Árvízi veszélyeztetettség


Árvíz: a rendkívüli csapadéktevékenység, valamint a hirtelen hóolvadás miatt medréből kilépő vízfolyás következtében vízzel nem borított földterület ideiglenesen víz alá kerül.
A Duna folyamon az árvíznek három típusa van: a jégtorlódásból adódó jeges árvíz, az egyszerre olvadó hótömegből keletkező tavaszi árvíz, valamint a tavaszi, vagy nyári esőzésekből keletkező zöldár.
A Duna megyei szakaszán jégtorlódás veszélye minimális, így az árvizek levonulását jégjelenségek érdemben nem befolyásolják.

A múlt századvégi nagy szabályozási munkák a Duna árvizeinek levonulását jelentősen megváltoztatták. Az árvízi tetőzések lényegesen megnövekedtek, tartósságuk lecsökkent. A szabályozásokat követő dunai árhullámok közül, az 1897. augusztusi, az 1899. szeptemberi, az 1926. júliusi, az 1954. júniusi, az 1975. júliusi és az 1991. augusztusi árhullámokat kell megemlíteni. A XXI. század három nagy árvízzel "büszkélkedik". Az egyik a 2002. augusztusi volt, ahol a tetőzés Komáromnál augusztus 17-én éjszaka 802 centiméternél, Esztergomnál 18-án este 771 centiméternél következett be. Ezt közelítette meg a 2006. tavaszi árhullám, amely Komáromnál április 3-án 22 órakor 781 cm-rel, Esztergom térségében április 4-én 0 órakor 767 cm-rel tetőzött. A legnagyobb dunai árvíz a 2013. júniusi volt, ahol a tetőzés Komáromnál 845 centiméternél, Esztergomnál pedig 813 centiméternél következett be.
 
A jeges árvizek közül kiemelkedik az 1956. februári és az 1963. márciusi árvíz.
 
 
 
Komárom-Esztergom megye 76 településéből a katasztrófavédelmi besorolás szerint 12 település árvíz által veszélyeztetett, ebből 1 az I. osztályba, 9 a II. osztályba, míg 2 a III. osztályba tartozik.
 
 
 

 

 
 
 
 
 
 

ÁRVÍZ

Fsz.

Járás

I. osztály

II. osztály

III. osztály

1.

Esztergom

1 település

5 település

2 település

30 434 fő

18 188 fő

16 988 fő

2.

Kisbér

-

-

-

-

-

-

3.

Komárom

-

2 település

-

-

21 903 fő

-

4.

Oroszlány

-

-

-

-

-

-

5.

Tata

-

2 település

-

-

2 964 fő

-

6.

Tatabánya

-

-

-

-

-

-

ÖSSZESEN

1 település

9 település

2 település

30 434 fő

43 055 fő

16 988 fő

MINDÖSSZESEN

12 település

90 477 fő

 

Árvízvédelmi öblözetek

 

Tát-Esztergomi öblözet - 01.01. esztergomi árvízvédelmi szakasz

I. fokú árvízvédelmi készültség    500 cm

II. fokú árvízvédelmi készültség    600 cm

III. fokú árvízvédelmi készültség    650 cm

A Tát–Esztergomi öblözet összterülete 13,92 km2

Egy 3.363 fm jobb parti védvonal védi Esztergom belvárosát, amely magasságilag biztonsággal megfelelő az 1 %-os valószínűségű árvízhez, de keresztmetszeti és altalaj hiányos szakaszai vannak. A Tátot elkerülő út és elsőrendű gát megépült. Az Únyi-patak bal partjának és a Kenyérmezei patak jobb partjának visszatöltése még nem valósult meg.

Komárom-Almásfűzítői öblözet - 01.02. Komárom-Almásfűzítői árvízvédelmi szakasz


I. fokú árvízvédelmi készültség    500 cm
II. fokú árvízvédelmi készültség    620 cm
III. fokú árvízvédelmi készültség    680 cm
Az 1%-os mértékadó árvízszinthez tartozó ártér területe 29,84 km2, amelyből nyílt ártér 7,2  km2, a töltésekkel védett ártér területe 22,64 km2.

Az öblözet főútvonala a Győr-Komárom-Tatabányai 1 –es számú főút. Mivel az öblözetet az árvizek elleni kiépített védvonal védi az árvíz az utat csak gátszakadás esetén veszélyeztetheti.
Az árvizek elleni védvonallal védett ártéren helyezkedik el Komárom 1/3 része, Szőny Újtelep, a MOLAJ Bázis telep.

A kiépített árvízvédelmi vonal Almásfüzitő keleti oldalától Komárom koppánymonostori magaspartig tart 14.283 fm hosszban. A legkritikusabb szakasza 7+520 – 12 + 500 fkm közötti vasúti védvonal, amely magasságilag nem kiépített.

A védvonalakon kívül érintett települések: - Dunaalmás és Neszmély árvízvédelmi töltéssel nem rendelkezik, a lakott terület az ártéri öblözet határán van.

Süttő, Lábatlan, Nyergesújfalu, Pilismarót és Dömös beépített és iparilag kiépített területe magas parton, illetve a mértékadó árvízszint fölött helyezkedik el.