintézési határidő áll a rendelkezésére.

Településrendezési tervezéssel kapcsolatos módosítások:

A hatóság a biztonsági elemzés, biztonsági jelentés alapján, annak feltételek nélküli elfogadását követően külön döntésben jelöli ki a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem körüli veszélyességi övezet határait (R. 28. § (1)). Az övezet határait a polgármester köteles figyelembe venni a kijelölt területen történő esetleges fejlesztések során, függetlenül attól, hogy az a településszerkezeti tervben már feltüntetésre került-e (R. 28. § (3)). A veszélyességi övezetben történő fejlesztésekről a fejlesztés engedélyezése előtt a polgármesternek minden esetben kezdeményeznie kell az illetékes népegészségügyi hatóság, környezetvédelmi hatóság, természetvédelmi hatóság, bányahatóság, vízvédelmi hatóság, vízügyi hatóság, továbbá a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem és a fejlesztéssel érintett települési önkormányzat képviselőiből álló bizottság létrehozását (R. 29. § (1)).

Megszűnt tehát a katasztrófavédelmi hatóság által adható állásfoglalás lehetősége. A polgármesternek biztosítania kell továbbá, hogy a fejlesztéssel kapcsolatos döntés meghozatalakor a bizottság állásfoglalást és az érintett nyilvánosság észrevételeit a tervezett fejlesztés kialakításakor kellő mértékben figyelembe vegyék (R. 29.§ (5)).