Földtani veszélyforrások


Földtani veszélyforrás: a Föld felszíne és felszín alatti rétegei (földtani közeg, litoszféra) természetes állapotának, továbbá saját, illetve más környezeti elemekkel együttes folyamatainak a terület felhasználást korlátozó, vagy kizáró kockázata.

Komárom-Esztergom megye 76 településéből a katasztrófavédelmi besorolás alapján 76 település veszélyeztetett a földtani veszélyek által, ebből 22 II. osztályba és 54 III. osztályba lett sorolva.

 

 

A települések földtani veszélyek általi besorolásának térképi megjelenítést a Terv adattára tartalmazza.

 

FÖLDTANI VESZÉLYEK

Fsz.

Járás

I. osztály

II. osztály

III. osztály

1.

Esztergom

-

12 település

12 település

-

68 400 fő

23 106 fő

2.

Kisbér

-

2 település

15 település

-

1 621 fő

18 265 fő

3.

Komárom

-

7 település

2 település

-

33 677 fő

5 418 fő

4.

Oroszlány

-

-

6 település

-

-

25 636 fő

5.

Tata

-

1 település

9 település

-

2 297 fő

36 268 fő

6.

Tatabánya

-

-

10 település

-

-

84 422 fő

ÖSSZESEN

-

22 település

54 település

-

105 995 fő

193 115 fő

MINDÖSSZESEN

76 település

299 110 fő

 

1. Szeizmológiai (földrengés)

Komáromtól a Balaton Északi csücskéig húzódó terület szeizmikusan Magyarország legaktívabb területe. A térségében a feszültség felhalmozódások eredményeképpen már 1599-től – Komárom – kezdődően hiteles adatok állnak rendelkezésünkre a kipattant földrengésekről.

 

(forrás: http://www.seismology.hu/index.php/hu/szeizmicitas/szeizmicitas-es-foeldrengesveszely)

 

1759. Komárom            intenzitás IV                                                            

1763. Komárom            intenzitás IX                           (rengéssorozat)          

1783. Komárom            intenzitás VIII                        (rengéssorozat)          

1806. Komárom            intenzitás VII                                                           

1810. Mór                     intenzitás VI                           (rengéssorozat)          

1815. Mór                     intenzitás VI                           (rengéssorozat)

1822. Komárom            intenzitás VI

1851. Komárom            intenzitás VII

1985. Berhida               intenzitás VII                         (rengéssorozat)

2011. Oroszlány            intenzitás VI - VII

 

A térségben eddig regisztrált földrengések sekély fészekmélységűek voltak (5-10 km) ezért rendkívül károsak pl. az 1763-ban és 1783-ban kialakult IX-es, illetve VIII-as intenzitású (Európai Makroszeizmikus Skálán) földrengések Komárom városának 1/3-ad részét elpusztították, súlyos sérüléseket okozva a komáromi várban is. A rengések nagyságát mutatta, hogy szabadon érezték Zágráb, Belgrád és Lipcse városokban is! A rengésnek 63 halálos áldozata és 120 sérültje volt.

 

Valószínűsíthető, hogy a jelzett törésvonaltól délre eső területeken, kisebb-nagyobb szeizmológiai csendet követően, ismételt különböző intenzitású (mozgó fészekkel) földrengések kipattanásával kell számolni. Nagyobb rengéseknél nem zárható ki a kirendeltség területén is kisebb-nagyobb épületkár, személyi sérülés.

Belterületi pincerendszerek beszakadása, a természetes partfalak beomlása és földcsuszamlások bekövetkezése veszélyeztetettsége

A globális éghajlatváltozás következményei nagyon is egyértelműek: belvizek, áradások és földcsuszamlások, utak és vasúti pályák megsüllyedése, kiáradó patakok, utakon és kertekben hömpölygő víz, megrepedő, vagy megcsúszó házak és ezernyi személyes tragédia követi a folyamatos és kiszámíthatatlan mennyiségű esőzést.

A nagy mennyiségű csapadék hatására az altalaj, rétegeinek heterogén volta miatt az agyagos réteg megcsúszhat. Van ahol a löszfalak megmozdulásának van esélye. A korábbi pincék, illetve bányajáratok felett a beomlás veszélyeztet. A nagy mennyiségű csapadék hatására az talaj felső rétegét is magával ragadó víz sárfolyást eredményezhet.

Érintett települések:

Annavölgy

 

Partfal

 

 

Bajna

Alápincézett

Partfal

 

 

Bajót

Alápincézett

Partfal

 

 

Csolnok

Alápincézett

Partfal

 

 

Dág

Alápincézett

Partfal

 

 

Dorog

 

Partfal

Földcsuszamlás

 

Dömös

Alápincézett

Partfal

 

 

Dunaalmás

 

Partfal

Földcsuszamlás

 

Dunaszentmiklós

Alápincézett

Partfal

 

 

Epöl

Alápincézett

Partfal

 

 

Esztergom

Alápincézett

Partfal

Földcsuszamlás

 

Ete

 

Partfal

 

 

Gyermely

Alápincézett

Partfal

 

 

Kesztölc

Alápincézett

Partfal

Földcsuszamlás

 

Környe

 

 

Földcsuszamlás

 

Lábatlan

 

Partfal

Földcsuszamlás

 

Máriahalom

Alápincézett

 

Földcsuszamlás

 

Nyergesújfalu

 

Partfal

 

 

Oroszlány

 

 

 

Felszínsüllyedés

Piliscsév

Alápincézett

Partfal

Földcsuszamlás

 

Pilismarót

Alápincézett

Partfal

 

 

Súr

 

Partfal

 

 

Tarján

Alápincézett

 

 

 

Úny

Alápincézett

Partfal

 

 

Vértesszőlős

 

Partfal

 

 

 

2. Alábányászottság

A Dunántúli-középhegység és így a térség geológiai sajátossága, hogy az eocénben nagy területen vastag és viszonylag jó minőségű szén-, korábban, a krétában pedig kisebb kiterjedésű, de szintén műre való karsztbauxit telepek alakultak ki. A szén (és részben bauxit-) telepek a térségben a hegyek közötti medencékben, egykori öblözetekben helyezkednek el.

Vértessomlón 1780-ban indult meg a szénbányászat. Tatabányán 1894-től, Oroszlányban 1937-től folyik a kitermelés. A Tatabányai-szénmedence utolsó szénbányája 1986-ban zárt be. Ezt követően már csak ipari-lakossági célra emelnek ki vizet (Vízbánya).

A kiürült bányavágatokat nem hagyták üresen, a kor színvonalának megfelelő módszerekkel töltötték fel. A feltöltés nagymértékben megóvja a vágatokat a beomlástól, de a feltöltő anyag állaga miatt teljességgel nem zárható ki. A bányabeli fejtési üregeket kezdetben a külszínről leszállított kőzetanyaggal rakták be. Ez az úgynevezett „száraztömedékeléses” eljárás azonban igen tűzveszélyes volt. 1903-tól homokból és vízből álló „iszaptömedékeléses” eljárásra tértek át.

Alábányászott települések Komárom-Esztergom megyében:

Annavölgy, Bajót, Bokod, Csolnok, Dad, Dorog, Esztergom, Kesztölc, Környe, Mogyorósbánya, Nagysáp, Nyergesújfalu, Oroszlány, Sárisáp, Tatabánya, Tokod, Tokodaltáró, Vértessomló.