Kritikus Infrastruktúra Védelem





A kritikus infrastruktúra fogalma az utóbbi évtizedben jelent meg a hazai szakmai életben és várhatóan teret hódit a köznyelvben is, ahogy a lakosság számára is ismertté és tudatossá válik a kritikus infrastruktúrák védelmének fontossága. 

Kritikus Infrastruktúra fogalma, kritériumai és kijelölése:

Kritikus infrastruktúrák alatt olyan, egymással összekapcsolódó, interaktív és egymástól kölcsönös függésben lévő infrastruktúra elemek, létesítmények, szolgáltatások, rendszerek és folyamatok hálózatát értjük, amelyek az ország (lakosság, gazdaság és kormányzat) működése szempontjából létfontosságúak és érdemi szerepük van egy társadalmilag elvárt minimális szintű jogbiztonság, közbiztonság, nemzetbiztonság, gazdasági működőképesség, közegészségügyi és környezeti állapot fenntartásában.

Kritikus infrastruktúrának minősülnek azon hálózatok, erőforrások, szolgáltatások, termékek, fizikai vagy információtechnológiai rendszerek, berendezések, eszközök és azok alkotó részei, melyek működésének meghibásodása, megzavarása, kiesése vagy megsemmisítése, közvetlenül vagy közvetetten, átmenetileg vagy hosszútávon súlyos hatást gyakorolhat az állampolgárok gazdasági, szociális jólétére, a közegészségre, közbiztonságra, a nemzetbiztonságra, a nemzetgazdaság és a kormányzat működésére.

A nemzeti kritikus infrastruktúra fogalma segítségével meghatározhatók a lakosság, gazdaság, kormányzat működése szempontjából kiemelkedő fontosságú ágazatok, alágazatok, azonban az egyes kritikus elemek beazonosításához további vizsgálatok, kritériumok szükségesek. Az infrastruktúra elemek kritikusságának, a kritikusság mértékének megítélését segíti például a sebezhetőség, veszélyeztetettség mértékét, az elem rendszerben betöltött szerepét, helyét vizsgáló kritériumok. Az Európai Unió létfontosságú infrastruktúrák védelméről szóló programja (EPCIP) a kritikusság megítélését az infrastruktúra működésének megszakadása, kiesése által okozott lehetséges következmények nagyságához, súlyosságához igazítja. Az egyes kategóriák tekintetében az alpontok, illetve a mérték megítélésénél alkalmazott értékek (pl. működésmegszakadás még kezelhető időtartama) kiválasztása ágazati sajátosságokat tükröz.

A következmény alapú kritikusság megközelítés a kritikus elemek kiválasztását befolyásoló vizsgálati tényezők: a kiesés, megszakadás területi és időbeli kiterjedése, a lehetséges következmények súlyossága alapján differenciál az elemek között. A kritikusság szintjének meghatározásához az összes kategória értékelésére szükség van a releváns infrastruktúra elemek vonatkozásában. Fontos ide kapcsolódó feladat a következmények elfogadható mértékének meghatározásával a kis kihatású, komoly zavarok és válsághelyzetek elhatárolása.

A következmények elemezhetők az alábbi kategóriák mentén:

Kiterjedés – a kritikus infrastruktúra valamely elemével kapcsolatos veszteséget azon földrajzi terület nagysága alapján számítják ki és osztályozzák, amelyet a veszteség vagy az adott szolgáltatás megszűnése érinthet – pl. nemzetközi, nemzeti, regionális szint.
 

Súlyosság – amely a társadalom, a gazdaság és a kormányzat esetében az infrastruktúra meghibásodásából vagy kieséséből fakadó hatás mértékét jelenti. A hatás mértékét a következőképpen lehet értékelni: nincs hatás, minimális, mérsékelt vagy jelentős.
 
Többek között a következő szempontok alkalmazhatók a nagyságrend megállapításához:

  • Társadalmi hatás: érintett lakosság, szolgáltatást igénybevevők száma;
  • Gazdasági hatás: a gazdasági veszteség jelentősége és/vagy a termékek
  • Környezeti hatás: a környezetre gyakorolt hatás, kár mértéke; Politikai hatás: állam és intézményei iránti bizalom csökkenése; állami
  • Közegészségügyi hatás: áldozatok, betegségek, súlyos sérülések száma;
  • Pszichológiai hatás: pl. vásárlói magatartás megváltozása; Kölcsönös függőségi hatás: az interdependenciák, kiemelt kapcsolódási
  • Alternatívák: annak vizsgálata, hogy adott infrastruktúra elem egyedi, nem vagy csak különösen nehezen helyettesíthető más elemmel.

Időbeli hatás – annak megállapítására szolgál, hogy egy adott infrastrukturális elemmel kapcsolatos veszteség mennyi idő elteltével fejthet ki jelentős hatást (pl. azonnal, 24–48 óra, egy hét, egyéb), illetve mennyi ideig tart, kezelhető a megsemmisülés vagy megzavarás hatása a társadalmi szolgáltatást nyújtó kritikus infrastruktúrák esetében. A kiesés időtartama a kritikusságot befolyásolja.

A kritikus infrastruktúra védelem célkitűzései 3 fő irányvonal szerint határozhatók meg:

  • megelőzés
  • felkészülés
  • ellenálló képesség kialakítása

A fentiek alapján kritikus infrastruktúraként értékelendők azon eszközök, rendszerek vagy ezek részei, amelyek elengedhetetlenek a létfontosságú társadalmi feladatok ellátásához, az egészségügyhöz, a biztonsághoz, az emberek gazdasági és szociális jólétéhez.

Kapcsolódó jogszabályok:

 

KIV ágazatok és alágazatok:

Energia ágazat:

  • Energia, villamosenergia-rendszer létesítményei (kivéve az atomerőmű nukleáris biztonságára és sugárvédelmére, fizikai védelmére, valamint biztosítéki felügyeletére vonatkozó szabályozás hatálya alá tartozó rendszerek és rendszerelemek)
  • kőolajipar
  • földgázipar

Agrárgazdaság:

  • mezőgazdaság
  • élelmiszeripar
  • elosztó hálózatok

Víz:

  • ivóvíz-szolgáltatás
  • felszíni és felszín alatti vizek minőségének ellenőrzése
  • szennyvízelvezetés és -tisztítás
  • vízbázisok védelme
  • árvízi védművek, gátak

Közbiztonság - Védelem:

  • rendvédelmi szervek infrastruktúrái
  • honvédelmi rendszerek és létesítmények

Közlekedési ágazat:

  • közúti közlekedés
  • vasúti közlekedés
  • légi közlekedés
  • vízi közlekedés
  • logisztikai központok

 

Egészségügy:

  • aktív fekvőbeteg-ellátás
  • mentésirányítás
  • egészségügyi tartalékok és vérkészletek
  • magas biztonsági szintű biológiai laboratóriumok
  • egészségbiztosítás informatikai rendszere

Pénzügy:

  • pénzeszközök, pénzügyi eszközök kereskedési, elszámolási, fizetési és teljesítést végző infrastruktúrái és rendszerei
  • bank- és hitelintézeti biztonság
  • készpénzellátás

Ipar:

  • veszélyes anyagok előállítása, tárolása és feldolgozása
  • veszélyes hulladékok kezelése és tárolása (kivéve radioaktív hulladékok kezelése és tárolása)
  • hadiipari termelés
  • ltóanyag- és gyógyszergyártás (kivéve nukleáris létesítmények)

 

Infokommunikációs technológiák:

  • információs rendszerek és hálózatok
  • eszköz-, automatikai és ellenőrzési rendszerek
  • internet-infrastruktúra és hozzáférés
  • vezetékes és mobil távközlési szolgáltatások
  • rádiós távközlés és navigáció
  • műholdas távközlés és navigáció
  • műsorszórás
  • postai szolgáltatások
  • kormányzati informatikai, elektronikus hálózatok

 

Jogrend- Kormányzat:

  • kormányzati rendszerek, létesítmények, eszközök
  • Közigazgatási szolgáltatások
  • igazságszolgáltatás