A megyei földrajza


Komárom-Esztergom megye a Dunántúl északi részén helyezkedik el, az északi szélesség 47º18’ - 47º49’, valamint a keleti hosszúság 17º53’ - 18º53’ között.

Keleten Pest megye, délen Veszprém és Fejér megye, nyugaton Győr-Moson-Sopron megye, északon a Duna folyam határolja a megyét, ami egyben az ország határa is Szlovákiával. Keleten a Visegrádi-hegység és a Pilis nyúlik be a megye területébe. Megyénk nagy részét a Gerecse hegység alkotja, amely a Pilisvörösvár-Dorog, valamint a Tata-Bicske törésvonal között helyezkedik el. Ezek a törésvonalak ÉNy-DK-i irányúak. A megye déli részét a Vértes hegység északi nyúlványai foglalják el. Ezt a hegységet a Móri-árok választja el a Bakonytól. A Vértes hegységtől északra terül el a Bársonyosi dombvidék, mely fokozatosan ereszkedik a Kisalföld térszintjére.

A Vértes morfológiailag alacsony tönkhegység, növényzetét összefüggő erdőtakaró borítja. A hegység északnyugati oldala nedvesebb, zárt völgyeiben gyertyános-tölgyes erdők húzódnak, míg a tetőkön a több csapadék következtében bükkösöket találunk.

A Gerecse hegységet a Pilistől a Dorog-Pilisvár közötti árok, a Budai-hegységtől a Zsámbéki-medence választja el. Északról a Duna folyam Tát-Dunaalmás közötti szakasza szegélyezi. Nyugaton az Által-ér völgyével jelölt szerkezeti vonal választja el a Kisalföld süllyedékétől. Délnyugaton összefügg a Vértes-hegységgel, attól csak a Galla-patak, Váli-völgy szerkezeti vonala különíti el. Alacsony középhegység, tetői átlagosan 400-500 m magasságúak. A hegység belsejében kisebb medencék helyezkednek el (Tarjáni-, Vértestolnai-, Nagyegyházi-, Héregi medence). A hegységet mészkedvelő cseres, tölgyes, karszttölgyesek borítják.

A Pilisi és Visegrádi-hegység északnyugati nyúlványa érinti a megye területét. A Pilis legmagasabb pontja Pilis-tető (757 m), a Visegrádi-hegység legmagasabb pontja Dobogókő (699 m). Az erdőkben uralkodó fafajta a tölgy és a bükk. A Duna völgyeiben a fűz és a nyárfa.