Gyermek- és ifjúságfelkészítés 3x3-as akcióterve





A lakosságfelkészítés különböző területeinek összefogása, a feladatok intézményesítése, a tudatos és egymásraépülő ismeretek rendszerbe foglalása érdekében kidolgozásra került "A gyermek- és ifjúságfelkészítés 3x3-as akcióterve", amely az alábbiak szerint épül fel:

Az Akcióterv minden pillére (összesen 9) egyedi feladatokat és kötelezettségeket határoz meg, melyek teljesítésével a lehető legszélesebb körben biztosítható a gyermek- és fiatalkorúak veszélyhelyzeti ismereteinek kialakítása, bővítése. A legfőbb cél, hogy minden gyermeknek lehetőséget adhassunk arra, hogy a környezetükben jellemző, helyi veszélyekkel és az azokra adandó válaszokkal (magatartási formákkal) megismerkedjen, továbbá a katasztrófavédelmi szervekkel személyesen találkozhasson, mert így válhat a megelőzés és a biztonság a mindennapi életük szerves részévé.

I. Óvodától felnőttkorig

1. pillér – Tematikus oktatás: 3-18 éves korosztály részére az óvodai foglalkozásokba és az iskolai szaktantárgyakba tematikusan beépített veszélyhelyzeti ismeretek átadása. Mindig az életkori sajátosságokat és az annak megfelelően megszerzett általános/szaktantárgyi ismereteket kell figyelembe venni a témakörök kialakítása és a módszertan alkalmazása során. A tematikus oktatás megvalósítása érdekében széleskörűen kell felkészíteni a pedagógusokat, hogy az egyes szaktantárgyakhoz kapcsolhassák a veszélyhelyzeti ismereteket pl. természetismeret, földrajz, kémia, fizika órákon.

2. pillér – Önálló tanóra: közoktatási rendszerben az osztályfőnöki, vagy kifejezetten a katasztrófavédelmi ismeretekre fordítható tantervi óra, melynek keretében a tanóra teljes időtartama a veszélyhelyzeti ismeretek oktatását teszi lehetővé. Az ismeretek átadását szakember és szakfelszerelés biztosításával segíti a katasztrófavédelmi szervezet.

3. pillér – Gyakorlati nap: a tanórán kívüli keretek között megszervezett foglalkozás az iskolában, vagy azon kívül, melynek elsődleges célja az elméleti ismeretek gyakorlatba történő átültetése, akár az egyes helyszíneken történő ismeretbővítés, akár magatartási szabályok tényleges begyakorlása veszélyhelyzeti szituációk modellezése útján – ennek lehetséges színterei:

  • katasztrófavédelmi szervezetnél tett szakmai látogatások,
  • az iskola teljes állományának szervezett katasztrófavédelmi/közbiztonsági nap,
  • gyakorlatokon történő megfigyelő/aktív részvétel pl. katasztrófavédelmi-szakmai gyakorlaton való megfigyelői részvétel; az iskolai tűzriadó begyakorlása alkalmával,
  • egyes "veszélyes helyszín" megvizsgálása a helyi adottságoknak és lehetőségeknek megfelelően, pl. fürdésre kijelölt természetes víz, tűzgyújtásra kijelölt terület, tömegbefogadásra alkalmas létesítmény.

II. Pedagógusok és közreműködők

1. pillér – Pedagógus-továbbképzés: az akkreditáció megújításával, a szakmai tartalom aktualizálásával, a szervezés megyei szintre történő delegálásával költséghatékonyabb és célirányosabb felkészítések bevezetése és alkalmazása.

2. pillér – Pedagógus felsőoktatás: önálló tematika kialakítása a felsőoktatási intézmények részére, melyet igény szerint kiválaszthatnak és integrálhatnak oktatási programjaikba. A képzés célja, hogy a pedagógus a diploma megszerzésekor már rendelkezzen a szükséges ismeretekkel.

3. pillér – Civil szervezetek: a hazai civil szervezetek közül azon egyesületek, szövetségek megszólítása, amelyek valamilyen formában lakosságfelkészítési tevékenységet folytatnak. Bevonhatóak nemcsak a különböző formában végzett felkészítésekbe, de az ifjúsági versenyek lebonyolításába is, illetve – bizonyos esetekben – anyagi támogatást nyújthatnak (pl. Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács, Magyar Polgári Védelmi Szövetség, Magyar Tűzoltó Szövetség, TIT Hadtudományi és Biztonságpolitikai Közhasznú Egyesület).

III. "Sajátos témakörök"

1. pillér – Sajátos nevelési igényű gyermekek felkészítése: a társadalom azon tagjainak felkészítése, akik számára különösen fontos, hogy azonos színvonalú, de eltérő módszerekkel történő ismeretátadás valósuljon meg. A katasztrófavédelmi ismeretek körének kialakításába, továbbá az alkalmazandó módszertan meghatározásába indokolt bevonni a speciális intézményeket és szakmai szervezeteket, akik területi-helyi szerveik útján bevonhatók a tényleges végrehajtásba, pl. Vakok Állami Intézete, Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége, Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége, sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelő intézmények.

2. pillér – Mentorképzés: országszerte biztosítani kell a katasztrófavédelmi szakemberek jelenlétét a felkészítés megjelölt elemeiben, melynek nélkülözhetetlen résztvevői a megyei felkészítő mentorok. Alapvető célkitűzésünk, hogy a mentorok felkészítése, a szervezett kapcsolattartás, az intézményesített információ-megosztás és a közoktatás résztvevőivel való közvetlen együttműködés folyamatos és hosszú távon biztosítható legyen.

3. pillér – Családok felkészítése: a gyermekeken és a pedagógusokon keresztül el lehet jutni a szülőkhöz, közvetett módon formálni és erősíteni felelősségérzetüket tájékoztatók és családi-közösségi rendezvények (pl. I/3. pillér) útján.