Pedagógus továbbképzés






A katasztrófavédelmi tanfolyamnak két, egymással összefüggő célja van:

A pedagógus munkájának elengedhetetlen része, hogy a felügyelete alá tartozó gyerekeket, fiatalokat megvédje a veszélyektől. Ezt a feladatát akkor tudja sikeresen teljesíteni, ha elsőként saját, ezirányú ismereteit bővíti, így magabiztosabbá, határozottabbá válik, erősödik veszélyhelyzeti döntéshozó képessége. A tanfolyam egyrészt ezeknek az ismereteknek a megszerzését biztosítja, másrészt felkészíti a pedagógust arra, hogy képes legyen a veszélyhelyzeti ismereteket diákjai számára átadni.

A továbbképzésen résztvevők megismerkednek a katasztrófavédelem rendszerével, a veszély- és katasztrófatípusokkal, a veszélyhelyzetben követendő magatartási szabályokkal, a lakosságfelkészítés, -tájékoztatás, riasztás eszközeivel, módszereivel, a veszélyhelyzeti kommunikáció és magatartás szabályaival és az egyéni védőeszközök használatával.

Megismerik a tűzoltóság múltját, jelenét, a tűzmegelőzési és hatósági előírásokat, a tűz jellemzőit, a tűzoltás lehetőségeit. A biztonságos életmódra történő felkészítést más témakörök bevonásával igyekszünk teljes körűvé tenni: környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi, elsősegély-nyújtási és pánikelkerülési ill. kezelési ismeretek, baleset-megelőzési tudnivalók, tudatos fogyasztóvá és energia-felhasználóvá válás ismérvei, a rendőrség és a honvédség szerepvállalása az ifjúság katasztrófavédelmi felkészítésében. A képzés során tapasztalt szakemberek előadásain és gyakorlati bemutatókon sajátíthatják el a hallgatók a biztonság-kultúra különböző területeinek ismereteit. A gyakorlati bemutatókon megismerik a riasztási jeleket, a védőeszközök használatát, a kimenekítési csomag összeállításának szempontjait és a tűzriadó-terv készítésének szabályait, sőt a kézi tűzoltókészülékek használatát is. A veszélyhelyzeti ismeretek témakörének a pedagógiai munkájukba történő beépítését segítik azok a gyakorlati útmutatók, amelyek a veszélyhelyzeti nevelő-oktató program megvalósulását mutatják be tanórai keretek között, valamint a tanórán kívüli tevékenységek, programok lebonyolítása során. Áttekintik a katasztrófavédelmi nevelést, oktatást, tanulást segítő kiadványokat és gyakorlati útmutatókkal segítséget kapnak a munkafüzetek használatához. Új témakörként szerepel a katasztrófavédelmi témakör pályázati lehetőségei, a pályázati adatbank és a minisztériumi pályázatkövető bemutatása.

A tanfolyam végén a hallgatók zárótesztet írnak, amellyel ellenőrizhető a megszerzett tudás. A tesztet azonnal értékeljük, így lehetőséget adunk a pedagógusoknak a tisztázatlan kérdések megbeszélésére. A képzést követően a teszteket abból a szempontból is értékeljük, hogy mely témaköröket milyen szinten sikerült a hallgatóknak elsajátítani.

A Tanúsítványokat postai úton juttatjuk el a résztvevőkhöz, miután összesítettük a hiányzásokat, amely nem lehet több az összes óraszám 10 %-nál, valamint értékeltük a záróteszteket, amelyeknek „megfelelt” szintet kellett elérni, mely minimum 70 %-os eredményességet jelent.
 

 

TEMATIKA katasztrófavédelmi pedagógus-továbbképzés

 

 
40 óra (30 előadás, 10 gyakorlati foglalkozás)
 

A tematikai egységek megnevezése A foglalkozás
típusa
Óraszám
1. A katasztrófavédelem rendszere Előadás (ea) 1
2. A katasztrófák típusai, veszélyhelyzetek ea 1
3. Minősített időszakok ea 1
4. Seveso Irányelvvel kapcsolatos ismeretek ea 1
5. Lakosságfelkészítés ea 1
6. Lakosságvédelem, egyéni védelem ea 1
7. Lakosságvédelem, csoportos védelem ea 1
8. Riasztás, tájékoztatás, mentésszervezés ea 1
9. Veszélyhelyzeti kommunikáció ea 1
10. Gyakorlat
  • Riasztási jelek felismerése
  • Védőeszközök használata
  • Kimenekítési csomag összeállítása
Gyakorlat 2
11. A tűzoltóság múltja és jelene ea 1
12. Tűzmegelőzés, hatósági előírások ea 1
13. A tűz jellemzői ea 1
14. Speciális tűzesetek ea 1
15. a tűzriadó végrehajtásának szabályai ea 1
16. A tűz jellemzői, oltási lehetőségei ea 1
17. Gyakorlat
  • Tűzriadó-terv készítése
  • Kézi tűzoltókészülékek használata
Gyakorlat 2
18. Elsősegély-nyújtási ismeretek ea 2
19. Tömegpánik, pánikelkerülési mechanizmusok ea 2
20. Elsősegély-nyújtás a gyakorlatban
  • Égési sérülések, vérzések
  • Az izületek és csontok sérülései: rándulás, ficam, törés
Gyakorlat 3
21. A katasztrófavédelem ifjúságfelkészítési munkája ea 1
22. A nevelés-oktatási intézmények alapdokumentumai ea 1
23. A biztonságkultúra határainkon túl ea 1
24. Oktatás-módszertan gyakorlat
  • A veszélyhelyzeti nevelő-oktató program megvalósulása
  • A katasztrófavédelmi nevelést, oktatást, tanulást segítő kiadványok és használatuk
  • Pályázati lehetőségek a katasztrófavédelmi témakörben
Gyakorlat 3
25. A környezetvédelem és a katasztrófavédelem kapcsolata I. ea 1
26. A környezetvédelem és a katasztrófavédelem kapcsolata II. ea 1
27. A fogyasztóvédelem a fiatalok biztonságának szolgálatában ea 1
28. Az energiatudatosság, -takarékosság, -biztonság, mint a fiatalok biztonságkultúrájának része ea 1
29. Baleset-megelőzés, biztonságos környezet ea 1
30. A balesetvédelem alapja, rendszere, felügyelete ea 1
31. A fiatalok biztonságkultúrájának fejlesztésében résztvevő társszervek (a Magyar Honvédség, a rendőrség) ea 1
32. Számonkérés, értékelés ea 1
 



A pedagósusok árvízi helyzetre történő felkészítése - 2011 április-május
 

 

2011 április-májusában, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság – a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságokkal együttműködésben – országszerte árvízi helyzetre történő pedagógus-felkészítést szervezett. A továbbképzés megyei (fővárosban kerületi) szintű, kifejezetten az adott területre jellemző sajátosságokra összpontosító lebonyolításának elsődleges célja az volt, hogy az árvíz-veszélyeztetett területeken élő és tanító általános iskolai pedagógusok célirányos, árvízi veszélyhelyzet kihirdetése esetén tanúsítandó magatartásformákkal történő felkészítése, továbbá az alkalmazandó szükséges és elégséges ismeretek biztosítása az elmúlt évek tavaszi árvízi tapasztalatainak tükrében a lehető legszélesebb körben megvalósuljon.

 

 

Az elmúlt évek és a 2010. évi árvíz tapasztalatai alátámasztják, hogy a lakosság felkészítése indokolt, egyértelműen látható, hogy a pedagógusok felismerték a tavalyi veszélyhelyzetek súlyát és a 2010-ben kihirdetett veszélyhelyzetek területein mutatták a legnagyobb érdeklődést a felkészítés iránt.

 

 

A felkészítéseken országszerte 922 fő pedagógus vett részt.

 

 

A megyei igazgatóságok szerint a felkészítésről alapvetően pozitív vélemény formálódott. A pedagógusok elismerik a felkészítés fontosságát és jelentőségét. Az elhangzott előadásokat informatívnak, érthetőnek és figyelemfelkeltőnek találták, a képzés minőségét és hasznosságát az eddigi években tapasztalt kezdeményezésekhez képest jobbnak és eredményesebbnek minősítették. Több megyében tapasztalható az ilyen típusú felkészítési módszer iránti jelentősebb érdeklődés. A végrehajtás során láthatóvá vált, hogy a tapasztalat alapú, helyi sajátosságokat hangsúlyozó módszer célravezetőbb, a pedagógusok megítélése szerint az ilyen keretek között elsajátított ismereteket könnyebb átadni az ifjúság részére (pl.: osztályfőnöki óra keretében).

 

 

A felkészítések szervezésébe a Magyar Polgári Védelmi Szövetség (MPVSZ) területi szervezetei bevonásra kerültek, az egyéb szervezetekkel való együttműködést illetően a megyék szabadon dönthettek. A végrehajtásról szóló beszámolók alapján a legtöbb helyen az MPVSZ területi szervezetei és a polgármesterek megszólítására került sor, de több megye aktívan vonta be a vízügyi igazgatóságokat és a helyi médiákat egyaránt (pl.: Heves megyében az Agria TV adásában vágatlan formában adták le a felkészítésen elhangzott előadásokat).

 

 

A felkészítések – előre megadott tematika alapján – minden esetben egyfajta konzultációs fórummal zárultak, melyek célja a közvetlen kérdésfeltevés és válaszadáson túl a pedagógusok véleményének, javaslatainak, igényeinek felmérése volt. A tapasztalatok az alábbiak szerint foglalhatók össze:

 

  • az eddigi képzések iránti alacsony érdeklődés oka az anyagi források hiánya,
  • a pedagógusok (intézményvezetők) a rövid, legfeljebb egy napos, helyi szinten szerveződő felkészítéseket támogatják,
  • jelentős a módszertanilag elismert kiadványok iránti kereslet,
  • a katasztrófavédelmi szervezet iskolákban történő személyes és közvetlen megjelenésére van igény,
  • az iskolai rendezvényeken (pl.: gyermeknap) való részvétellel a katasztrófavédelem a gyerekek mindennapjainak részévé válna,
  • a veszélyhelyzeti ismeretek Nemzeti Alap Tantervbe történő modulszerű beépítése indokolt.

 

Összességében megállapítható, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek gyakorisága és a 2010. május-júniusi árvízi helyzet az ország nagy részén ráirányította a figyelmet a veszélyhelyzeti felkészítések jelentőségére és hasznosságára.