A jégen tartózkodás szabályai


Biztonságosan a jégen

 

  • A tartósan nulla fok alatti hőmérséklet következményeként megkezdődött az állóvizeken a jégképződés, azonban ezek felülete még nem eléggé szilárd, nem bír el nagy súlyt. A jégbeszakadások vége gyakran halálos kimenetelű, mert az emberek nem tudják, hogyan kell viselkedni, ha jégen tartózkodunk.
  • A part közelében a jég rendszerint vékonyabb, néha üreges, ezért könnyebben törik. Beszűküléseknél az áramlatok gyengíthetik a jeget, a meleg források különösen veszélyesek, mert nem mindig hoznak létre jégmentes helyeket, hanem csak elvékonyítják a jeget, és ez nem látható.
  • Sűrű hótakaró alatt a jég vékonyabb, mint a hómentes helyeken. Legalább 8-10 cm-es jégtakaró szükséges a biztonságos téli jeges sportoláshoz, de 12 cm-es jégvastagság esetén már biztonságban érezhetjük magunkat. A jég a tavakon, nyílt vizeken soha nem egyforma vastag, ezért ne kíséreljünk meg rajta átkelni.

 

A szabadvizek befagyott területe vonzó mind a felnőttek, mind a gyermekek számára, melyen biztonságosan tölthetjük el szabadidőnket, ha betartunk néhány szabályt:

  • Soha ne menjünk egyedül a jégre, ne álljunk szorosan egymás mellé nagy csoportban és lehetőleg folyamatosan mozogjunk, ne egy helyben ácsorogjunk.

A jég beszakadását rendszerint már előre jelzi a ropogás és a recsegés, valamint a jég felületének süllyedése. Ekkor a beszakadás még elkerülhető.

  • Ha ezeket tapasztaljuk, azonnal hasaljunk a jégre, lehetőleg arccal a part felé. Lassú, nyugodt mozdulatokkal kússzunk a part felé. Ha a jég beszakad, azonnal tárjuk szét karunkat és dőljünk előre, minden eszközzel gátoljuk meg, hogy a jégfelület alá csússzunk vagy lemerüljünk a vízbe.

 

A jég beszakadása esetén követendő magatartás

 

  • A jég beszakadását rendszerint már előre jelzi a ropogás és a recsegés és a jég felületének süllyedése. Ekkor a beszakadás esetleg még elkerülhető.
  • Azonnal hasaljunk a jégre (nagy fekvési felület), lehetőleg arccal a part felé. Lassú, nyugodt mozdulatokkal (mindig a lehető legnagyobb felfekvési felületen) kússzunk a part felé.
  • Ha a jég a korábbi előjelek nélkül szakad be, vagy túlságosan későn reagálunk és már beszakadt alattunk, azonnal tárjuk szét karunkat és dőljünk előre, minden eszközzel gátoljuk meg, hogy a jégfelület alá csússzunk vagy lemerüljünk a vízbe.
Ha a jégfelület alá kerülünk:
  •  Tartsuk nyitva a szemünket és nézzünk felfelé.
  • Ha a jég hóval fedett, a közelben levő jégtörés helyét a fénysugár alapján fel lehet ismerni. Ha a jeget nem fedi hó, a víz és a jég egyforma fénytörése miatt a jég beszakadásának helye csak igen nehezen ismerhető fel. Folyóvíz esetén az áramlás miatt a jég beszakadásának helyét valószínűleg akkor sem lehet már elérni, ha tudjuk, hogy hol van, a túlélés esélye ilyenkor igen csekély.
  • Próbáljunk meg a felsőtestünkkel újból a jégfelület fölé jutni. Végezzünk lábunkkal lökésszerű úszó mozdulatokat, a karunkkal és súlyáthelyezéssel segítsük a lábmunkát. Amennyiben így nem sikerül a jég fölé jutni, próbáljunk meg a jég beszakadásának helyével szembeni oldalon egyik lábunkkal a jég felületére jutni és ezután a kezünkre és lábunkra támaszkodva testünket oldalt a jégfelületre tolni.
  • Ha a jég újból beszakad, vágjunk magunknak utat a part felé, addig míg ki nem jutunk a partra vagy teherbíró jégfelülethez nem érünk. A víz hőmérséklete a jégfelület alatt 0-4 fok, vagyis már 20-30 másodperc után hidegsokk következhet be (vérkeringési zavarok, a szívműködés leállása).

Mások bajba kerülése esetén ne kezdjünk meggondolatlanul mentésbe, mert az csak tetézheti a bajt. Saját életünket kockáztathatjuk, és további beszakadásokat okozhatunk. Kérjünk segítséget!