Nagy kiterjedésű tüzek által okozott veszély


Magyarország geológiai, termőhelyi viszonyai következtében – természetvédelmi szempontból kedvező - mozaikos társulás-szerkezettel rendelkezik. Ez erdő- és vegetációtűz-védelmi szempontból – egyes jól körülhatárolható földrajzi területek kivételével - lehetetlenné teszi a tűzvédelmi klasszifikáció tájegység vagy megye szintű végrehajtását. A mozaikos társulás és korszerkezet miatt egy községhatáron belül is előfordul, hogy a terület egyik felén a tűz nemcsak a meglévő társulás ökológiai egyensúlyát, de a termőhely jelentős degradációját is okozhatja, míg a másik felén a tűz bekövetkezési és ökológiai kockázata jóval alacsonyabb.

 

Az erdei tüzek formái:

Az avartűz során a talaj felszínén lévő száraz növényi maradványok égnek. Szabálytalan irányban terjedve, általában sugárirányban haladva nő az égett terület. Gyorsan mozog,
500 m/óra sebességet is elérhet, különösen a tavaszi időszakban, amikor csak a felszínen lévő száraz anyag ég el, a felszín alatti, még nedves állapotú szerves anyag visszamarad. Terjedését már a gyenge légáramlat is befolyásolja. Főleg a fiatal, néhány éves erdősítésekben, az újulatban okoz komolyabb károkat, idősebb állományokban a talajból kiálló gyökereket, a gyökfőt károsíthatja.

 

A koronatűz és törzstűz általában az avartűzből keletkezik, és a lombsátorra is kiterjed. Az alsó, mélyre lelógó ágak, a cserjék, az elszáradt magaskórós gyomvegetáció vezeti fel a koronába a tüzet. Terjedését nagymértékben befolyásolja a szél, a meredek hegyoldal, a fenyőfák sebein keletkező gyantafolyás. Általában nyári időszakban keletkezik, nagy hőfejlődéssel jár, hatására a fák elszenesednek, elpusztulnak. A törzstűzből szétrobbanó égő gyanta hatására újabb avartüzek keletkezhetnek, így ugrásszerűen terjed.

A tőzegtűz során a talaj felső rétegében felhalmozódott bomlatlan szerves anyag ég többnyire láng nélkül. Erdő esetén a fák gyökerei, gyökfője ég meg, a fa állva elpusztul, vagy a mélyebbre hatoló tűz esetén kidőlve marad vissza a területen. Terjedési sebessége lassú, napi néhány cm-től néhány m-ig tehető. A talaj felszínén besüppedések jelzik a kiégett területek helyét.

 

Komárom-Esztergom megye 76 településéből a katasztrófavédelmi besorolás alapján 37 település nagy kiterjedésű erdőtüzek által veszélyeztetett, ebből 13 II. osztályba és 24 III. osztályba lett sorolva.

 

A települések nagy kiterjedésű erdőtüzek általi besorolásának térképi megjelenítést a Terv adattára tartalmazza.

 

NAGY KITERJEDÉSŰ ERDŐTÜZEK

Fsz.

Járás

I. osztály

II. osztály

III. osztály

1.

Esztergom

-

11 település

11 település

-

68 350 fő

20 580 fő

2.

Kisbér

-

-

-

-

-

-

3.

Komárom

-

2 település

3 település

-

25 728 fő

7 111 fő

4.

Oroszlány

-

-

3 település

-

-

21 579 fő

5.

Tata

-

-

3 település

-

-

27 457 fő

6.

Tatabánya

-

-

4 település

-

-

73 591 fő

ÖSSZESEN

-

13 település

24 település

-

94 078 fő

150 318 fő

MINDÖSSZESEN

37 település

244 396 fő