Árvízi veszélyeztetettség


  1. Árvíz

 

Árvíz: a rendkívüli csapadéktevékenység, valamint a hirtelen hóolvadás miatt medréből kilépő vízfolyás következtében vízzel nem borított földterület ideiglenes víz alá kerülése.

A Duna folyamon az árvíznek három nagy csoportja van, a jégtorlódásból adódó jeges árvíz, az egyszerre olvadó hótömegből keletkező tavaszi árvíz, valamint a tavaszi, vagy nyári esőzésekből keletkező zöldár.

 

Komárom-Esztergom megye 76 településéből a katasztrófavédelmi besorolás alapján 12 település árvíz által veszélyeztetett, ebből 3 I. osztályba, 7 II. osztályba és 2 III. osztályba lett sorolva.

 

A települések árvízi katasztrófavédelmi besorolásának térképi megjelenítést a Terv adattára tartalmazza.

 

ÁRVÍZ

Fsz.

Járás

I. osztály

II. osztály

III. osztály

1.

Esztergom

1 település

5 település

2 település

28 102 fő

17 796 fő

16 722 fő

2.

Kisbér

-

-

-

-

-

-

3.

Komárom

1 település

1 település

-

18 957 fő

2 047 fő

-

4.

Oroszlány

-

-

-

-

-

-

5.

Tata

1 település

1 település

-

1 547 fő

1 269 fő

-

6.

Tatabánya

-

-

-

-

-

-

ÖSSZESEN

3 település

7 település

2 település

48 606 fő

21 112 fő

16 722 fő

MINDÖSSZESEN

12 település

86 440

 

Árvízvédelmi öblözetek:

1. Tát-Esztergomi árvízvédelmi öblözet

(vízmérce „0” pont 100,96 mBf.  LNV = 813 cm)

 

I. fokú árvízvédelmi készültség    500 cm

II. fokú árvízvédelmi készültség   600 cm

III. fokú árvízvédelmi készültség 650 cm

 

A Tát–Esztergomi öblözet összterülete 13,92 km²

A Tát-Esztergomi öblözet az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területének keleti részén helyezkedik el. Az öblözetet északnyugatról a Duna, a többi oldalról az aránylag gyorsan emelkedő terep határolja. Az öblözet hossza ~12 km, szélessége átlagosan ^'2 km, területe a jelenlegi alapadatok és modellezési eredmények alapján ártéri szigetekkel 9 km2. Az átlagos terepmagasság az öblözetben hozzávetőlegesen ~107 m B.f., a Duna mentén nincs jelentős esése a terepszinteknek. Az öblözetben Esztergom Város és Tát város belterületének árvízvédelme biztosított, az öblözet további területe főként mezőgazdasági művelésű nyílt ártér. Az öblözet a Duna felé lejt, a külvizeket a Kincses árok, a Kenyér­mezei patak, a Szent-János patak és az Únyi patak viszi a Dunába. Az öblözetben a fellelhető nyilvántartásaink szerint négy potenciálisan veszélyeztető üzem található, ebből két szennyvízkezelő, egy veszélyes hulladékégető és egy autógyár.

Az Esztergomi gátőrjárás altalajviszonyaira jellemző, hogy 0+000-1+500 tkm között a felső réteg feltöltésként alakult ki, vastagsága 1-5 m között változik. A vízvezető homok, homokos kavics és kavicsréteg felső síkja a terepszint alatt 8-10 m-re helyezkedik el. A feltöltés és vízvezető réteg között lévő eredeti fedőréteg anyaga iszapos homok, iszap, agyagos iszap és agyag talajok. Az 1+500-3+366 tkm közötti szakaszon a fedőréteg 2 m vastagságú iszapos finomhomok, iszap és iszapos agyag. A fedőréteg alatt 5-6 m vastagságú vízvezető homokos kavics helyezkedik el. Alatta helyenként dolomit található. A terület nem tartozik belvízvédelmi szakaszhoz és belvízrendszerhez, belvízcsatornái sincsenek. Az öblözetben nem található szivattyútelep. A táti töltésfejlesztés során összesen 6 db szivattyúállást alakítottak ki.

A védekezési tapasztalatok, az elsőrendű védvonalak hossz-szelvényei alapján azonosítható „gyenge” vagy magassághiányos szakaszai (legnagyobb vízterhelések) alapján összesen 7 szakadási helyszínt választottunk a modellezés alapjául: a Duna jobbparti töltése mentén 4 szelvény (Esztergom 2 szelvény, 117. sz. út 2 szelvény), az Únyi-patak jobb- és balparti töltése mentén 1-1 szelvény, továbbá egy technikai szelvény az Únyi patak torkolatában a peremfeltételek meghatározása érdekében. Az egyes változatokhoz tartozó beavatkozások lehetséges konkrét megoldásaiból, az ún. „forgatókönyvekből” 2 db készült. Az előrejelzési időelőny nagyságrendileg 100 órára becsülhető.

 

Veszélyeztetett települések:

Esztergom:

Veszélyeztetett részei:                  Szent György mező egyes területei,

                                                    Belváros,

                                                    Víziváros,

                                                    Tabán,

                                                    védvonalon kívül eső Prímás- szigetek

Veszélyeztetett lakosság száma:   1 585 fő

Védekező szervezet:                     ÉDUVIZIG

 

Tát:

Veszélyeztetett lakosság száma: 5 280 fő

Védekező szervezet: ÉDUVIZIG, önkormányzat

 

2. Komárom-Almásfüzitői árvízvédelmi öblözet

(vízmérce „0” pont 103,88 mBf  LNV = 845 cm)

I. fokú árvízvédelmi készültség    500 cm

II. fokú árvízvédelmi készültség   620 cm

III. fokú árvízvédelmi készültség 680 cm

 

Az 1%-os mértékadó árvízszinthez tartozó ártér területe 29,84 km2, amelyből nyílt ártér 7,2  km2, a töltésekkel védett ártér területe 22,64 km2.

 

Az 1.13. Komárom-Almásfüzitői öblözetet északon a Duna, délen aránylag mély fekvésű mezőgazdasági terület határolja. A Dunával párhuzamos, keskenynek mondható öblözet hossza ~14 km, szélessége átlagosan 2,5 km, területe a jelenlegi alapadatok és modellezési eredmények alapján ártéri szigetekkel 32 km2. Az átlagos terepmagasság az öblözetben hozzávetőlegesen ~110 m B.f., a Duna mentén nincs jelentős esése a terepszinteknek. Az öblözet nagyobb vízfolyásai az Általér, a Fényes patak, a Szőny-Füzitői vízfolyás, a Naszály-Grébics vízfolyás és a Kocs-Mocsai vízfolyás. Az öblözetben a nyilvántartásaink szerint 7 potenciálisan veszélyeztető üzem található, ebből két állattartó telep, egy szennyvízkezelő, egy szénhidrogén-tároló, két bioüzemanyag gyár és egy ipari üzem. Az öblözetben 5 település található.

 

Az öblözet altalajviszonyaira jellemző, hogy az 1,5-2 m vastag fedőréteg alatt agyagos homok átmeneti rétegek helyezkednek el, az árvízvédelmi fővédvonal tengelyében kb. 8 m mélységben található a vízvezető homokos kavics altalaj. Az átmeneti és fedőrétegek feküje a Duna felé lejt, ezért a töltéstől távolodva a kavics mind közelebb kerül a felszínhez. Az öblözet belvízcsatornái a 01.02. számú Szőny-füzítői belvízvédelmi szakaszhoz valamint a Szőny-füzítői belvízrendszerhez tartoznak. A belvízrendszer területén nem található szivattyútelep. Az öblözet víztelenítése a Szőny–füzítői-csatornán keresztül történik, szükség esetén mobil szivattyúk segítségével. Ezeket a csatorna és az 1-es főút keresztezésében található Szőny-füzítői kettős zsilipnél kialakított szivattyúállásokhoz helyezik ki. További vízátemelési lehetőség a Dunába a Szivárgó kutak átemelője, valamint komáromi töltésfejlesztés során kialakítandó két szivattyúállás is.

 

A modellezési eredmények elemzése alapján az öblözetet nem osztották kazettákra. A lehetséges elöntési folyamatokról és a javasolt beavatkozásokról összefoglalóan az alábbi megállapítások tehetők. Az öblözetet határoló 01.02. Komárom-Almásfüzitői árvízvédelmi szakasz fejlesztése a 2015. évben történt meg, ennek megfelelően egy esetleges töltésszakadás valószínűsége kicsi. A feltételezett szakadásokon kiömlő víz nagy csúcshozammal és tartóssággal jellemezhető, ezért a teljes öblözet a mértékadó árvízszinthez közeli szintre töltődik fel. A mentett oldalon megjelenő víz jellemzően először az 1. sz. főút mögötti területet tölti fel, majd annak mélyebb részein átbukva kerül elöntés alá az öblözet többi része is, ahol a víz jellemzően a Szőny-Füzitői csatorna mentén terjed. A szakadások után az esetek többségében nincs lehetőség érdemi lokalizációs tevékenységre, de néhány esetben a város egy-egy kisebb része a kijelölt nyomvonalakon megvédhető.

 

Veszélyeztetett települések:

Komárom város:

Veszélyeztetett terület: Komárom belváros ¾ része és Szőny városrész

Veszélyeztetett lakosság száma: 11 345 fő

Védekező szervezet: ÉDUVIZIG

 

Almásfüzitő:

Veszélyeztetett terület: A Kiskolónia és a Nagykolónia

Veszélyeztetett lakosság száma: 2 047 fő

Védekező szervezet: ÉDUVIZIG

 

Az ÉDUVIZIG mindkét árvízvédelmi szakaszon a II. fokú készültségi fokozatig a víz kártétele elleni védekezést el tudja látni, de a III. fokú készültség esetén szükséges a polgári védelmi, önkormányzati és honvédségi erők eseti bevonása is.

 

A védvonalakon kívül érintett településeken végrehajtandó védekezési feladatok:

 

Dunaalmás:               kettő árvízi kapu bevédése;

                                   szennyvízátemelő bevédése;

                                   Által-ér visszaduzzadása miatt nyúlgát építése a meder két oldalán kb.                             1.000 méter hosszan;

                                   nyúlgát építése a 10. számú főúton a település Ny-i határától az Által-ér                           Dunaalmási zsilipig.

 

Neszmély:                  hét árvízi kapu bevédése.

 

Süttő:                         nyúlgátas védekezés a Templom téren;

                                   vasút alatti töltés átereszeinek az eltömítése.

 

Lábatlan:                   Panoráma Hotel bevédése nyúlgáttal;

                                    vasút alatti töltés átereszeinek az eltömítése.

 

Nyergesújfalu:          Bajóti patak visszaduzzadása miatt nyúlgát építése a meder két oldalán;

                                   védekezési munkák Eternit telep, Olimpia cukrászda, Duna utca.

 

Dömös:                      nyúlgát építése.

 

Pilismarót:                 Üdülőövezet bevédése.